Pótjelszó: a bal oldali zöld biciklitároló kaputól távolabb eső végén keresd a középső keresztvasra alulról felragasztva.

Röviden
A geoláda a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének körbezárt területén található az Igazgatónő engedélyével. Bemenni CSAK a Lövölde u. 42. számon található főkapun keresztül, nyitvatartási időben, a mindenkori belépődíj megfizetése után lehet. Éppen ezért az elzárt területen kívül, a bejárati kaputól balra levő biciklitárolón elhelyezett táblácskán pótjelszó található.


Megközelítés
gyalog: Szeged belvárosából (Belvárosi-híd, újszegedi hídfő) a zöld sáv , majd zöld négyzet turistautakon.
tömegközlekedéssel: A Széchenyi térről a 70-es autóbusszal.
autóval: A Belvárosi-hídon átkelve a Torontál téren jobbra kell fordulni, majd a Tiszát elérve balra az Alsó Kikötő sorra. Ezen végig majd balra a Lövölde úton a bejáratnál levő ingyenes parkolóig (Lövölde út 42.).

A Szegedi Füvészkert
Újszeged egyik kiemelkedő mesterségesen kialakított természeti értéke és kedvelt kirándulóhelye. Jelenleg edi a Szegedi Tudományegyetemhez tartozik, ami nem véletlen, hiszen Győrffy István professzor az egyetem Botanikai Tanszékének első vezetője alapította.

Nyitvatartási idő:
Pénztárzárás: a nyitvatartási idő lejárta előtt fél órával!
- március: 9 - 17 óráig
- április 1 - szeptember 30-ig: 9 - 18 óráig
- október: 9 - 17 óráig
- november 1- február 28-ig: 9-16 óráig
Minden nap nyitva!

Belépődíjak (frissítve: 2025. április 20.):
- teljes árú: 2500 Ft
- tanuló/nyugdíjas: 1800 Ft
- óvodás: 1000 Ft
- SZTE dolgozó/ hallgató: 1000 Ft
- 3 év alatti gyermekeknek: ingyenes
- Mozgáskorlátozottaknak (1 fő kísérővel): 800 Ft/fő
- csoportos belépőjegy (15 főtől), illetve speciális események jegyárai: ld. a Füvészkert honlapján

A füvészkertbe lépve az első látnivaló a főút egyik rég kiszáradt fatörzsét átölelő Győrffy-gyűrű, mely az I. világháború utáni román megszállás miatt az egyetemmel együtt Kolozsvárról Szegedre költöző alapítónak állít emléket (Hemmert János, 1979).

A 17,5 hektáros füvészkert legváltozatosabb része az arborétum. Ezerféle fát és cserjét gondoznak itt, közülük is a legvonzóbb a kert fenyőgyűjteménye - a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő is itt él.

A kert növényföldrajzi egységekben mutatja be a Dunántúl lankáinak flóráját, a középhegységek - a Bükk, a Mátra, a Budai hegyek és a Balaton-felvidék - növényzetét. A balkáni és mediterrán csoportot gazdag gyűjtemény képviseli. Örökzöld lombosfák (citrom, babérmeggy), leanderek, pálmák, szentjánoskenyérfa, jázmin, cédrus között barangolhat a látogató.

A füvészkert legszebb része a langyos vizű tó. Ennek - a tavirózsák mellett - legszebb ékessége az indiai lótusz. Virágzási ideje július - ekkor hatalmas levelei közt rózsaszerűen nyíló virágai beborítják a tó teljes felszínét. A tónál, a vízzel körülölelt kis szigeten a Kárpátok és a Keleti-Alpok növényei díszlenek.

A nagy tó mögött van egy másik kisebb - az ún. tündérrózsás dísztó -, fölötte a sziklakert ritka növényeivel. Ezek szomszédságában illatozik a Rosarium - 120 rózsafajta ezernyi töve színes és csodálatos környezetet teremt. A rózsakert közepén is áll egy, trombitavirággal körbefuttatott, nádtetős pihenő. Gazdag a kert kaktuszgyűjteménye is.

A pálmák különböző fajait üvegházban őrzik, közülük a datolyapálma, a kenderpálma, a legyezőpálma, a kókuszpálma, a lakkpálma a legérdekesebbek. Az üvegházban érdekesek a trópusi erdők harasztjai - sok különleges páfrányfajta van közöttük. Fokozott érdeklődést válthatnak ki az orchideák. Különösen a tigrisorchideák nagy virágai izgalmasak - ezek nyáron a nagy tó közelében állványokon a szabadban pompáznak.

