Erdőbényéről indulva egy kiadós séta. A láda a menedékház közelébe kövek menedékében.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, A LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE:

Erdőbénye Magyarország észak-keleti részén a Zempléni hegységben, pontosabban a Mély-patak völgye a Tolcsva-hegy és a Mulató-hegy közötti medencében fekszik.
A Brónok-völgye a faluból indul,  N 48° 15,569' E 21° 21,211' 153 m [GCBron+Útkereszteződés]. Esetleg tudnám ajánlani az parkolónak ezt a helyet  N 48° 15,557' E 21° 21,214' 157 m [GCBron+Parkoló]. De akárhol megállhatsz, ha közelben, találsz alkalmas helyet!

A LÁDA:

Erdőbényéről indulva a Brónok-völgyében kellemes sétával érheted el azt a kis menedékházat, ami egy kis patak partjára lett építve. A láda ettől a helytől nem messze egy nagyobbacska kő menedékében bújik meg.

Ahol a táj állandóan változik:

Milyen vidék ez? Nehéz lenne néhány szóval jellemezni a sokarcú, mégis fenséges nyugalmat árasztó tájat, ahol az ember és a természet évszázadok óta él harmóniában. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz találkozásánál formálódott területen ezernyi módját találja az ember - akár az utazó, akár az itt élő - , hogy megismerje a természetet, hogy közel kerüljön csodáihoz. Az ásványgyűjtő, a madarak életére kíváncsi ornitológus, a vadak csapásait járó erdőszerető ember, a vízparton csendesen üldögélő horgász éppúgy megtalálja az örömét, mint a tájat gyalogosan, kenuval vagy kerékpárral bebarangoló turista.

A Zempléni-hegység területén a miocén korú, 15-20 millió éve működött tűzhányók vulkánizmusának anyaga és a hajdani vulkánok lepusztított, a természet erői által alakított formakincse uralkodik.
Itt található a mai Magyarország legmagasabb, legépebben megmaradt tűzhányó kúpja, a tokaji Nagy-Kopasz, mely büszke védőbástyaként őrzi a Zempléni hegyvidéket és a Tisza-Bodrog összefolyás történelmileg igen jelentős területét. A drámai hatású csoportba rendeződött Sátor-hegyek is egy hajdani tűzhányó kalderájának lepusztult maradványai, melynek méretei talán az Etna mai méreteivel vetekedtek.

A hegységet létrehozó vulkánizmus a térség mai képére is rányomja bélyegét. A kőzetek bányászható nyersanyagokban való gazdagsága és a vulkanikus talajokon termő kiváló minőségű szőlő mindmáig meghatározza a táj emberének életét. A hegység felszínét a szegély lejtőin és szoknyáján a szőlő uralja, míg a hegyvidék belső területein érintetlen erdők, középkori eredetű fás legelők és rétek váltakoznak.

Az ide látogató turista szinte napokig gyalogolhat anélkül, hogy a mai iparosodott társadalom bármi jelét is tapasztalnia kellene. Olyan vidék ez, ahol a déli melegkedvelő flóra és a Kárpátok magashegyi növényei randevúznak egymással, ahol még ma is viszonylagos zavartalanságban élhet az országosan is kiemelkedő vadállomány, ahol visszatelepültnek mondható a hiúz és a farkas és ahol világelső muflon- és gímtrófeák jellemzik az állomány minőségét. A terület természeti értékeinek, gazdag növény- és állatvilágának védelmében hozták létre a Zempléni Tájvédelmi Körzetet.

A Zempléni-hegység javarészt érintetlen, egybefüggő erdőségei, sátor formájú hegyei, festői völgyei, egykori várak romjaival vadregényes kirándulásokat, nagyszerű túrákat ígérnek a környéken portyázóknak. A városi élet forgataga után órákig, napokig, háborítatlanul túrázhatunk, kirándulhatunk, miközben megcsodálhatjuk a ritka, de itt még virágzó növényeket (boldogasszony papucsa, kárpáti fogasír stb.), beszívhatjuk a tiszta, friss hegyi levegőt, természetes életközegben megfigyelhetjük a vadakat, madarakat. A Zempléni-hegységben 18 település területén mintegy harmincezer hektáron került kijelölésre a Zempléni Tájvédelmi Körzet, mely a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható.

A Zempléni-hegység több mint 340km hosszúságú jelzett turista útvonalával szerteágazó lehetőséget kínál a kirándulásra, akár többnapos túrára is. Ezen turistautak teljesen behálózzák a hegységet, így mindenki megtalálhatja a magának megfelelőt.
Legismertebb jelvényszerző turistaútvonal az Országos Kéktúra, melynek zempléni szakasza közel 90 km hosszúságával kb. 26 óra menetidővel Boldogkőváralja - Regéc - Makkoshotyka - Vágáshuta - Bózsva - Füzér - László-tanya útvonalon halad végig.
A Rákóczi-túra szinte az egész hegységet átfogó, öt várat érintő túraútvonal. Fűzérről indul (piros sávval jelzett), majd Hollóházán, Telkibányán át vezet Amadévár és a Regéci vár romjaihoz, Erdőhorváti, Komlóska (Pusztavár), Sárospatak (Rákóczi vár) az útirány.
A Zemplénbe látogató turista szinte minden településen talál szálláslehetőséget, melyekről előzetesen a tourinform irodákban tájékozódhatnak. Itt tudnak ajánlani képzett túravezetőket is. A hegység túraútvonalairól turistatérkép került kiadásra.

A vízivilág, ornamentika szerelmesei számára a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet négy és félezer hektáros területével, morotváival, mocsár rétjeivel, ősszel a legmutatósabb, amikor sűrűn szőtt virágszőnyeg borítja őket.

Forrás:
Erdőbénye hívatalos honlapja

A LÁDA TÖRTÉNETE:

• 2009.01.28.-án Puszkányák "egyik fele" segítségünkre sietett és segített a ládát újra telepíteni.Köszönet érte!



Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!

LUILUI és JUDITH