WAP: A mágneses mikroláda a templomablaknál.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

---

Akit érdekel a templom az megnézheti belülről is, de csak bejelentkezéssel látogatható a templom, telefonszám: 42/718-264, a Lelkészi hivatal a kapcsolattartó.(Nekünk nagy szerencsénk volt vasárnap lévén, nyitva találtuk a templomot).

NYÍRMIHÁLYDI MEGKÖZELÍTÉSE:

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen; vasúton: a Debrecen- Nyírbátor-Mátészalka vonalon.

NYÍRMIHÁLYDI:

A település igen régi, XII-XIII. századi lehet.
Nevét a XIII. században említették először Miháldi vagy Mihálydi alakban.
Árpád-kori település.
A Gut-Keled nemzetség birtokkomplexumához tartozott. 1372-ben a nemzetségből kiágazott Rakamazi Domokos adta át cserébe a szomszéd Szakolyért a Balog-Semjén nb. Lengyel Lőkösnek (Kállay család), de úgy tűnik, nem maradt meg a Kállayak kezén. A XV. században már több kisnemesi család birtokolja, ezek közül tartósabban csak a Hodos család bírta a legnagyobb részét még a XVII. században is.

Mellettük a Szokoly család volt nagyobb birtokosa. Majd Szokoly Erzsébet révén Melith Péter lett a földesura.
A XVII. században már több nemesi közbirtokos bírta, és ezek egy részének birtoka a kincstárra szállott. Egy időre báró Holló Zsigmond szepesi kamarai elnök is megkapta. A kincstár birtokrészét 1719-ben báró Barkóczy István szerezte meg.
1774-ben 19 telkes és 9 házas zsellére jobbágyán 10 földesúr osztozott. Ezek közül csak a Kutassy család volt százéves birokossa, báró Eötvös Miklós és báró Barkóczy János voltak a jelentékenyebbek, de az elsőnek is csupán 3 jobbágya, 7 zsellére és 3 cigánya, az utóbbinak pedig 1 telkesjobbágya volt. A jobbágyfelszabadítás idején 1064 lélek lakott a faluban, aki 31 földesúr között oszlott meg.
A XIX. század végén az Úfjalussy család épített itt egy nagyobb szabású úrilakot.

A község szülötte Balkányi Szabó Lajos (1823-1889) neves népregeszerző és nótaköltő, a Kossuth Lajos azt üzente és a Káka tövén költ a ruca című ismert dalok szerzője.

FAZSINDELYES TEMPLOM:

Viszonylag épségben megmaradt az Árpád-korabeli templom, az akkori egyetlen szilárd téglaépület, mely ma értékes műemlékként van országosan is nyilvántartva.
A templomról legkorábbi adat 1744-ből, illetve 1762-ből maradt fenn.

A román stílusú templomot a XIII. század második felében emelték.
Félköríves szentélyrésze eredetileg talán körtemplomnak épült.
A XVIII. században részben átalakították, ekkor kapta a barokk stílusjegyeket.
A szentély apró, szűk, eredeti rézsűs résablakai megmaradtak, és a sekrestye dongaboltozatának nyomait is megtalálták a feltárások során. A szentélyrésznél valamivel szélesebb hajó északkeleti és délkeleti sarkát egy-egy merőleges, kétosztású támpillér erősíti. A mostani déli bejárat előtt - törtvonalú oromzattal lezárt - késő barokk előcsarnok áll.
A déli hajófal keleti felében a poklot ábrázoló XV. századi falfestmény töredékeit találták meg. A szentély déli, román kori ablakának kávájában is mértani festés látható, s középkori festésnyomok maradtak meg a hajó északkeleti falán és a szószékkorona környékén is.
A hajó déli ablakai körüli piros-kék népi virágos, festett keretelés, azonos jellegű a XVIII. századi ófehértói és a vámosatyai virágos festéssel.

Fa harangláb

A kilenc faoszlopon álló, négyszögű fa harangtorony 1782-ben épült. A szoknyát és a sisakot fazsindely fedi, a toronyaljat és az aránytalanul magas törzset deszkaborítás takarja.
A zárt harangház - amit erőteljes osztópárkány választ el a törzstől - négy oldalán két-két egyszerű, zsalus ablak látható. A helyreállítás során a sisak négy alsó sarkát díszítő fiatornyokat nem rekonstruálták.



Kívánok mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!

LUILUI és JUDITH