A füvészkertben rendszertani bemutatót is kialakítottak. Itt a biológus hallgatók ismerkednek sokféle növényfajjal, de az érdeklődő vendég számára is hasznos ismereteket nyújtanak a növényneveket táblácskákon feltüntető parcellák.

A láda a térkép szerint a Kertész utcához esik közel, de innen nem lehet a füvészkertbe belépni, ezzel ne is próbálkozzatok. Kizárólag a Lövölde u. 42. szám alatti főbejáraton léphettek be a területre, mely egyben az ajánlott parkoló is.  N 46° 13,900' E 20° 9,542' [GCFUSZ+Parkolo]

A láda
Ahogy fentebb olvasható a láda "fizetőssé" válásával egyidőben pótjelszó lett kihelyezve a bejárat közvetlen közelében, attól jobbra. Így az, aki siet, netán nyitvatartási időn kívül érkezett, vagy egyszerűen csak a pontért jött, bármikor, évszaktól és napszaktól függetlenül tud logolni.

A benti láda telepítése a füvészkert igazgatónőjének szóbeli engedélye alapján és az ő jelenlétében került kihelyezésre a kert területén, így az ott dolgozók is tudnak róla. Így aki ellen tud állni a pótjelszó csábításának, az egy kellemes és tartalmas sétára számíthat a Füvészkertben. A 16x11x5 cm-es láda tetszőleges útvonalon közelíthető meg a Füvészkert területén. A kert hátsó részében, a csillagvizsgáló közelében, egy nagyobb facsoportban van a rejtek. Kérem, hogy a ládaoldalra a rejtekről ne tegyél fel fotót, vagy szöveges utalást.

A csillagvizsgáló
 N 46° 14,181' E 20° 9,450' [GCFUSZ+csillagvizsgalo]

A csillagvizsgáló Rita+Titus eredeti ládájának másik látnivalója. A Füvészkerten kívül helyezkedik el. Bejárata ennek megfelelően a Kertész utcáról nyílik. Az obszervatórium az Egyetemi Füvészkertből kapott területen 1991 és 1992 között épült fel. A helyszín a lehetőségekhez képest szinte minden szempontból a legjobb választás volt az obszervatórium számára. Megközelítés: A 70-es buszról a Hatházak megállónál kell leszállni, onnan 400 méter a zöld sáv jelzésen. A városi fények "csak" észak-nyugat felé erősek. A megnyitó 1992. július 6-án volt. Azóta minden péntek este, csoportok számára sokszor máskor is nyitva tart az obszervatórium.

Az épületben egy kb. 35 fős előadóterem található, ahol videovetítéssel, de főleg számítógépes képekkel, animációkkal szemléltetett kiselőadásokat tartanak a csillagászat és az űrkutatás mindenféle területéről. A felső szinten henger alakú a távcső helyisége, mely fölé kétoldalra széttolható tető készült. Ez olcsóbb és sok más szempontból is előnyösebb a hagyományos félgömb alakú kupolánál.

A csillagvizsgáló elsősorban Szeged és a Dél-Alföld felsőoktatási intézményeinek az igényét elégíti ki, de fontos, hogy támogatja az iskolai oktatást és az ismeretterjesztést is.
Ez a létesítmény a Szegedi Tudományegyetem hasznos része, és nélkülözhetetlen a természettudományos oktatásban.

A csillagvizsgálóban az oktatási tevékenység mellett nemzetközi szintű kutatások is folynak.

A Szegedi Csillagvizsgáló a pénteki rendszeres nyitvatartáskor (nyári időben 19-22 óra, téli időben 18-21 óra) vagy előre bejelentett csoportok esetén máskor is látogatható (telefon: 62/544-666, 544-668 vagy tel/fax/üzenetrögzítő: 62/435-620, 420-154).

Belépőjegy: gyerek (14 év alatt) nyugdíjas és csoportos (10 fő felett) 200 Ft/fő, egyébként 300 Ft/fő. A Szegedi Tudományegyetem oktatói, hallgatói és munkatársai számára a Csillagvizsgáló látogatása ingyenes!

Bővebb infók a csillagvizsgáló honlapján

Képek forrása 1
Képek forrása 2

Ládatörténet:
E láda elődjét a Tisza bal parti árterében egy öreg fűzfa odvába Rita+Titus rejtette 2008. május 25-én. Tőlük többszöri árvizek és muglik okozta eltűnés után 2013. október 22-én fogadta örökbe a Cerberus csapat. Ők teljesen új koncepció alapján a kertben helyezték el a ládát és mivel az így fizetőssé vált a Füvészkerten kívül egy pótjelszót hordozó táblát is elhelyeztek. A Cerberus csapattól 2020. január 16-án került hozzám, így most újra közös gazdája van testvérládájával (2083. Szegedi Vadaspark, GCSzoo).