Wap:

A ládát Várasfenes(Finis) falutól nem messze, egy háromágú tölgyfa üregében találjátok.
Mérete 12x8x4 cm.

Megközelítés:

Pádis felé tartva, ha időtök engedi, látogassatok el a várasfenesi Béla-várhoz.
Egy nagyon kellemes túrában és csodás élményben lesz részetek!

1. lehetőség:

Belényesen(Beius) itt forduljatok  N 46° 40,047' E 22° 21,168' [GCVFBV+dél-nyugat] felé. Haladjatok tovább Várasfenes(Finis) faluig, majd itt tartsatok  N 46° 39,359' E 22° 19,062' [GCVFBV+balra]. Menjetek végig a településen a patak keleti partján egészen idáig:  N 46° 37,353' E 22° 17,854' [GCVFBV+Parkoló]. Itt egy kellemes rétet találtok, padokkal, tűzrakó hellyel, a Fenes patak hűs vizével.
A túra innen indul!
Leparkoltátok az autót, felvettétek a túraruhát, induljatok el. A kocsiutat követve innen indul a várba felvezető  N 46° 37,307' E 22° 17,718' [GCVFBV+ösvény]. Innen már csak 300 méter van hátra, na de függőlegesen. Az út kb 1 km a várig. Parkolótól oda-vissza kényelmes tempóban 1 óra alatt teljesíthető a táv.

2. lehetőség:

Ha esetleg a Fekete-Körös völgye felöl jöttök, akkor itt forduljatok  N 46° 40,661' E 22° 13,115' [GCVFBV+kelet felé]. Hangulatos kis út vezet egészen Belényesig, de csak terepjárósoknak ajánlom, mivel van benne patakátkelés is! Szóval, ha erre jöttök, menjetek egészen idáig, és itt  N 46° 39,142' E 22° 18,845' [GCVFBV+forduljatok jobbra]. Innen már egyenes út vezet a parkolóig, csak a falu végén, a hídon menjetek át!

A vár történelme:

Kb.1,5 km távolságban a falu szélétől emelkedik a Várhegy. A Várhegy É-i lábánál lévő kis rétről indul a turistaút Bélavár romjaihoz. A hegycsúcsra felérve először a vár É-i végén lévő 10 m átmérőjű kerektorony 8-10 méter magas északi falát pillantjuk meg. Jelentős falmaradványait láthatjuk a Ny-i oldalon is. A kaputorony romjait figyelhetjük meg a déli falszakasz közepén, és egy torony romját a vár DK-i sarkánál. Ezeken a helyeken a falak külső oldala eléri a 3-4 méter magasságot. A többi helyeken a várfal leomlott vagy lebontották. A várat ma is jól látható, 8-10 méter széles árok keríti, külső oldalán sánccal. Az árokmélysége napjainkban 1,5-2 méter.

A fenesi vár építésének pontos idejéről eddig írott dokumentum nem került elő.
A hagyomány szerint IV. Béla még herceg korában építette. Valószínűbb azonban a másik változat, mely szerint Vincze váradi püspök emeltette a tatárjárás után. Ezt valószínűsíti az a tény, hogy a középkori dokumentumok mindig fenesi vár néven említik, és csak később jelenik meg a Bélavár elnevezés.
A romok egy viszonylag nagykiterjedésű vár létezésére utalnak, amelynek szabálytalan négyzet alaprajza volt. Az erődítmény 1290-ben tűnik fel, mint a püspökség tulajdona, szerepe a főpapi birtokok védelme volt.
A vár lakóit a püspök szomszédos falvaiból látták el élelemmel.
A Bélavár elnevezés először 1548-ben tűnik fel. 1711-ben rombolták le, majd a település a várral együtt a görögkatolikus püspökség birtoka lett. Lassan, de biztosan vált elhagyatottá és indult el az enyészet útján.
Vicces olvasmány: Bélavár legendája

Pár szó Várasfenesről:

Várasfenes Bihar megyében, a Fekete Körös völgyében, a Belényesi-medencében helyezkedik el. Oklevél először 1291-ben szól róla, amikor Fenes néven említi.
Várasfenes máig tipikus patak menti község. Egyetlen, de igen széles utcája egyúttal a nagypatak ártere, jórészt erdős-ligetes mindkét oldalon. A szűk völgy települőhelynek nem volt igazán alkalmas soha. Az első telepesek nem is a maguk jószántából választották lakóhelynek, hanem a Nagypatak völgyének egyik magaslatán emelkedő Bélavár miatt, melynek valamikor a fenesi magyarok szolgái lehettek.

Forrás 1: Erdélykalauz

Forrás 2: Várak.hu

További jó kesselést mindenkinek!

Az ellopott ládát 2008.08.10.-én újrarejtette Zoliza, Jiimbo és Baggio!
Ezúton is köszönöm nekik!!!