+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Dobozon a javasolt parkolóból elindulva, a piros turistajelzést követve érdemes a 20X8X6 cm-es dobozt megkeresni. Aki a "toronyiránt" utat választja, vigyen magával csónakot is :)
A piros jelzés mentén Szanazugból is elérhető a rejtek, csak így kicsit hosszabb. Eső után, nyáron méteres fűben, a terep nehézség duplázódik. Kérlek ügyeljetek a keresésre és a visszarejtésre, mert a ládát lopják!
A ládába TravelBug NEM helyezhető
Sámson-vára;
Doboz határában épült egy kicsiny, korai földvár, a Sámson vára. Kb. 100 m átmérőjű bekerített, lekerekített sarkú, háromszög alaprajzú volt a sáncvár. Feltehetően a X- XI. században építettek. A sáncok ma kb. 1 méter magasan emelkednek ki a környezetből, azok szélessége közel 4 méter. Keleti harmadát a modern kori gátépítések során belefoglalták a Körös gátjába. Kétharmad részét egykoron a Fekete-Körös ölelte körül. A sáncon és vonulata mentén kívül-belül vörösre égetett rögöket lehet ma is találni a felszínen.
Az ásatások szerint sövényfal tette a sáncot magasabbá, és fából épült tornya is volt. A lakóépületek a vár eszaknyugati részén helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint a X-XIII. századig állt fenn.
Az 1950-es években Lükő Gábor, a gyulai múzeum igazgatója hívta fel a figyelmet Sámson várára, amelyet Haan Lajos, a megye történelmének kiváló ismerője is számon tartott, de már korábbi térképek is név szerint feltüntették. Lükő Gábor a helyszínen igen jó megfigyeléseket tett, a sánc alakjáról felmérési vázlatot készített.
A dobozi származású Kovalovszki Júlia az 1960-as évektől az 1980-as évekig tartott rendszeres régészeti kutatást a falu határában. A területen folytatott ásatás alkalmával két helyen vágatta át a sáncot, és belsejében is húzott néhány kutatóárkot. Az egyik sáncátvágás metszetében sikerült jól megfigyelnie a sánc szerkezetét. Gerincét sövényfalak közé döngölt, négy méter széles földfal alkotta. A sövényt egymástól ötven-nyolcvan centiméterre álló, húsz-huszonkét centiméter vastag cölöpökre fonták. A másik átvágásban feltehetően egy fából készült torony részletét sikerült feltárni, amely a sánc vonalában helyezkedett el. A csak kis részben feltárt építmény falai mentén cölöpök sorakoztak. A helyiségnek a sánc alapjával azonos színű padlóját hamu és faszén borította, belsejét égett rögök töltötték ki.
Ennek a sáncvárnak állít emléket a helyén felállított fatorony.
Ez az oldal nem jöhetett volna létre, a Körösök Völgye Turista Egyesület segítsége nélkül! Külön köszönet érte Vidovenyecz Zsoltnak!
Javasolt parkoló, és kiindulópont Dobozról:
N 46° 43,776' E 21° 15,181' 89 m [GCsmsn+parkoló Dobozon]
Javasolt parkoló, és kiindulópont Szanazugból:
N 46° 42,328' E 21° 15,862' 91 m [GCsmsn+parkoló Szanazug felől]
Kullancs veszély:
