-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Wap:
2 állomásos multi
A ládát (17,5x11x8cm) a diósviszlói legelőn egy kivágott fa maradványai között rejtettem el, ebben található a jelszó első része.
A második rész az Ormánság Kapuja emlékműnél található szökröny elején lévő évszám.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Rejtés:
1. pont: A legelőn egy kivágott fa maradványai között rejtettem el a ládát (10x10x5cm) , ebben található a jelszó első része. Csak egy nagyobb fahasáb van előtte az védi meg a ládalopó kisállatoktól. Kérek minden megtalálót ezt tegye vissza.
N 45° 51,786' E 18° 9,544' 97 m [GCDIO-1]
2. pont: Az emlékmünél található faragott szökröny elején lévő évszám a jelszó második része.
N 45° 52,636' E 18° 10,222' 110 m [GCDIO-2]
Megközelítés:
A Pécset Harkánnyal összekötő 5814-es számú út keresztül halad Diósviszlón.
Ha autóval érkezel
N 45° 52,615' E 18° 9,739' 116 m [GCDIO+kereszteződés] itt fordulj le, menj egészen a betonút végéig
N 45° 52,454' E 18° 9,838' 97 m [GCDIO+parkoló] . Innen inkább gyalog menj tovább és gyönyörködj a hamarosan eléd táruló táj szépségében.
A túra kedvelőknek jó hír, a legelőt érinti a kék turista út, és a Három folyó Kerékpáros túraútvonal is keresztül halad a településen.
Leírás:
Baranya megye déli részén barangolva az ormánsági táj jellegzetes elemeire a hagyásfás legelőkre bukkanhatunk. Ezek közül az egyik legszebb a diósviszlói legelő.
A fás legelőket olyan legyengült termőtalajokon alakították ki, amelyek már kaszálásos rétgazdálkodással sem lehetett hasznosítani.
A legelők az egykori külterjes állattartás emlékét őrzik, amikor még a tölgyerdőkben sertést makkoltattak (legelőerdőkön) a tisztásokon pedig szarvasmarhát legeltettek, fokozatosan irtva az erdőségeket.
Az idős fák kiváló élőhelyet biztosítanak az odúlakóknak. De jól érzik magukat a legnagyobb védett bogaraink is, mint a szarvasbogár, az orrszarvúbogár vagy a hőscincér is.
Védett növények közül az agárkosbort, a fekete kökörcsint vagy a szártalan bábakalácsot csodálhatjuk meg.
Sajnos a csökkenő legeltetés miatt a fás legelők fokozódó ütemben tűnnek el, a gyomosodás bokrosodás szinte visszafordíthatatlan.
A diósviszlói legelő:
A sík vidéken kialakult legelő két részből áll. A déli rész területe 18 ha, a keleti rész területe 10 ha.
Jó minőségű gyeppel rendelkezik. A legelőn lévő faállomány 200-300 tölgymatuzsálemekkel és vadkörtével tarkított. Az idős fák 18-19 méter magasak, törzskerületük 300-360 cm. A legelőt a mai napig használják juhok legeltetésére. Ennek köszönhető, hogy szépségét és értékét megőrizte. Így nem tudnak tájidegen fajok megtelepedni és elszaporodni rajta.
Aki a ősszel látogat el ide a virágzó őszi kikerics szőnyegében gyönyörködhet.
Az öreg tölgyek mintegy 20%-a mára teljesen kiszáradt, ennek nyomait láthatjuk is utunk során.
A legelő helyi jelentőségű védelmet élvez.
Diósviszló:
A település egyik szépen ápolt helyén az Ormánság Kapuja emlékműnél található szökröny Szatyor Győző fafaragó művész keze munkáját dicséri.
A szökröny eredetileg ácsolt ruhás láda volt. Amit régen a lakószobában az ágy végében helyeztek el.
A települést elsőkét 1313-ban említik Viszló néven. A XVI. században Istvánffy család tulajdona, ők kolostort is építettek itt, mely e török megszállás kezdetén elpusztult.
A család öröksége lévén a község gróf Draskovics birtok lett, majd Batthyány, később a Benyovszky családé volt.
Források:
Magyarország száz csodája
Internet, Dunántúli Napló