WAP
A váraljai Várfő várdomb K-i oldalán, egy ösvényről letérve kis fa tövében található a szokásos ~1 l-es műanyag doboz.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Láda:
A faluba érve gépkocsival a  N 46° 16,427' E 18° 26,127' [GCVRF+Parkoló]-ban érdemes megállni. Onnan egy földút vezet a domb irányába. Ezen földúton haladva a  N 46° 16,348' E 18° 26,192' [GCVRF+letérő]-nél lévő ösvényen lehet feljutni a vár tetejére, ahonnan csodálatos kilátás van a környező dombságra.
A láda a tetőtől egy kicsit lejjebb található a Mecsek felé vezető földúttól nem messze két kis diófa tövében, egy farönk mesterséges üregében.

Várfő vár:
A Várfő a Völgységi-patak völgyéből meredeken kiemelkedő hegycsúcs, a völgy feletti relatív magassága mintegy 90 m. A falutól való távolsága kb. 1 km (1. ábra). A magányos, csonka kúp alakú hegycsúcs.
Első ismert említése 1699-ből származik: a Várfa néven szereplő hegyről.
Első részletes leírását Wosinsky Mórnak köszönhetjük. A szekszárdi apátplébános, Tolna megye múltjának kiváló ismerője már a jelenlegihez hasonló állapotában láthatta a Várfőt. Kőépületnek nem találta nyomát, így ennek alapján feltételezte, hogy ez is őskori földvár lehetett. Kis alapterülete miatt azonban nem településnek, hanem áldozóhelynek tekintette.

A Várfő csúcsának alapterülete kb. 30 x 11-15 m. A nyolcas alakú hegytetőt középen árok osztja két részre. A furcsa alak és a középen húzódó árok eleinte érthetetlen volt, de az ásatás során fény derült eredetükre. A hegy oldala igen meredek, többnyire szakadékos löszfal, amelynek tövében több pince nyílása is látszik. A hegytető alatt, 7-8 m-rel lejjebb 15- 20 m széles terasz fut körbe. A teraszon és a tetőn is a felszínen tégla, kő és paticstöredékeket, valamint XIII. századi edénytöredékeket találtak. A vár a D-i oldalon közelíthető meg, valószínűleg a középkorban is itt lehetett a feljáró út.

A vár lakóterületének határát a körítő fal szabta meg. Ez a fal pedig a domb peremén futott körbe. Eszerint a torony egy 14 x 28 m-es alapterületű dombtetőn, annak is a közepén helyezkedett el. Körülötte a mindennapi élethez nélkülözhetetlen objektumok: sütőkemence, tárológödrök találhatók. Minden bizonnyal ciszterna is volt a torony közelében, ez azonban az építőanyag elhordásakor megsemmisülhetett.

A gazdasági udvar súlypontja a toronytól É-ra lehetett: itt 4 tároló gödröt találtunk. Közülük az egyik Magyarországon egyedülálló: a löszbe vájt, alagútszerű verem 5 m hosszú. Kiszélesedő, induló szakaszán a löszfalba vágott falfülkék is vannak. Ez a verem élelmiszerek hűtésére kiválóan alkalmas. Hasonló korú és jellegű vermet eddig csak Morvaországban tártak fel.

A sütőkemence a torony DNy-i sarkának közelében került elő. A löszbe vájt nagyméretű (150 x 200 cm ) kemence felmenő fala mintegy 5- 10 cm magasan maradt meg. Tapasztása jó minőségű volt. Alája - a jobb hőhatás érdekében - patakkavicsokat és összetört edénydarabokat helyeztek.

A hegytető alatt körbefutó terasz jelenleg csaknem vízszintes, csupán az É-i oldalon figyelhető meg a külső oldalán enyhe sáncforma. A váraknál észlelhető teraszok eredetileg általában árok + sánc formájúak voltak, az évszázadok, évezredek során azonban az árkok betöltődtek, a sáncok szétomlottak. Váralján a XIX. század elején még részlegesen látszott a sánc, legalábbis erre utal az 1829-ben készült feljegyzés. Az 1995. évi ásatás során kutatóárokkal átvágták a terasz É-i szakaszát, ott, ahol a felszínen is enyhén látszik a sánc. Az ásatási megfigyelések szerint a hegycsúcs tövében egykor árok húzódott, amely azonban az évszázadok során betöltődött. Itt a betöltődés elsősorban a folyamatosan leszakadó löszfal miatt következett be. Az árok eredeti mélységét nem tudták megállapítani, mivel 260 cm mélységben a talajfúró téglatörmelékben többször is elakadt. A sánc ellaposodásához valószínűleg hozzájárult az újabb korban folytatott mezőgazdasági művelés is.

Forrás: www.varalja.hu