1. címeres tábla utolsó sor első szava. 2. emléktábla állításának évszáma 3. Műanyag doboz, kerítés tövében. Figyelem: A temetőkert kapuja zárva van. Ha szeretnétek bemenni, a kulcsért hívjátok Ugrai Gábort, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökét a +36202147676 telefonszámon.

A 101-esek története

Császári és Királyi 101. Gyalogezred

Az 1914. június 28-án, Szarajevóban elkövetett merénylet lángra lobbantotta a világot. Egy
hónappal később a Monarchia hadat üzen Szerbiának. A megye és Békéscsaba
hadkötelezettjeinek hatvan százaléka az 1883-ban alakult 101-es gyalogezredbe kapott
behívóparancsot. A 11 ezer katonát számláló ezred 1914. augusztus 2-án az Osztrák-Magyar
Monarchia érdekében - Ferenc József parancsára - először Szerbiába, majd Galíciába, az
orosz frontra került. Utóbbi helyszínen estek át a tűzkeresztségen.
Rohatyn elfoglalása, majd egy Lupkow irányába végrehajtott sikeres előretörés fémjelezte az
ezred harci eredményeit. Aztán visszavonulás, védelem a Kárpátokban, majd a kíméletlen
húsvéti csata következett, amely dicsőséget szerzett a vitéz 101-eseknek. Laborczánál a
Gusina magaslatot Laczhegyi Zoltán hadnagy nemcsak elfoglalta egy század élén, de a
sokszoros orosz túlerő ellentámadását vissza is verte. Ezért a Mária Terézia rend
lovagkeresztjével tüntették ki. Telepócnál az ezred 650 orosz foglyot ejtett. Mindeközben az
ellenség gyilkos golyói, kolera és vérhas ritkította soraikat, de az éhség, valamint az időjárás
viszontagságai miatt is rengeteget szenvedtek.
1916-ban az olasz frontra dobták át őket, Isonzónál a legvéresebb harcokban álltak helyt. A
Monte Busibolo elleni háromnapos véres harc és győzelem után Jenő főherceg, vezérezredes,
hadseregcsoport-parancsnok külön napiparancsban dicsérte meg a 101-eseket. Ezt követően
1917-ben ismét északon, a Kárpátokban a Tatár-hágónál harcoltak, a Mogura magaslaton
utasítottak vissza minden ellenséges román és orosz próbálkozást. Utóbbi védelmében kitűnt
és hősi halált halt Tanka Alajos zászlós posztumusz arany Vitézségi Érmet kapott. A
Komarestie-Slobodziai győztes ütközetben a 101-esek körében újra aratott a halál, 200
katonát hiába vártak haza szerettei, elsők között a csabai Markovics Fülöp esett el.

A bukovinai harcok, Csernovicz elfoglalása következtek ezután, majd 1918 végzetes nyarán a
piavei támadás, amelynek élén ott látjuk Békés megye hős fiait, aztán az utolsó harc és
védelem, a Col de Rossa-i állások megtartása. Hogy ebben a végső és hiábavaló
erőfeszítésben milyen felülmúlhatatlan dicsőséggel harcoltak, azt a 15 Arany Vitézségi Érem
jelzi. A 101-es gyalogezred 1918. november 16-án érkezett haza.
Csaknem ötezren maradtak ugyanakkor örökre a harcmezőkön, közülük ötszáznál több csabai halt hősi halált. Többségük otthonától távol, idegen földben, jeltelen sírban nyugszik.

1. pont - Nagy Sándor laktanya története:

1894-1918 101-es gyalog ezred állomáshelye
1918-1922 101-es gyalog ezred utód állománya ( ide tartozik a gyulai huszárszázad )
1922-1938 fogatolt lövész egység állomáshelye
1938-1944 gyalogsági lövész ezred állomáshelye ( a mezőtúri hadosztályhoz tartozik )
1944-1948 5. önkéntes reguláris ezred állomáshelye
1948-1965 MN. Lövész hadosztály ezred törzse állomáshelye
1966-1973 MN. Központi Tiszthelyettes Iskola
1973-1992 MN9068 Rádió Zavaró Zászlóalj állomáshelye
1992-2002 raktár bázis
2002 átadásra kerül a városnak, Gimnázium és egy áruház működik a területén.

