WAP ON
13.5* 18.5* 6cm láda egy bükk tövében.
WAP OFF

Bevezető
Tolna megye nevét hallva többnyire kisebb-nagyobb dombok jutnak az ember eszébe. Pedig egy kis község, Váralja festői völgye benyúlik egészen a Kelet-Mecsek szívéig. A völgy végén pedig egy közel 600 méter magas hegy emelkedik: a Dobogó, Tolna teteje.

Rejtés
A csúcson álló kopjafától kb. 20 m-re délre, egy magányossá vált egykori kettős törzsű bükk ölében rejtőzik a geoláda (13.5* 18.5* 6cm, 1.5l). A ládába TravelBug nem helyezhető.


A Kelet-Mecsek
A Dél-Dunántúl legmagasabb középhegységének a hagyományos felosztás alapján a Mánfa-Pécsszabolcs vonaltól keletre eső része a Kelet-Mecsek, sugarasan kiemelkedő sasbércek sorozata, lepusztult tetőszinttel és jól megfigyelhető hegyláblépcsőkkel.
A felszínen a jura időszaktól láthatóak kőzetek: korábbról márgák, mészmárgák, homokkövek, későbbről a fő hegységalkotó tömör, kovás, tűzköves mészkövek. A kréta időszakban ezen a területen jelentős alkáli típusú vulkanizmus is zajlott, bazalt, trachidolerit és fonolit képződött. Az ekkor zajló intenzív hegységképző mozgások töréses, gyűrt, sőt pikkelyes szerkezeteket hoztak létre. A földtörténeti középidőben még két tenger-elöntés -kiemelkedés fázis következett, az ehhez kapcsolódó üledékképződési - lepusztulási folyamatokkal. Az újidőben már inkább csak a hegység peremein alakultak ki új kőzetek - a legnagyobb része ugyanis végig szárazföld maradt.

Dobogó
Kisújbányától északra magasodik a Kelet-Mecsek magjának legmagasabb csúcsa. A kovás, tűzköves mészkövön kialakult talajtakarón szinte elegyfáktól mentes bükkös díszlik. Mivel ezen a vidéken komoly erdőgazdálkodás folyik, az állomány kissé egysíkú, kb. 40- 50 éves fákból áll. A hegytetőn sajnos nem élvezhetünk teljes panorámát: csak a fák között néha-néha felbukkanó tájrészletek mutatják - vagy inkább sejtetik, - hogy jóval (300-400 méterrel) a Mecseket körülölelő völgyek, dombvidékek szintje felett vagyunk.
A csúcsot a Tolna megyei Természetbarát Szövetség egy kopjafával jelölte meg, amelyet egyúttal a Völgység (Bonyhád környéke) jeles helytörténetésze, az idejekorán elhunyt Solymár Imre emlékének ajánlottak.

További látnivalók, érdekességek
1. Dél-dunántúli Piros Túra
A Szekszárdról induló, Pécset Kaposváron át Siófokkal összekötő közel 320 km hosszú Dél-dunántúli Piros Túra az Óbányai-völgy oldalában felkapaszkodva  N 46° 13,129' E 18° 21,884' 524 m [GCDOBO+PIROSSAV] itt halad át a nyergen, hogy a nyugati oldalon leereszkedjen a Pásztor-forráshoz, majd az egregyi Vár-völgybe.
2. Váraljai-völgy
A  N 46° 13,181' E 18° 21,850' 541 m [GCDOBO+KEKKERESZT] pontnál keletre térve a felső szakaszán Farkas-ároknak nevezett Váraljai-völgybe jutunk, ahol több forrás, vendégházak, ifjúsági tábor mellett elhaladva ereszkedünk a Völgységi-patakhoz.

Megközelítés
Előrebocsátom: ez egy tipikus "kirándulós" láda, személygépkocsival az év nagy részében fizikailag nem lehet megközelíteni. A javasolt útvonal a leggyorsabb, de számos további lehetőség is van, aszerint, hogy hol folytatódik/végződik majd a túra.
Kb. eddig  N 46° 12,891' E 18° 21,536' 476 m [GCDOBO+PARKOLO_LAKKERI] illik/lehet autóval jönni. Innen a (K+), majd a (S) turistajelzés mentén kb. 130 m-re megközelíthető a csúcs. Innen  N 46° 13,582' E 18° 21,560' 580 m [GCDOBO+OSVENY] ösvény vezet a csúcsra, a kopjafához. (Köszönet rottynak a koo-ért.)
Autóbusszal legjobban úgy közelíthető meg, hogy valamelyik Zobákpuszta és Magyaregregy között közlekedő járattal Komló, Várvölgy megállóhelyig utazunk, majd végig felsétálunk a Vár-völgyön a Pásztor-forrásig és addig követjük a (P) jelzést, amíg a (S) jelzésig nem jutunk. Innen pedig ugyanúgy, mint fentebb.

Ládatörténet
2019.05.03 13:30 A láda jelszavát lelcache játékostársam jelzése alapján frissítettem az adatbázisban,
2024.02.25 A megtalálók által küldött fotó alapján aktualizáltam a jelszót. [Admin(Fazék)]

Források:
http://www.turabazis.hu/mozgleir.php?id=73
http://www.baranyatermeszetbarat.hu/a-mecsek-kislexikona
A Mecsek és a Villányi-hegység. Turistaatlasz és útikönyv.
http://www.bonyhad.hu/


Sikeres kincskeresést!