A geoláda a várárok felső részén egy nagy sziklahasadékban található.

Pótjelszó egy kicsit feljebb, a várfal tövében egy nagyobb bemélyedésben van fémlapra felírva és felragasztva az üreg tetejére:  N 46° 16,008' E 21° 39,463' 435 m [GCVVAR+pótjelszó]

Gyalogosan a várba a Bohus kastélytól a kék turista jelzésen lehet felmenni, szintkülönbség 280m. A kastély előtt lehet parkolni:  N 46° 16,046' E 21° 38,208' 123 m [GCVVAR+parkoló]

Autóval a faluban itt lehet rákanyarodni a várhoz vezető aszfalt útra:  N 46° 15,578' E 21° 37,976' 122 m [GCVVAR+letérő]

Turista emlékmű Arad felé haladva, a falú határában található:  N 46° 14,593' E 21° 37,966' 130 m [GCVVAR+emlékmű]

Világos:
A település Aradtól 41 kilométerre található, lakosainak 5,2 százaléka (1992) magyar anyanyelvű.
Mai nevén Siria településről a XIV században számoltak be először hivatalos iratok, egy kenézségre, vagy vajdaságra utalva. A település felett még ma is jól látható a XIII század körül épített vár maradványa. Annyit bíztosan tudni lehet, hogy 1331-ben már jelentős helyőrséggel rendelkezett. Az 1440-ben keltezett dokumentumok egy világosi Stefan vajdáról írnak
A világosiak még valamivel büszkélkednek: 1848-ban itt vették először a megyében a jobbágyság eltörlésének hírét.

A várdomb alatt van a XIX. században neoklasszikus stílusban épített Bohus-kastély. 30 szobája és egy dór oszlopokkal díszített bejárata van. Ebben az épületben folytak hajdanán a Görgey és a cár-megbízott Frolov közötti tárgyalások, az 1849-es feltétel nélküli fegyverletétel hajnalán. Jelenleg a kastély a Világáson született nagy román író, Ioan Slavici (1848-1925), múzeumának ad otthont. Ugyanitt rendezték be Emil Montia (1887-1965) zeneszerző múzeumát is, aki bár nem itt született, de itt, Világoson élt.

A kastély mellett látható az 1849-es bebörtönzött forradalmárokért is kiálló Bohus Antónia (1803-1890) emlékműve.
Bohusné Szőgyén Antónia 1849-ben, világosi otthonában látta vendégül az akkor már teljhatalommal felruházott Görgey Artúrt, valamint a Rüdiger vezett orosz hadsereg vezérkari főnökét, Frolov tábornokot.
Az 1849-es fegyverletételt követő terror idején a világosi kastélyban tábori kórházat rendezett be a sebesültek ápolására, gyűjtést inditott a várban bebörtönzöttek megsegélyezésére.
Számos karitatív tevékenységet is folytatott.

A világosi vár története:
A vár legrégibb multjáról keveset tudunk. A tatárjárás után épült, lehet, hogy még IV. Béla alatt, a sürgős várépítkezések idején, Arad s a már megszűnt Zaránd megye határán, ahol még akkor színmagyar falvak és városok sorakoztak a szép, termékeny vidéken. Amikor először beszélnek róla az oklevelek, a korona tulajdona s várnagya Héder-nembeli Dezső soproni és zarándi ispán, köztiszteletben álló hazafi, aki később élete árán írta be nevét a magyar történelembe. Ő volt az, aki 1330-ban, Károly király szerencsétlen havasalföldi hadjáratában, amikor az oláhok által bekerített magyar sereg vitézei szinte védtelenül rakásra hullottak el, címeres sisakját megcserélte a királyéval, hogy amíg ura képében magára vonja a támadók dühét, addig az felismerhetetlenül menekülhessen. Hősi haláláért özvegye és fia adományban kapták Világos várát. De mivel birtokaik zöme Sopron, Moson, Vas megyében feküdt s innen a távoli Világost kormányozni, védelmezni nehéz lett volna, már a következő évben odaadták azt Antal nevű hívüknek.
Idővel a vár visszakerült a Szent Korona birtokába. 1404-1407 között nem kisebb ember, mint az elűzött Wulkaszin albán király fia, Demeter benne a királyi várnagy és egyúttal Zaránd megye ispánja. Azután is a megyei ispánok látták el ezt a tisztséget; az utolsó köztük Guti Országh János 1436-39-ben. Az utóbbi évben Albert király odaadta a várat és 145 városból, faluból és pusztából álló tartományát hűbéresének, Brankovics György szerb deszpotának, a Zsigmond király iránt tanusított hűsége és a török ellen tett szolgálatai jutalmául. Az új birtokos azonban rövid ideig örvendhetett Világosnak, már 1441-ben elvette tőle I. Ulászló, hogy Maróthy Lászlónak ajándékozza. A következő évtizedekben nyakra-főre változnak a vár urai. 1442-ben az országgyűlés Erzsébet királynéra ruházta az uradalmat, három év mulva Brankovics, aki még jogos tulajdonosnak tartotta magát, Ulászló eleste hírére Hunyadi Jánosnak adta el. Mátyás mint örökségét, Szilágyi Mihálynak adományozta, ennek halála után özvegye, Báthory Margit bírta hitbére fejében. A Báthoryak kifizették az igénylőket s megszerezték rá a királyi donációt. De nekik sem sok örömük tellett benne. 1514-ben Dózsa foglalta el s a lázadó pórok az idemenekült nemeseket szörnyű kínok közt végezték ki. Szapolyai János 1526-ban odaadta Czibak Imre váradi püspöknek; közben beleült a birtokba a sánta Báthory István özvegye, Zsófia massoviai hercegnő, ennek várnagyától csellel elfoglalta Báthory András 1532-ben. Végeláthatatlan pörök, vizsgálatok, két király, János és Ferdinánd egymással homlokegyenest ellenkező rendelkezései következnek. Hol német, hol magyar őrség szállja meg, 1566-ban éppenséggel törökök foglalják el. 1595-ben Báthory Zsigmondnak ezektől kell visszavenni, hogy tíz év mulva végleg elvesszen. Most 1615-ben a jórészt rác zsoldosokból való őrség, miután hiába kérte bérét s hiába fenyegetődzött, bosszúból a lippai basának átadta. Így lett Világos majd kilencven évre török erősség.

Ajánló:
Bohus kastélyt és Bohusné Szögyény Antónia emlékművét.

Felhasznált források
Ujj János: Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében

Szép kirándulást és ládázást kívánunk!