WAP: A láda a Kovácsi-hegy Holló-kő kilátópontján található (javasolt megközelítés Nagygörbőről). A ládához ki kell menni a kilátópontra, ott leereszkedni jobbra, majd a ládát az ott lévő nagy fa (teteje levágva) és szikla által képzett lyukban találod (a hely nem veszélyes - ha mégis az lenne, akkor eltévesztetted, és már a nagy fal oldalában jársz!).
A láda amúgy nem túl nagy, kb. 8x8x4 méretű, CD nem fér bele.
-- 2008.11.10 - változás: Mikulásnak köszönhetően újra került jelszó a ládába, és egyúttal egy kicsit lejjebb, a szikla alatti üregbe rejtette át. Ezúton szeretném kérni, hogy a következő megtaláló legyen kedves logbook-ot tenni bele. Nagyon köszönöm előre is! --
-- 2009.10.25 - változás: BiharyG-nek köszönhetően immáron újra száraz és tiszta logbook és láda várja a megtalálókat - köszönet érte! --
-- 2018.01.28 - A láda a zászló alatti sziklaüregben.

---

A ládába TravelBug egyenlőre nem helyezhető.

---

A láda
GCkrea - mert a hely nyugodtsága (a hollón kívül itt még a madár sem jár) és a kilátás gyönyörűsége arra késztetett, hogy egy olyan ládát helyezzek ide, ami egy kicsit maradásra és megpihenésre készteti a látogatót. A főládától nem messze van még egy doboz - ez utóbbi sajnos már a múlté - (a kilátópont sziklája előtt balra egy-két lépést kell hozzá leereszkedni, és ott van jobbra a két szikla közötti hasadékban,  N 46° 54,257' E 17° 11,592' 351 m [GCkrea+kreativ doboz]), amiben mindenféle hasznos eszköz megtalálható egy kis kreatívkodáshoz, ha ideérkezvén megszállna valakit az ihlet : ))

A ládarejtek elhelyezkedése
A Holló-kő a Keszthelyi-hegységben, a Kovácsi-hegyen található, kilátással Vidornyalakra és a környező hegyekre.

A Kovácsi-hegy és az ajánlott útvonal
A Keszthelyi-hegység Tátika-csoportjának tagja, nevét pedig az egykori Kovácsi faluról kapta, mely a törökdúlás idején pusztult el.
A hegy maga egy meredekfalú bazaltfennsík - ún. bazaltlepényes tanúhegy. A bazaltlepény vastagsága ma mintegy 25-35 méter, a keletkezése pedig mintegy 3 millió évvel ezelőttre tehető. A Pannon-tóban lerakódott, agyagos-homokos üledékek képezte kőzeteket törte át, és öntötte el a 60 km mélyről feltörő bazaltos magma - előbb szürkésfekete, oszloposan elváló (aminek a közelben szép példája a Tátika oldalában látható), majd szürke, palásan hasadó bazalt formájában.

Ha az ajánlott útvonalon (térkép az útvonallal a kihelyezett képek között) közelítjük meg a ládát, útba fogjuk ejteni a hegy nevezetes pontjait.

Utunk Nagygörbőről ( N 46° 55,600' E 17° 10,414' 180 m [GCkrea+parkoló]) indul, ahonnan az széles útról leérve elsőként elhaladunk egy bazaltbánya mellett, ami után rögtön a Bazaltutcában találjuk magunkat - mely egy érdekes geológiai folyamat eredményeként jött létre. A fent említett bazaltlepény szélei alól kitüremkedő, könnyen pusztuló üledékes kőzet lepusztulásával a lepény széleinek alátámasztása is megszűnt, ennek eredményeként a bazalt letöredezett, majd a letöredezés után a későbbi tömegmozgások során a leszakadt kőtömbök az alattuk levő laza üledékeken megcsúsztak, így hozva létre az 5-7 méter mély, 20-30 méter széles folyósót. A tömegmozgások révén jöttek létre a hegy barlangjai is, a Bazaltutcában levő 10 barlang legnagyobbja pedig a Vadleány-lik (GCVLIK) .

Utunkat folytatva haladunk el a - már a Bazaltutca déli végét bontó! - nagyobbik bazaltbánya mellett, majd azt elhagyva találkozunk az egykori Vad-tóval, majd pedig a ma még létező Rakottyás-tavak következnek. A tavak egy sajátos folyamat eredményeként jöttek létre - a felső bazaltréteg repedésein át a csapadékvíz (a kőzeten áthaladva fokozottan savassá válva) kioldotta a bazalttakaró alatti üledékből annak mésztartalmát, aminek hatására anyaghiány lépett fel a bazalttakaró alatt, minek következtében az beroskadt. Így jöttek létre a felszínen az ún. bazaltdolinák, ill. a később a bazaltdolina-tavak, amik elfolyását a repedésekbe berakódó és azokat elzáró finom törmelékek, iszapos lerakódások akadályozták meg.
A Vad-tó sajnos mára a bányaművelés áldozatává vált, mivel a vidornyaszőlősi bazaltbánya belefejtett annak vízgyűjtő területébe, így csapolva le magát a tavat is. A Rakottyás-tavak még léteznek, de sajnos még az értékes élővilág kipusztulása sem jelent elég késztetést a bányaművelés megszüntetésére, így nem tudni, meddig beszélhetünk még a Kovácsi-hegy különleges tavairól.

A tavakat elhagyva hamarosan megérkezünk a Holló-kő kilátójába, ahol vár minket a láda meg a kreatív doboz :) És aztán gyönyörködhetünk az alattunk mélybe zuhanó bazaltfalakban - no és persze a pazar kilátásban.

Innen érdemes továbbmenni a zalaszántói sztupa (GCSZTU) felé, ahova a nem létező kék kereszt jelzés vezet. Mi ugyan már tapostunk valami ösvény-félét, de egy idő után feladva a bozótjárást (és főleg a medvehagyma megtaposását) letértünk Vidornyalak felé, és a falu szélén közelítettük meg a sztupát - ezt ajánlom mindenkinek.

A sztupától Zalaszántóba leérve érdemes megnézni a Kotsy-malmot, majd mindenképp térjünk be a kocsmába, ahol felülmúlhatatlan cappucino-t kapunk alulmúlhatatlan áron :)

Innen már a sárga körön - a Bazalt-szoros tanösvényén - indulunk vissza Nagygörbő felé, majd az itt-ott felbukkanó zöld sávot követve haladunk tovább. A zöld jelzés végül letér az útról (a Fehér-út erdészeti út után hamarosan), és ahol jobbra letér utunkról, mi folytassuk azt egyenesen, majd balra, és innentől kezdve mindig a nyugati irány lebegjen a szemünk előtt, míg itt haladunk az erdészeti úton a hegy aljában. Majd amikor már nem tudunk tovább nyugat felé menni, a jobbra térő úton lassan bejutunk a faluba, ahol a templomnál balra kanyarodva hamarosan visszajutunk letett kocsinkhoz.

Kapcsolódó oldalak
Az érdeklődőknek még a következő oldalakat ajánlom:
http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok09.htm
http://www.barlang.hu/pages/science/mkbt/vke93/12kovacsi.htm