A 13 x 9 x 6,5 cm-es ládát egy téglányi falüregben keresd!

Parkoló (Kossuth Lajos utca):  N 45° 36,343' E 18° 44,856' 92 m [GCDVBE+parkoló]

A kastély
A bellyei uradalmat, ahogy sok más birtokot is, a török elleni hadjáratokban szerzett érdemeiért kapta Savoyai Jenő (1663-1736) herceg Lipót császártól. Itt építtette fel 1707 és 1712 között egyik kastélyát. Tervezője a feltételezések szerint Johann Lukas von Hildebrandt osztrák építész volt, aki 1702-ben a herveg ráckevei palotáját, később híres bécsi Belvedere palotáját is tervezte (1714-1716).

A négyszárnyú, négyzetes alaprajzú kastély a Kopácsi rét mocsaras, ártéri területének szélén helyezkedik el. Szerkezete hasonlít az ún. későközépkori és reneszánsz síkvidéki várakéra.
A kastély köré árokrendszert és várfalat építettek. Ezt a védőövet a sarkakon kis bástyákkal, sáncokkal, fedett úttal, valamint vársíkkal láttak el. (Vársíknak nevezzük a vár vagy kastély és külső védművei elé épített mesterséges lejtőt. Ezen a rézsútas földsáncon az esetleges támadók ki voltak téve a mellvédfalról tüzelő ágyúknak és muskétáknak, másrészről a terület a támadók ágyúgolyóit is felfogta.) A téglával falazott várfalak és sáncok még ma is jó állapotban láthatók. A bástyák valamikori lőréses mellvédje már nincs meg, de az északnyugati bástyán még ma is áll egy őrtornyocska.
A kastélyba a parkon és a várárkon átfektetett hídon át lehetett bejutni. A főhomlokzat középső része egyszintes, hét egyszerű ablakkal, kapubolttal, és a kapubolt felett toronnyal. A kapu udvari homlokzata fölött található Savoyai Jenő herceg hadizászlós címere.
A kastélyhoz 1720-ban kápolnát is építettek. 1775-ig ez a kápolna szolgálta a falu közösségét is, a plébánia templom csak akkor épült meg.
A kastély alatt tágas pincék húzódtak, amelyekben körülbelül 400 000 liter bort tároltak, amelyet szerte az uradalomban termeltek.

Savoyai 1736-ben örökös nélkül hunyt el, ezért a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának, Mária Krisztinának és az ő férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek maradtak, Bellyét Károly Lajos (1771- 1847) főherceg, II. Lipót német-római császárfia, a napóleoni háborúk jelentős hadvezére örökölte, aki a nagy kiterjedésű uradalmat Bellye és Hercegszőlős között osztotta fel. A bellyei uradalom örököse Károly Lajos fia, Albert (1817-1895) főherceg, tábornagy és főhadparancsnok lett. Albert a birtokot unokaöccsére, örökbefogadott fiára, Frigyesre (1856-1936) hagyta, aki szintén nagy ívű katonai pályát futott be, császári és királyi tábornagy, 1914 és 1917 között az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka volt. A monarchia széthullása után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1920-ban a birtokot államosította.
A kastélyt 1974-ben felújították, - sajnos, ez ma már nem nagyon látszik - és az erdőgazdaság irodái működtek benne. A kastély egyszintes részében a múlt század végén még laktak, a földszintes szárnyakat gazdasági és kisegítő helyiségekként használták.

Ládatörténet:
2022. 03. 24.: Miután előtte már többször pótolta, Strombus a beteg ládát ideiglenesen örökbe fogadta, megyógyította.
2024. 07. 05.: Kivancsifancsi és Fidorka az eltűnt ládát egyesületi cseredobozzal új helyen pótolta.