A 14*10*5 cm-es ládát, a vízesés kilátójához vezető ösvény felett egy nagy szikla alatt találjátok.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Az Aranyos-völgyéből a DN75 útról Alsószolcsvánál ( Salciua de Jos)  N 46° 23,902' E 23° 25,168' 454 m [GCSZBP+elagazas] letérünk a Kolostor alatti parkolóhoz.  N 46° 23,072' E 23° 27,503' 548 m [GCSZBP+Parkolo]

Torockói-hegység

A Torockói-hegység Erdély központi részében található. A Maros folyása mentén, annak jobb oldalán húzódó hegyvonulat. É-on a Feleki domdság határolja, Ny-on az Öreg-havas, illetve az Erdélyi-Érchegység, amely DK és D felől is körülveszi. Nyugati oldalai szorosan kapcsolódnak az Erdélyi-Érchegységhez.
A Torockói-hegység tájai egyediek, jellegzetességét egy varázslatos kőzet szolgáltatja a mészkő. A sokszor 700 métert is meghaladó vastag mészkőüledékben a belső és külső karszt minden formája megtalálható. Ezek képezik a hegység bizarr szépségű természeti csodáit, nevezetességeit. Találunk itt számos szorost, hasadékot, barlangot, búvópatakot, sziklacsúcsot.
A hegység egyedi szépsége sok költőt, festőt, művészt megihletet, a teljesség igénye nélkül néhány ismert embert említenénk: Jókai Mór, Orbán Balázs, Áprily Lajos, Wass Albert.
Az északi rész az Aranyos és a Hesdát-patak között magába foglalja a Tordai-hasadékot, ami a Torockói-hegység egyik leglátogatottabb nemzetközi hírnévnek örvendő turistalátványossága, valamint a Túri-hasadékot. A középső része, ami a Diód-patak és az Aranyos-völgye között terül el igazi turistaparadicsom, olyan nevezetességekkel, mint a Székelykő, Ordaskő, Vidalykő, Bedellő, Kőközi-szoros, Szolcsvai búvópatak barlangja. A déli részén az Ompoly-völgye és a Diód-patak között találjuk a legmagasabb kiemelkedéseket a hegység területén, ez a Dimbó-csúcs és a Corabia szirtek, valamint számos látnivalót: Bulzkő, Csáklykő, Kecskekő, Remetei- Havasgáldi-, Török-, Kisgáldi-szoros és még sorolhatnánk.
Ezzel a rejtéssel a Szolcsvai-búvópatak barlangjához és víznyelőjéhez kalauzoljuk el az idelátogatót.

A Szolcsvai-búvópatak barlangja

A felszín alatti karsztot képviseli a Torockói-hegység leghosszabb barlangja a Szolcsvai-búvópatak. A 2022 m-es hosszban elhúzódó cseppkőbarlang, látogatásához gyakorlat és barlangász alapfelszerelés szükséges. Alsó bejárata 35-40 m magas 4-6 m széles. Nem könnyű a két kilométeres barlangon végigmenni, elsősorban a búvópatak nagy hozama, de különösen a tajtékzó vízesések és mély tavak váltakozása miatt. A Csodák terme a bejárat után jobb oldalt egy 50 m hosszú és 80 m széles lejtős csarnok. Jellegzetes görbe cseppkövei bizonyítják a légáramlás állandóságát és cseppkőformázó erejét. Víznyelője fent a patak befolyásánál a Vânătara-barlang, egyben a hegység legmélyebb dolinája. A Száraz-völgy, a Poinei- és a Ponor-patak vizét gyűjti össze, hogy 2 kilométerrel lejjebb egyesült erővel törjön a felszínre. Itt a víznyelőnél a Poinei-patak majd 30 m-es vízesés formájában zuhan alá a mélybe.

Túraleírás:

Miután leparkoltunk követjük a kék kereszt jelzést és néhány perc séta után elénk tárul a Szolcsvai-búvópatak barlangjának hatalmas portáléja. Átkelünk a Malom patakán egy függőhídon, fél órás sétával felérünk egy nyeregbe, ahol információs táblát találunk, majd  N 46° 22,519' E 23° 27,422' 805 m [GCSZBP+info] innen leereszkedhetünk a Vânătările Ponorului vízeséshez, amely csodálatos arcát mutatja nagy esőzések, vagy hóolvadás idején. A lezúduló víz a Dalbina barlang felé halad, amelyben megkezdi földalatti útját a Szolcsvai búvópatak irányába. A vízesés megcsodálható arról a teraszról, amelyet a Fehér megyei hegyimentők építettek.

Irodalom:

Erdély hegyei sorozat: Torockói hegység (9)
450 Erdélyi Túra (Kornétás kiadó)

Jó túrát és szép időt kívánunk az ide látogatóknak!

(Zoli+Liza) ZoLiza