A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

 N 46° 6,803' E 18° 8,638' 363 m [GCJHVV-1]

 N 46° 6,526' E 18° 8,595' 394 m [GCJHVV-2]

 N 46° 7,114' E 18° 7,723' 342 m [GCJHVV-3]

 N 46° 6,430' E 18° 7,925' 427 m [GCJHVV-4]

 N 46° 6,200' E 18° 7,892' 472 m [GCJHVV-5]

Jelszóképzés, a ládák jelenlegi számozása szerint, tehát: 1. Bögrés, 2. Pipás, 3. Lenke, 4. Bükkös, 5. Pálos.

Ez a multi, a negyedik tagja azon sorozatomnak, mellyel nem túl ismert, de valamiért még is érdekes forrásokat szeretnék bemutatni nektek, Baranya megye területén.

A most felkeresendő források azért nem túl ismertek, mert a Jakab-hegy nyugati lábánál vannak, odáig pedig általában csak azok jutnak el, akik valamiért eltévednek, mondjuk egy a Pálos-kolostornál tartott borkóstoló után rossz úton indulnak haza! :)
Az előző három, forrásos rejtésemmel ellentétben most nem egy, hanem négy, egymáshoz nagyon közeli forráshoz vezetlek benneteket.

 N 46° 6,571' E 18° 8,116' 446 m [GCJHVV+parkoló]

Útba-eső további források:

 N 46° 7,061' E 18° 7,726' 340 m [GCJHVV+waypoint]
 N 46° 7,192' E 18° 7,612' 325 m [GCJHVV+waypoint]

------------------------------------------------------------------

Pár szó a Mecseki forrásokról!

A Mecsek völgyeit ezernyi forrása teszi széppé. Természetjáró szempontból ezek közül jelenleg 200 nevezhető kiépített, foglalt forrásnak. A Mecsekben a forrásokat az 1890-es évektől kezdték szakszerűen kiépíteni. Az erdei források közül valamennyi vize iható, kivételt képeznek a lakott területen belüli források. A szakszerűen foglalt kifolyócsöves forrásokból biztonsággal ihatnak a kirándulók.

A forrásoknak három típusa van:
1. Forrásképződés vízszintes, át nem bocsátó réteg esetén
2. Átbukkanó forrás
3. Rés- és hasadékvizű forrás

Azokat a forrásokat, amelyek egész éven át adnak vizet, állandó forrásoknak nevezzük. Amelyek csak hóolvadás után vagy nagyon csapadékos időszakban adnak vizet, időszakos forrásnak nevezzük.

A források vízhozama három tényezőtől függ:
1. Vízgyűjtőterület nagyságától
2. A talaj víznyelő képességétől
3. Az évi csapadékmennyiség nagyságától

A leírásokban szereplő vízhozam adatok tájékoztató jellegűek. A beírt adatok az elmúlt 10 év méréseiből kapott minimum és maximum értékek. Egy forrás mérésére évente általában 3-4 alkalommal kerül sor. Mérésnél mindig az erdedő vízhozamot vesszük figyelembe (az adott forrásmező vízhozama), ami nem feltétlenül egyezik meg a csőből kifolyt vízmennyiséggel. A 2006 júliusa óta tartó száraz periódus miatt a vízhozamok erőteljes csökkenése figyelhető meg, ezért előfordulhat, hogy hosszú évek óta stabilnak mutatkozó források is vízszegény állapotot mutatnak.

