A lényeg
Három virtuális pont Budán levő török emlékek kapcsán:
1. Rudas fürdő - Geolakat volt... A lakatot levágták - ne mássz fel a sziklán - az nem az én lakatom, ami olyan magasan van. A lakat pótlásáig megadom a pótjelszavak helyét: menj át a zebrán a 7-es busz Rudas fürdő mögötti megállójához, ott már látni fogod a Rudas falán a műemlék-táblákat. Ezeken pótoltam a laminált jelszórészeket több példányban (táblánként legalább kettő került ki) Még az uszoda falán levő forrásjelölő táblára is jutott :)
2. Török katonasírok a Rondella előtt - Laminált feliratot keress a kerítés összekötő elemén. (Pótjelszó segítség lejjebb)
3. Király fürdő - Laminált feliratot kell keresni az utcanév-táblán
Megközelítés
Nem javaslom az autóval való felkeresését, tégy inkább egy kellemes sétát Budán! A Vár alatt viszonylag gyakran járnak a 41-es és a 19-es villamosok is ezen a szakaszon - két jeggyel meg lehet fordulni ;)
Ha autóval jössz, az autót ingyenesen a budai alsó rakparton tudod letenni - ott, ahol éppen helyet látsz - nem tudok megadni parkoló koordinátákat.
Ha esik az eső ;) vagy mégis autóval jönnél egészen a multi pontjaihoz, akkor az alábbi 3 parkolóval tudod leghamarabb "letudni" a multit:
Rudas:  N 47° 29,374' E 19° 2,812' 116 m [GCturk+1parkoló]
Rondella:  N 47° 29,596' E 19° 2,545' 127 m [GCturk+2parkoló]
Király:  N 47° 30,662' E 19° 2,355' 117 m [GCturk+3parkoló]

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Rudas fürdő:  N 47° 29,367' E 19° 2,784' 114 m [GCturk-1]

A tatárdúlás előtt építettek ispotályt és fürdőt johannita lovagok, a Szentföldön vívott csatákban megfáradt keresztesvitézek számára a mai Rudas fürdő helyén. Mátyás király uralkodásának ideje alatt további fürdők épültek köztük a Rácz fürdő, melyet akkoriban fedett folyosó kötött össze a királyi várral. A Rudas fürdő helyén, az említett ispotály még állt a török hódításkor, eleinte azt alakították át a megszállók, majd a köveit felhasználva teljesen átépítették 1566-1572 között, török stílusban - Szokollu Musztafa budai pasa megbízásából. Tulajdonképpen ettől az időponttól kezdődően ez az épületet ugyanebben a funkcióban használjuk azóta is.
A fürdő török kori neve a "Zöld oszlopos fürdő" ("Jesil direkli ilidzsa"), melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatta (az oszlop helyét ugyan nem sikerült megtalálni, de a falakba építve még ma is láthatóak zöld kövek). Jelenlegi nevének eredetéről több elképzelés ismeretes: A lehetséges változatok egyike, hogy - a Gellért-hegy itt szorítja a legkeskenyebbre a Dunát - az itt kialakult kompkikötő rúdjairól kapta a nevét a Duna-parti épület, más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés.

Rondella előtti török temető:  N 47° 29,635' E 19° 2,552' 127 m [GCturk-2] A turbános török sírok története
 N 47° 29,627' E 19° 2,540' 128 m [GCturk+2/1-es pótjelszó]
 N 47° 29,617' E 19° 2,533' 128 m [GCturk+2/2-es pótjelszó]
 N 47° 29,594' E 19° 2,534' 128 m [GCturk+2/3-as pótjelszó]

Király fürdő:  N 47° 30,660' E 19° 2,291' 122 m [GCturk-3]
A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben majd utóda, Szokollu Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. (A vizivárost körbeölelte a külső vár fala) Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott. Teljes felújítására 1950-ben került sor.

Az utolsó budai pasa (Abdurrahman (Abdi, vagy Arnaut)) sírja az Anjou-bástyán:  N 47° 30,311' E 19° 1,691' 165 m [GCturk+Pasa sírja]

Veli Bej fürdője:  N 47° 31,014' E 19° 2,237' 116 m [GCturk+Veli Bej fürdő]
A Veli Bej fürdő a Császár fürdő mellett található. A fürdőt valójában nem is Veli bég, hanem ezt is Szokollu Musztafa pasa építtette 1574-ben. Az építők jó munkát végeztek, hiszen az épület több száz év alatt is megmaradt. Mivel mocsaras vidékre épült, ezért alapjait 60-80 centiméter átmérőjű cölöpök tartják. Falait kőből faragták. A XVIII. században az előcsarnok elpusztult, négyzet alakú magja azonban épen megmaradt. 1806-ban a Betegápoló Irgalmasrend tulajdonába került. Az épülethez többször hozzáépítettek, míg mai formáját 1841-44 között nyerte el, Hild József tervei alapján. Szépen felújították, ma is működik.
Itt említem meg a szomszédos Szt. Lukács gyógyfürdőt is, melynek termálfürdőjében műemléki helyreállítást követően ma is megtekinthető annak a szintén törökök által épített malomnak a fala, amely a József-hegy alatt fakadó források vizét felduzzasztva (mai Malom-tó) lőpormalomként használtak. Megemlítem még, hogy ezek a források a József-hegy alatti mészkőüregekben fakadnak, mely a jelenleg ismert - több, mint 8 kilométeres hosszával a világ legnagyobb termál-hévizes barlangja, a Molnár János barlang.

Gül Baba türbéje:  N 47° 30,957' E 19° 2,097' 146 m [GCturk+Türbe]
Gül Baba Türbe. Gül Baba egy török bektási dervis (harcos szerzetes) volt, aki Budán halt meg 1541-ben, a mai Mátyás-templomban, ami akkor dzsámiként működött. Sírja fölé 1543-48 között emelték a türbét; a török időkben és a XIX. században zarándokhely volt. Jelenlegi szép állapotát is a magyarországi török közösségeknek köszönheti. Érdemes megnézni belülről is, éjjel pedig szépen ki van világítva. (A félhold a Margit-hídról is látszik.) Gül Baba magyarul Rózsák atyja, vagyis az ő emlékét őrzi a Rózsadomb is.

Török tisztségviselők sírjai az Új köztemetőben:  N 47° 28,510' E 19° 11,455' 151 m [GCturk+Új köztemető]

Érdekes összefoglaló Buda török-kori fürdővárosi múltjáról

---