Az első jelszórészletet az iskola falán lévő címeres tábláról olvashatod le, amely az utolsó sor első szava lesz. A tábla a kerítésen belül van, a portást kérd meg, hogy engedjen be a táblát lefotózni.
Ha ez nem sikerül akkor a főbejárattal szemben lévő villanykarón olvashatod a pótjelszót.
 N 46° 40,332' E 21° 5,115' 79 m [GCB101-1]

 N 46° 40,330' E 21° 5,091' 79 m [GCB101+potjelszo]

2. pont - 101-es emlékoszlop:

A 101-es emlékoszlopot az első világháborús csabai 101-es gyalogezred hőseinek emlékére állította Belenka Mihály, csabai 101-es t. zászlós. 1923-ban avatták fel a műkőből készített obeliszket.
A második világháború után Bartolák Andrásné első tanácselnökné leglátványosabb tette a 101. gy.e. emlékét őrző obeliszket ledöntette és elföldeltette.
Az 1956-os események hatására Fekete Pál tanár úr vezetésével az ifjúság közös erővel kihantolta a három darabra tört "101" obeliszket.
Az idő közben helyreállított és újraavatott "101" obeliszk 1970-ben újra veszélybe került. A Lenin-centenárium jegyében Csabán is szobrot kellett állítani. A megbízatást egy fővárosi szobrász kapja, aki éppen oda "álmodja" művét, ahol már ez az emlékmű áll. Hónapokig tartó huzavona után végül néhány elszánt népfront-aktivistának sikerült az illetékeseket meggyőzni az ötlet képtelenségéről, és az erősen vitatható művészi értékű alkotás a szabadság tér másik felére került.

Skalp ide illő logja:

Megdöbbentő, hogy a geocaching mibe is nyúl bele.... Sok újat tudtam meg a város múltjából, és ettől egy régi családi történet is a helyére került. Ugyanis az én nagyapámat kényszerítették annak idején arra, hogy a cséplőgépével ledöntse az obeliszket. Ha nem tette volna meg, felakasztották volna. Azt mondják a szüleim, napokig csak sírt az öreg, nem is lehetett hozzászólni. Én ezt a történetet csak családi elbeszélésekből tudom, de most kerek lett a történet.

A második jelszórészlet az emlékoszlopon lévő emléktábla állításának évszáma.
 N 46° 40,767' E 21° 5,927' 81 m [GCB101-2]

3. pont - A Hősi temető:

A temető kertet 2020-ban felújították, és lakat került az ajtóra. Előre bejelentkezéssel látogatható. (lásd utolsó fotó)
A képviselő-testület 1916-ban határozta el, hogy 10 000 koronát biztosít a hősök temetőjének létesítésére. A 100 x 50 méteres temetőkertet Bischotka János 101-es főhadnagy terve alapján, 1918-ban szentelték fel. A temetőben a harctéren szerzett sebesülés és betegség következtében Békéscsabán meghalt, és a harctérről hazahozott hősi halottak nyugszanak. A 728 sírban 489 magyar, 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, német, 105 román és 6 ismeretlen nemzetiségű katonának van egyforma síremléke. A temető közepén áll Pop Vilhelm és Papp László sebesült honvédet ábrázoló műkőszobra.

 N 46° 41,038' E 21° 4,074' 86 m [GCB101-3]

Érdekesség:

A győztes román hadsereg semmilyen ellenállásba nem ütközik, amikor elfoglalja a várost 1919. április 26.-án.
Majdnem egy évig tart a megszállás, mindaddig, amíg el nem dől Trianonban, hogy Békéscsaba mégsem lesz Románia része. Kezdetben ugyanis minden jel erre mutatott: a román király és neje is ellátogatott a városba, megtekintve a katonai díszelgést, küldöttségeket fogadott a városházán. Az Antant-misszió 1920. március 20-án délután 3 órakor búcsúztatja a román csapatokat és átadja a várost a nemzeti hadsereg alakulatainak, illetve a polgári közigazgatás képviselőinek.
2008.06.04-én Trianon emlékszobrot avattak Békéscsabán.

 N 46° 40,584' E 21° 5,368' 72 m [GCB101+Trianon]

Felhasznált irodalom:

Földi Pál - A Magyar gyalogság története 1715-1918
Békés Megye kézikönyve
Köszönet Pkatonának a korabeli fotóért és a laktanya történetéért.