A 16*16*8 cm-es láda az ösvény mellett található egy nagy szikla alatt mélyen elrejtve.

Megközelítés:

Arad-Temesvár-Lugos-Karánsebes-Herkulesfürdő

Arad-Temesvár-Oravicabánya-Újmoldova-Orsova-Herkulesfürdő

Herkulesfürdőről:

Herkulesfürdő Erdélyben Krassó-Szörény megyében helyezkedik el, a Cserna- és a Mehádiai-hegyeket átszelő Cserna folyó völgyében. Herkulesfürdő Európa legrégibb ismert gyógyhelye. Melegvizű forrásait már a rómaiak is ismerték. Traianus császár fürdőket építetett és Herkules tiszteletére templomot és oltárt emeltetett, aki a melegforrások istene volt. A rómaiak nem véletlenül nevezték el Herkulesről, a mondabeli hősről, aki állítólag itt vágta le a közeli barlangüregben tanyázott Hydra néven ismert sokfejű kígyó egyik fejét. A szörnnyel való végső leszámolás pedig a Kazán-szorosban játszódott le.
A népvándorlás korában megfeledkeztek a helyről, és csak a 18. században fedezték fel újra. A környező falvak lakosságának kényszermunkája árán némileg rendbe hozták az épületeket, de néhány évtized után ismét az enyészeté lett minden. 1801-ben került a fürdő katonai közigazgatás alá, így elegendő pénz jutott a gyógyító erejű víz hasznosítására. 1817-ben nyerte el máig is hivatalos Herkulesfürdő nevet, az addig viselt Mehádiai fürdők név helyett.
Herkulesfürdő a 19. század második felében már igen rangos fürdőhelynek számított, virágkorát 1852 után élte, ekkor épült fel a gyógycsarnok, a Rezső- és Ferenc József-udvar, a kupolás Szapáry-fürdő, a Kaszinó. Szintén ebben az időszakban épültek a díszes villák, nyaralók is. Sajnos mára az impozáns, díszes fürdők, villák helyett leromlott állapotú, elhanyagolt épületeket találunk.
A főtéren álló Herkulest ábrázoló szobrot ágyúvasból öntötték, Károly román herceg 1847-ben ajándékozta a fürdőnek hálája jeléül, amiért sok-sok katona ennek a fürdőnek köszönhette gyógyulását, felépülését. A Kaszinó mellett áll Decebalról, az utolsó dák királyról elnevezett szálloda.
Arról nevezetes, hogy ebben az épületben találkozott a Vaskapu-csatorna felavatásakor 1896-ban Ausztria-Magyarország, Szerbia és Románia uralkodója, Ferenc József, Aleksandar Obrenovic és I. Károly. GCALDU
Forrásai sósak és kénesek, számos betegség gyógyítására használják a mai napig pl.: köszvény, idegrendszeri, nőgyógyászati, légzőszervi betegségek ellen.
A különleges növényritkaságai és állatvilágának megőrzésére hozták létre 1930-ban Románia egyik leghíresebb nemzeti parkját a Cserna-Domogled Nemzeti Parkot.
A fürdő sziklateraszain, valamint a meredek sziklaszurdokokban mindenhol megtalálható az itt őshonos Bánáti feketefenyő, ami egyben a jellegzetes mediterrán arculatát adja a helynek.
A Csernai-havasok és a vele szemben lévő Mehádiai-hegység a keresztes, fekete és szarvas vipera hazája, de találunk itt kárpáti skorpiót is. Levegője negatív ionokkal telített, ami 3000 m magasságnak megfelelő.

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghíresebb fürdőhelyét Erzsébet királyné, a magyarok közkedvelt Sissije is gyakran látogatta. A feljegyzések szerint öt alkalommal járt itt, hogy kínzó isiászát gyógyítsa.
Az Erzsébet-villa ma múzeum, egyik részében könyvtár működik, az egykori gyönyörű nagy fogadótermet pedig emlékszobának rendezték be hatalmas velencei tükrökkel. Egyébként az uralkodó pár és a császári család többi tagja számára külön fürdőpavilont tartottak fenn.
A királyné kedvére hódolhatott egyik szenvedélyének, a túrázásnak is. Itt is nagy népszerűségnek örvendett, állítólag miután felkapaszkodott egy hegyre, a látvány olyannyira elbűvölte, hogy nagyot sóhajtva azt mondta, mindent megadna azért, hogy egyszer itt reggelizhessen! A helybeliek, hogy kedvébe járjanak a királynénak, az éjszaka folyamán 80 munkást fogadtak, és a hegytetőre egy pergolaszerű építményt ácsoltak. Reggelizhetett már a királyné a hegytetőn. Azóta a hegycsúcs Erzsébet nevét viseli.
Megannyi vadregényes hely van Herkulesfürdő környékén, amit érdemes bejárni: Roset-vízesés, Szeles-vízesés, Ceszna-völgye, Arjana-csúcs - Vlascu-Mic és Mare (Cserna-hegység), Domogled-csúcs, Crovok, Stan-csúcs (Mehadiai-hegység).
A Mehádiai-hegység gerincén, valamint a Cserna patak mentén húzódott egykor Magyarország határa. A határkövek maradványai mai napig fellelhetők.

Túraleírás:

Herkulesfürdő felett haladó úton leparkolunk
 N 44° 52,967' E 22° 25,196' 239 m [GCHEFE+Parkolo]
és elindulunk a kék kereszt
-jelzésen  N 44° 53,040' E 22° 25,227' 229 m [GCHEFE+Kek kereszt]
Ösvényünk szerpentinezik a Fehér kereszt kilátóig,
 N 44° 53,020' E 22° 25,693' 542 m [GCHEFE+kilato]
amit kb. 1 órás sétával érünk el.
Innen fantasztikus kilátás nyílik a Cserna völgyében fekvő fürdővárosra és a Cserna-havas gerincére. Sziklapárkányokon egyensúlyozó Bánáti feketefenyők sokasága tárul szemünk elé.
Tovább haladva az ösvényen feltúrázhatunk a Domogléd-csúcsra, ami az első nagyobb csúcs az Orsovánál kezdődő Kárpátok főgerince túrának.

Egyéb:

 N 44° 53,296' E 22° 25,434' 176 m [GCHEFE+Foter]

 N 44° 53,458' E 22° 25,496' 173 m [GCHEFE+szobor]

 N 44° 52,842' E 22° 24,892' 147 m [GCHEFE+strand]

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Jó időt és kellemes sétát kívánunk!

(Zoli+Liza) Zoliza