Jobb oldali tábla harmadik oszlopán (angol) az 1-es pont utolsó előtti sorának első szava (6 karakter).

---

A rendszerváltáskor a bős-nagymarosi vízlépcső volt az egyik legfontosabb közéleti téma, és még ma is vita tárgyát képezi Magyarország és Szlovákia között. Mint tudjuk, az eredeti elképzelést végül nem valósították meg, mivel a magyar fél környezetvédelmi okokra hivatkozva felmondta a szerződést, Szlovákia viszont ragaszkodott a felépítéséhez, annak árán is, hogy a nemzetközi konfliktust vállalva egyszerűen elterelték a Dunát.

A hivatalos nevén Gabčíkovo-nagymarosi Vízlépcsőrendszer a Duna magyarországi és csehszlovákiai szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. A vízlépcsőrendszer története a XX. század harmincas éveire nyúlik vissza. A terveket először az 1950-es évek végén dr. Mosonyi Emil professzor, világhírű vízépítő mérnök vezetésével dolgozták ki. A nemzetközi szerződést 1977-ben írták alá, amit később, elsősorban gazdasági nehézségek miatt, többször módosítottak. A '80-as években Magyarországon sokszor és sokan tiltakoztak a vízlépcső megépítése ellen. Az MTA már 1983-ban a vízlépcső felépítése ellen foglalt állást, az egyre szabadabbá váló országban pedig 1988-89 környékén került sor nagyobb tömegdemonstrációkra. 1988. szeptember 12-én az Országház előtt tízezrek tüntettek az építkezés ellen. Habár az Országgyűlés 1988. október 6-7-én még az építés mellett foglalt állást, a kormány 1989. május 13-án felfüggesztette az építkezést. Az építéssel megbízott osztrák cégnek a magyar állam később 2,65 milliárd schilling kárpótlás kifizetését vállalta. A csehszlovák fél 1991-ben döntött az ún. C variáns megvalósításáról, ami a Duna elterelését és a vízi erőmű egyoldalú felépítését jelentette. Amikor erre sor került, a magyar fél az 1977-es szerződést felbontottnak minősítette. Az erőmű beindítására 1992-ben került sor.

A felek (Magyarország és akkor már Szlovákia) 1993-ban a hágai Nemzetközi Törvényszékhez fordultak az ügyben, amely 1997-ben ítéletet hirdetett, lényegében elmarasztalva mindkét felet: Magyarországot azért, mert egyoldalúan felbontotta a szerződést, Szlovákiát pedig azért, mert egyoldalúan elterelte a Dunát.