Ördögrágta-kő

A kettős ládát (mérete átm. 10 cm * 15 cm) Veszprém központjától 4 km-nyire (a Tekeres-völgy kezdeténél) a Nagymező nevezetes sziklaképződménye rejti - mielőtt az oromra érnél, balra az orom alatti szinten egy sziklahasadékban kinőtt többtövű virágos kőris gyökerei között.
Van alternatív ládika is. Mivel a sziklán történő mozgás veszélyes is lehet, a főládát mindenki saját felelősségére keresse, a többiek és fiatalkorúak csak az alternatív ládát  N 47° 5,863' E 17° 51,669' 255 m [GCRAGT+tartalék láda] a lejtő oldalából kibukkanó sziklaréteg odujában keressék. A dobozokat kérlek légmentesen zárd.

---

A főládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A láda keresése
A csúcsig felkapaszkodva, ha már kigyönyörködted magad a kilátásban, 2 méternyit leereszkedsz, és a szikla tövétől indulva mész pár métert enyhe lejtőn a sziklás rész pereméig. Ismét kérlek az óvatos viselkedésre és csúszásmentes lábbeli hordására, hogy ezt a szép élményt ne rontsa el kellemetlen vagy éppen súlyos baleset - az ördög nem alszik! Teljes biztonságot jelent, ha az alternatív ládát keresed csak. Ezt a lejtő oldalából kibukkanó sziklaréteg odujában találjátok az első bekezdés alapján. A dobozokat kérlek légmentesen zárd.
A környéken gyakori a kullancs!

A veszprémi dolomit
Veszprém városa a Bakonyban nagyrészt uralkodó anyagból, dolomitból álló fennsíkon terül el, és a Séd völgyének meredeken letörő peremén számos turistacsalogató védett sziklaalakulat anyaga is dolomit.

A dolomit titkai
Az egész Dunántúli Középhegységben óriási mennyiségben található dolomit mindennapi előfordulása és egyszerű vegyi összetétele ellenére évszázadokig -mind a mai napig- sok fejtörést okozott a geológusoknak. Dolomitnak az a karbonátos kőzet nevezhető, amelynek legalább a felét a dolomit ásvány alkotja, amely kalcium és magnézium kettős karbonátja. A dolomit kőzet megjelenése sokban hasonló a mészkőhöz, a kalcium-karbonáthoz - sokan össze is tévesztik vele. A zavart tovább fokozta, hogy a dolomit sziklákban rengeteg ősmaradvány fordul elő, akárcsak a mészkőben. Igen ám, de a mészkő a tengeri állatok kalcium-karbonát vázából képződött, a dolomitban található őslény-maradványok pedig dolomit összetételűek. De sem ma, sem a múltban ilyen vázú élőlények nem léteztek.
Ezért ma úgy tudjuk, hogy a dolomit nagyon lasú folyamatban keletkezett magnézium-tartalmú víz hatására történő lassú átalakulás során leülepedett mészkőiszapból tengerpartok közelében, vagy lesüllyedt, eltemetődött mészkő tömegekből szárazföldeken - ez utóbbihoz évmilliók szükségesek.

Dolomit sziklák formakincse
A dolomitra jellemző, hogy éles szélű kemény darabokra töredezik, később törmelékké aprózódik (murva) és a fennsíkok szabadon álló peremeinek a természeti erők hatására történő lepusztulása során meredek, gyakran függőleges falú formákat is képez.

Az Ördögrágta-kő
Ezt a sziklaalakulatot már az 1200-as években oklevelekben említik, mint Veszprém város határának pontját.
Ma Veszprém nevezetes kiránduló helye ez. A Séd völgyében haladó piros sáv turistajelzés a lábainál vezet el. A sziklaképződmény neve két változatban él - a másik az Ördögszikla.
Az Ördögrágta megnevezés talán jobban jellemzi: letöredezett, éles szélű peremek és bevágódott hasadékok miatt szaggatott felszínű, változatos körvonalú kis hegynek tűnik, ahogy magányosan emelkedik ki a völgytalpból, amely minden irányból körülveszi. Mérete nem nagy, pár emeletes társasházhoz hasonlítanám; csúcsa éppen a Nagymező fennsíkjával egy magasságig emelkedik.
A láda keresése során két dologra kell figyelned. Az első az, hogy a szikla népszerű kirándulóhely, ezért szinte mindig tartózkodnak kisebb-nagyobb csapatok a csúcsán, ilyenkor fel kell mászni, és türelemmel kivárni, hogy a fent lévők lekászálódjanak - túl sok ember nem fér el egyszerre az ormon.
A meredek sziklafalak veszélyt is jelenthetnek - nem kell hozzá olyan felkészültség, mint a Gyémánt-toronyhoz a Tátrában, de nem árt az óvatosság. Esős időben a csúszós sziklákon nem ajánlom a tartózkodást; gyerekekre máskor is nagyon kell felmászás során vigyázni, és ők semmiképpen ne keressék a ládát meredélyek szélén.
Lásd c.corax bejegyzését:2008.07.26 16:25

Az Ördögrágta-kő megközelítése
A Veszprémet délről elkerülő körgyűrű mindkét irányból hosszú lejtővel érkezik a völgyben fekvő javasolt kiindulási ponthoz.
Ha nyugatról érkezel, jobbra letérve a  N 47° 5,723' E 17° 52,458' 220 m [GCRAGT+parkoló] helynél javaslom a parkolást (ha a tapolcai elágazás felől érkezel, akkor az út túlsó, menetirány szerint jobboldalán lévő pontnál is van lehetőség) a földúton.
Felmész a füves fennsíkra, és megcélozod a  N 47° 5,735' E 17° 52,153' 250 m [GCRAGT+erdőszél] pontot, ahol betérsz az erdőbe, és a kerékpárral is járható szekérúton keresztülvágsz rajta. Az erdőből kiérve egyenesen haladsz tovább. Javaslom, hogy ahol az út leereszkedik a völgybe, válaszd a szebb utat (sajnos a bevágódott részt gyakran lerakónak használják valakik), vagyis a  N 47° 5,797' E 17° 51,751' 260 m [GCRAGT+tereplépcső] pontnál a szekérutat elhagyva, a fennsík peremén haladj végig a völgy felett. Utad árvalányhajas lejtő felett visz - kérlek, hogy kíméld a növényzetet! A csinos árvalányhaj (stipa pulcherrima) szigorúan védett növény. Hamarosan megpillantod az Ördögrágta-követ, és leereszkedsz a sziklás peremről; az Ördögrágta-kő közvetlenül előtted magasodik.
Útvonal-változat: Mind az ajánlott parkoló, mind az Ördögrágta-kő a piros sáv jelzésű turistaút mentén található, ezért akár körtúraként is megszervezheted a dolgot. Mivel a szikla felbukkanása a Nagymező felől jövő úton a látványosabb, azt javasolnám, hogy legalább odafelé a részletesen leírt utat kövesd.