WAP
A láda álló f tövében van jelenleg (nem kidőlt fa alatt), kb 6 méterre az Ördögigafától található..

---

A ládába TravelBug helyezhető.

Fontos!!!
Ajánlott a hosszú nadrág, és kullancsriasztó használata is. Telefon térerő van. Az erdőben vadászat folyhat! Ez elvileg a turista úton és környékén tilos, azért ne öltözzetek szarvasnak:).

Cél
Egy Sümeg melletti erdővel, pihenőhellyel, és egy különös fával szeretnélek benneteket megismertetni.

Megközelítés
Sümeg központjából indulva keressétek a Bazsi felé vezető utat, majd a  N 46° 58,295' E 17° 16,532' [GCSARX+Kereszt(eződés)] ponton fordulj balra és menj a  N 46° 56,081' E 17° 17,551' [GCSARX+parkoló] parkolóba. Ez a túra kiinduló pontja. Ne menjetek tovább, erre a "behajtani tilos" tábla is figyelmeztet.

A sarvalyi pihenőhely és forrás
Sarvaly-forrás környéki pihenőhely  N 46° 56,008' E 17° 17,513' 220 m [GCSARX+ Pihenőhely] Sümeg városától délre 5 km-re található. Mellette halad el az országos kék túra útvonal. A forráshoz vezető erdészeti feltáró utat idős vadgesztenye fák szegélyezik, a forrás környékét öreg bükk, kislevelű hárs elegyes gyertyán erdő árnyékolja.
A hajdani bővizű forrás az 1930-as években még a homokkőből faragott neoromán stílusú forrás házikóból tört elő, amelyet Makay Antal veszprémi püspök (1825-ben halt meg) emeltetett a bazaltból feltörő forrás felé. Sajnos a környék bányászati tevékenysége és az utóbbi évek szárazabb időjárása miatt a forrás vízhozama jelentősen leapadt. A kiépített tavi medence napjainkra már feltöltődött és kiszáradt. Ennek ellenére ma is a közeli vadászház és az erdészház vízellátását a forrás biztosítja.
A Sarvaly-forrás környéke a Várvölgy felől érkező, sümegi ferences Mária-kegytemplomba zarándoklók kedvelt pihenőhelye. A forrás környékén egy 1999-ben felújított kereszt is látható. A kereszt felújítása a Sümegi Városvédő Egyesület és Kocsis István fafaragó művész közreműködésével valósult meg.
A turisták érdekében készült néhány ülőgarnitúra, kiépített szalonnasütő.
A forrás közelében található a középkori Sarvaly község romja. A hajdani kis település maradványai (Templom-sűrű) csak erdész szakember kíséretével látogatható, mivel területe vaddisznós kerten belül van. Beszéltem velük, kinyitják a kaput ha valaki látni szeretné, de ne számítsatok sok mindenre, négy fal a templomból.

Sarvalyról
Sarvaly valamikori falu Veszprém megyében egy bazalt hegyen.
Az 1530-as években elpusztult. A késő középkori falut feltárták. Többek közt Holl Imre és Parádi Nándor végeztek itt ásatásokat. A leletek egy részét, a falu makettját a Nemzeti Múzeum magyar történelmi állandó kiállítása is bemutatja. Az ásatások eredményei fontos részét képezik a középkori közép-európai faluról alkotott ismereteknek.
Sarvaly házai nagyok voltak: a háromhelyiségesek 17 méter körüliek, de vannak négy- és öthelyiséges épületek is, amelyek közül a leghosszabb 36 méter volt. A házakhoz más településektől eltérően pincéket is építettek, vélhetően bortárolás céljára.
Területe ("pusztája") sokáig a veszprémi püspökségé volt. A terület ma Sümeghez tartozik, vadászház áll itt.
A mára félig kiszáradt sarvalyi forrás közelében található a különleges formájú Ördögigafa.

Ördögigafa
Az Ördögigafa különös formájú, hatalmas bükk (Fagus Sylvatica) Sümeg közelében, a sarvalyi forrástól párszáz méterre délre.
Törzse kétfelé ágazik, kétméteres magasságban újra összeforr, majd háromfelé ágazik szét.
A fa mintegy kétszáz éves, törzsének kerülete csaknem három méter, magassága 31 méter.

A láda
A forrás közelébe nagy fa tövébe találod.
Forrás: wikipedia; VMMSZH

Nincs más hátra, szép kirándulóidőt és kellemes túrázást kívánok mindenkinek!
Csináljatok sok fotót, és rakjátok fel a bejelentéskor.

A láda 2009.03.11.-én hagyományossá változott.Új helyen, koordináták pontosítva.