A forrásfoglalás fajtái:
1. merítős (régebbi típusúak)
2. kifolyócsöves (ülepítőmedencés vagy galériás)

Valamennyi forrás mögött magasabban fekvő területnek kell lennie, amelyből összegyűjtik vizüket. A források hőmérséklete attól a mélységtől függ, ahonnan a víz fakad. Átlagos hőmérsékletük: 8-12 °C, mely az év során jelentősen nem változik.
Régen a források foglalását a Mecsekben Csokonay Sándor (1898-1983) testnevelő végezte, a régi márványtáblákat is ő faragta, aki saját örömére, és a kirándulóknak készítette őket. Sok forrást ő nevezett el, általában a környékre jellemző dolgokról. Érdekes, hogy sok forrásnak kút elnevezése van, pl.: Szederindás-kút. Halála után a forrásokat nem gondozták, azok nagy része elhanyagolttá vált. Az 1993-ban újjáalakult Mecsek Egyesület néhány tagja 10 éve határozta el, hogy elkezdi tisztítani és felújítani a már meglévő forrásokat, az eredeti állapotnak megfelelően. Ez idő alatt több, mint 60 forrás újult meg. Cél, hogy 2010-re - amikor is Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz - a kiépített források megújulva fogadhassák az erdőben kirándulókat. Jelenleg a források felújítását, karbantartását Baumann József, Biki Endre Gábor és Tasnádi János végzi. A szabványos jelzés szerint a forrásokhoz fehér alapon körjelzés vezet. A körjelzés annak a jelzésnek a színével egyezik meg, amelyről leágazik. A könnyebb terepi megtalálás érdekében a források nagy részéhez a főjelzésekről leágazó körjelzéseket már felfestettük. Ezúton kérjük az erőben kirándulókat, hogy a forrásokhoz érve, tisztítsák meg azok elfolyóit a behullott levelektől, iszaptól. Néhány perces kis kitisztítással is sokat segíthetnek a források tisztántartásában, mely az erdőt járók közös érdeke. A mésztufa kiválás védett, azokat nem szabad eltávolítani. Jelenleg folyamatos a források felújítása és karbantartása, hogy ismét megújulva várhassák a kirándulókat hűs vizükkel.
------------------------------------------------------------------

A felkeresendő források:

Bögrés-kút
A Nyugat-Mecsekben a Körtvélyesi-völgy felsőbb szakaszán, a völgytalp keleti oldalában található forrás. Magát a forrást turistaút nem érinti, mivel a völgyben nem halad jelzett út. A mellette elfolyó patak medrével közel azonos szinten jelentkezik. Kövekből kötéssel felrakott alacsony kis támfalából kiálló fémcső vezeti le a forrásvizet, mely egy merítős medencébe folyik. A cső felett egy kis márványtáblán függőlegesen olvasható a forrás megnevezése. Az alsó triász lemezes mészkő repedésvize jelenik meg. A forrást Csokonay Sándor építette, a tábláját is ő faragta. A forrás kiépítése után állítólag egy bögre volt elhelyezve a forrás tetején, hogy aki erre jár ennek segítségével tudjon inni a forrás vizéből. Általában bővizű forrás, hozama 0,5-20 liter/perc értékű. A pusztulóban lévő forrást 1999-ben Baumann József és Baumann Józsefné kitisztította és rendbehozta. 2005-ben a Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő felújították.

Bükkös-forrás:
A Jakab-hegy északi oldalában, a volt Petőcz-aknához vezető műút kanyarja alatt a Nagy-gödörben található. Az útról tábla is jelzi. Csokonay Sándor foglalta 1952-ben, nevét a körülötte lévő bükkös erdőről kapta. Vize a takarórétegen átszivárogva jut a napfényre, vízadó képződmény az alsó triász homokkő. Eredetileg merítős rendszerű volt, és egy kis kőmedencébe folyt a víz. Vörös homokkő tömbökből épült a forrás, a felirat homokkőbe van vésve, a foglaláson egy É-jel is látható. Vízhozama 1-20 liter/perc értékek között váltakozik. A forrást 2005-ben újították fel.

Csepegő-forrás:
A Csokonay-kút túlfolyója a forrás. Változó vízhozamú, időszakonként elapadó forrás. A hozamok 0-30 liter/perc értékűek lehetnek. A Virágos-völgyben a Herma-hegy lábánál találjuk a forrást. Az alacsony kis támfalas foglaláson márványtáblán szerepel a CSEPEGŐ név. 1998-ban került kiépítésre Baumann József, Baumann Józsefné és segítőik részvételével.

