Innen egy rövid kis sétával elérhető a láda (650m). Aki nem siet, annak ajánlanám a környéket. Remek kis túrát lehet tenni tovább a Piros kereszt-en, vagy akár sátrazni is ezen a ponton a fák ölelésében: N 47° 15,442' E 17° 48,537' 448 m [GCGIGA+sátorhely]
Rejtek:
A mamutfenyő közelében egy tuskót kell keresni. Gyökerei alatt, gondosan elrejtve található a láda. Tömör lombkorona esetén kevés GPS jel ellenére megtalálható. Gondosan rejtsd vissza!
Update 2018.:
Mivel intenzív a vadjárás a láda környékén, így a rejteket egy nagyobb tuskóval fedtük le, így most "tuskó a tuskón" rejteket kell keresni. Óvatosan rejtsd vissza, hogy a doboz ne sérüjön!
Pálihálásról:
Közelítőleg déli irányban, légvonalban 5 km távolságra található a Halománytető déli lábánál. Közúton Zirc-Tündérmajor felől lehet megközelíteni, gyér autóbuszjáratai az anyaközségétől függetlenül közlekednek. Területén bő, jó minőségű vizet adó forrás fakad, amely Borzavár és Porva fő ivóvízbázisa. Aszályos években azonban már nem képes a megnövekedett igényeket ellátni, ilyenkor Zircről érkezik pótlás.
Néhány háza még lakott, másokat hétvégi vagy üdülőháznak használnak új tulajdonosaik.
A fáról néhány szóban:
Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)
Angol nevei: Giant Sequoia, Sierra Redwood, Wellingtonia, Big Tree
Német nevei: Riesenmammutbaum, Berg-Mammutbaum, Wellingtonie
A mamutfenyő a világ legnagyobb növénye. Magassága 50-85 m, törzsének átmérője 5-7 m. A legmagasabb leírt példány 93,6 méter magas volt, míg törzsátmérője 8,85 m volt. A legidősebb, ismert példány kora, az évgyűrűi alapján 3.200 év.
A fa kérge barázdás, szálas szerkezetű és a törzs alapjánál akár a 60 cm-es vastagságot is elérheti. Ez a kéreg biztosít tűzvédettséget a növénynek.
Tobozai 4-7 cm-esek, 18-24 hónap alatt érnek be, és akár 20 évig is a fán maradnak. A magok 3-6 mm-esek. Egy toboz átlagosan 230 magot tartalmaz. A magok sötétbarnák, 4-5 mm hosszúak és 1 mm vastagok, 1 mm-es szárnyakkal minden szélükön. Néhány mag a forró nyári időjárás miatt, a toboz méretcsökkenése miatt hullik ki, de többségük akkor válik szabaddá, ha a toboz tűz, vagy rovarkár miatt kiszárad. A fiatal növények 12 éves korukban kezdenek tobozt érlelni. A mamutfenyő szaporodása ezekkel a magokkal történik a természetben. Egy-egy nagyobb példány akár 11.000 darab tobozt is érlelhet és akár 300.000-400.000 magot is teremhet. A szárnyas magok az anyanövénytől 180 méterre is földet érhetnek.
Az alsóbb ágak az árnyékolás miatt elhalnak, de ezek többsége növény egész életében a fán maradnak. A kisebb ligetekben, erdőkben növő fák ezen elhalt ágai általában a növény növekedése következtében lehullanak, de magányosan fejlődő növények esetében a fán maradnak.
A mamutfenyő szaporodása a természetben kényes folyamat, mivel a magoncok csak ásványi anyagban gazda termőtalajon, teljes napfényben fejlődnek, és nem tűrik a versenyt egyéb fejlődő növényekkel. Bár a magok a tűleveles, nedves humuszrétegen is kikelnek, az avar nyári kiszáradásakor elpusztulnak. Ezen okok miatt a mamutfenyő sikeres szaporodásához szükség van időközönkénti erdőtűzre. Ez a tűz segít megszabadulni az elnyomó versenytársaktól. Tűz nélkül a fejlődő egyéb növények elnyomják a mamutfenyő csemetéket, így azok képtelenek kifejlődni. Kifejlett állapotukban nagy mennyiségű vizet igényelnek, ezért sokszor egy-egy vízfolyás köré csoportosulnak. A tűz másik hatása, hogy a forró levegő kiszárítja a tobozokat, így azokból a magok a földre hullanak, és megindul a csírázásuk. A tűz után maradó hamu takaróként szolgál a magoknak, megóvva azokat az ultraibolya sugarak káros hatásától.
A tűz mellett két állat is segíti a mamutfenyő szaporodását. Az egyik állat a Phymatodes nitidus nevű bogár, amely tojásait a fa tobozaiba rakja, ahol a kifejlődő lárvák járatokat rágnak, melyek a vízháztartás felborulása miatt a toboz kiszáradásához vezetnek. A másik állat a Tamiasciurus douglasi nevű mókus. Ez az emlős egész évben aktív és a fa húsos, zöld tobozait rágcsálja. Ezúton is képes néhány mag a talajra kerülni.
A General Sherman (Sherman tábornok) nevű példány becslések szerint 2100 tonna!!!
Örökzöld növény, ágai sűrűn állnak, ezért koronája tömött. Törzse a föld feletti részen nagyon vastag (olyan, mint a mamut lába :), felfelé fokozatosan vékonyodik. Vörösesbarna kérge roppant különleges, hiszen olyan puha, hogy ha nem vigyázunk, akár kézzel is maradandó nyomokat hagyhatunk rajta. Rugalmas és taplószerű. Tűlevelei apró pikkelyekből állnak, 5-10 mm hosszúak. Ha a leveleket óvatosan megdörzsöljük, akkor leginkább az ánizsillat dominál. Nőivarú tobozai tojás alakúak.
Remélem tetszeni fog a fa, és a környék. Szép időt, és kellemes kincskeresést kívánok mindenkinek.
Megtaláltam. Nagyon érdekes a leírás. A fa gyönyörű, de azért szomorú látvány volt, hogy egyedül árválkodik ott a többi féle fa között. Drukkolok, hogy előbb utóbb sikerüljön túlélnie egy két csemetének. [Geoládák v4.5.8]
Megtaláltam KDP túra utáni + ládázós napon torokival. Bakonybélből indultunk Zircre, negyedik találatunk a nap folyamán. Tekintélyes fa, reméljük, hogy még sokáig csodálhatjuk.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Újabb láda a virtuális tarsolyban.
Hihetetlen mennyi toboz van a földön, és mégis csak ez az egy fa van itt. Kíváncsi lennék honnan került ide, miféle madár hozta, meg honnan :D
Az is tök fura, hogy hogyhogy nem nőtt neki a sok év alatt kistestvére, de aztán elolvastam a leírást... :D
Azért találtam a földön 2-3 zöld tobozt, de akkor nem lesz olyan egyszerű otthon elültetni. Pedig kíváncsi lennék rá, hogy 3200 év múlva mekkora fa lenne belőle. Még fiatal vagyok, simán lehet hogy kihúzom addig :D
A ládát rendben megtaláltam! Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.4.0]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (604 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.