Csokonay-kút:
A forrás a Virágos-völgyben található, a kutat 1998-ban Baumann József és segítői építették, Csokonay Sándor (1898-1983) nagy forrásépítő tiszteletére, aki a Pius Gimnázium testnevelő tanára volt, akinek életét elsősorban a természetjárás jelentette. Triász mészkőből épült, három oldalról falazott kútfővel ellátott kút kis ajtóval. A kút kifolyója a Csepegő-forrás. A kútnál csak időszakosan van vízkifolyás, abban az esetben, ha a Csepegő nem bírja el a nagy vízhozamot a Csokonay-kútnál lévő túlfolyó is üzemel.

Kiss Lajos-forrás:
A Nyáras-völgyben található, Lapos kövekből épített kifolyócsöves forrás, melynek közepében egy vörös homokkő tömbben látható a vörös gránitba vésett felirat. A homlokfal tetején látható az északjel. Vizét az alsó triász időszaki mészköves és márgás kőzetek repedéseiből nyeri. A forrás vízhozama változó, nagysága 0,2-25 liter/perc lehet. A forrás, melyet 2008-ban Baumann József és Biki Endre Gábor foglalt, Kiss Lajosról lett elnevezve, aki a mecseki turista házak első építői és üzemeltetői közé tartozott, sok mecseki forrás építésében vett részt. Jeles képviselője a baranyai és országos turista mozgalomnak. Arany jelvényes túra vezető és a Mecseki Erdőkért díjban részesült. Példa mutató természet járó, akire büszke a természet járók nagy közössége.

Lenke-forrás:
A Virágos-völgyben található, az 1964-ben kiépített forrás. Alsó triász időszaki mészköves és márgás kőzetek repedéseiben összegyülekezett víz megjelenési helye volt a forrás, melynek hozamai a korábbi években 0-5 liter/perces érték között váltakoztak. A forrás az 1970-es évektől kezdve hosszú időre elapadt, majd 1999-től gyengén és időszakosan indult meg a vízkifolyása. Az utóbbi években vízkifolyása ismét szünetel. A forrás nevét Csokonay Sándor az Ordas-tanya és más turistalétesítmények építésében segédkező Papp Lenkéről barátsága jeléül nevezte el, aki a Vasas Elektromos Természetjáró szakosztályának tagja volt.

Pálos-kút:
A Jakab-hegy északi oldalában található a forrás, műútról tábla jelzi. A forrást az 1950-es években foglalta Csokonay Sándor. Az alsó triász rés- és hasadékvíz jelentkezik itt forrás formájában. A forrást 2002-ben újították fel. Foglalása három oldalról kötéssel kialakított támfalas felépítmény, melyben a kifolyócső felett a falazatban a Pálos-címer látható. A forrás vízhozama: 0-100 liter/perc értékek között váltakozik, de a 15-20 liter/perc mennyiségek a gyakoriak. Időszakos kiapadása csak hosszú száraz periódusok után következhet be.

Pipás-forrás
A Körtvélyesi-völgy kezdetében (Nyugati-Mecsek) fakadó forrás. Megközelíthető a P jelzésről letérve a PO jelzésen át. A forrást Csokonay Sándor foglalta 1953-ban. A három oldalról kötéssel összerakott támfal középső részénél történik a kifolyás. A fedett kis medencéből történő leürülést biztosító cső felett kőbe vésetten olvasható a megnevezése. A jelentkező víz az alsó triász homokkő és aleurit réseiből és hasadékaiból származik. A forrást 2001-ben Baumann József, Baumann Józsefné, Kriston Barnabás és Juhász Kornél az eredeti állapotnak megfelelően felújították. A forrás hozama nagyon változó, így 2-300 liter/perces értékek között változhat, igaz tartósan csak alacsonyabb hozamokat léptet napfényre.

Forrás, részben: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség