1: Függőleges csövön
2: Ráz. Vagy nem. Attól függ, mikor mész :)
3: Ablak alatt
4: Lefolyászati megvezető
5: 180cm

5 pontos multi, az első 4 koo-n matrica a következő hely koordinátájával, az ötödiken láda. A fenti koordináta az első pontra mutat, az első 4 pont az egykori épület négy sarka.

A teljes jelszó az utolsó ponton lévő mikroládában van benne. Íróeszközt vigyetek!

Napközben forgalmas a hely, az esti vagy hajnali órákban stresszmentesebb a keresés. :)

1: Függőleges csövön
2: Ráz. Vagy nem. Attól függ, mikor mész :)
3: Ablak alatt
4: Lefolyászati megvezető
5: 180cm

Egy 5 pontos, rövid történelmi sétára invitállak titeket ezzel a multiládával.

Megközelíteni tökéletes a 2-es metró vagy bringa. Autóval mondjuk este 10 és reggel 6 között javasolt, amúgy vagy drága a parkolás vagy lehetetlen.

---

Általános

Az Újépület egy híres-hírhedt épület neve, mely a XVIII. század végén, és a XIX. században állt Pesten, Lipótvárosban, nagyjából a mai Szabadság tér területén.1786-ban kezdték el építeni, a terveket II. József utasítására Canevale, bécsi építész készítette. Az erődszerű épület építését Hild János vezette, később fia, a híres építész Hild József is részt vett a munkálatokban. Az épület fokozatosan készült el, több évtized alatt nyerte el végleges formáját. Hatalmas, négyzet alaprajzú épület volt, melynek négy sarkán egy-egy kisebb, bástya szerű kiszögellés nyúlt ki a síkban.

Metamorfózis

Eredetileg "Szeretetház"-nak épült, melyben betegeket, bolondokat ápoltak volna, idővel azonban a túl nagyra nőtt épületet fokozatosan lakták be a katonák, míg végül 1801-ben királyi kézirat elrendelte az épület kaszárnyává alakítását. Rossz nyelvek szerint eredetileg is annak készült, hiszen már 1793-ban őriztek itt francia hadifoglyokat. Több neve is volt, mint "Nagy kincstári ház", "József épület", "Pattantyús laktanya", a köztudatban évtizedek alatt mégis az Újépület elnevezés maradt meg. Hatalmas térnek beillő udvarán kocsiversenyeket rendeztek az 1830-as, 1840-es években, később, 1875-ben pedig itt rendezte első versenyét a Magyar Athletikai Club. Déli oldala mentén hosszú tér alakult ki, amelyet sokáig csak körülírással neveztek "Pattantyús kaszárnya melletti térnek" vagy egyszerűen úgy: "Szemben az Újépülettel". Széchenyi István és felesége jóvoltából azonban 1846-ban fákat ültettek ide, és a Sétatér nevet kapta: a város egyik kedvelt levegőző helye lett. Ma Széchenyi tér, a nevezetes faültetésre a Virulj! kút emlékeztet.

1849 után

A Szabadságharc után a magas státuszú foglyok őrző-, és kivégzőhelye lett, emiatt az épület a század hátralévő évtizedeiben az osztrák elnyomás, és kudarc szimbólumává vált. Az Újépületben vesztette életét első felelős miniszterelnökünk, Gróf Batthyány is, kivégzésének helyére, az egykori épület északkeleti sarkára került 1926-ban a Batthyány-örökmécses.

Utolsó évek

A század vége felé közeledve az épület egyre inkább testidegenként illeszkedett a belvárosi utcahálózatba, így nagyjából 1880 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal téma volt átalakítása (árvaházzá, vagy nyomdává), és lebontása is. Végül egy 1894-es megegyezés alapján 1897. őszén kaphatta meg a főváros, és kevesebb, mint fél év alatt lebontották a teljes, közel 18.000 négyszögöl alapterületű épületet. Anyagát felhasználták a környező épületeknél, vörösmárvány járólapjaiból még kispesti magánházakba is jutott.

Utóélet

Helyén épült fel többek közt a Nemzeti Bank, a Tőzsdepalota (2009-ig tévészékházként működött), a Postatakarékpénztár. Az egykori belső udvar helyén, Pálóczy Antal tervei szerint alakították ki a kertet, mely afféle történelmi elégtételként a Szabadság tér nevet kapta keresztségben.

A téren egy kisebb emlékmű áll az egykori épület tiszteletére az alábbi koordinátán:  N 47° 30,226' E 19° 3,002' 120 m [GCJPLT+emlekmu]

--

További olvasnivaló érdeklődőknek (és nem mellesleg forrásaim voltak):

Wikipedia HUN
Újépület emlékmű
Népszabadság Online
Kétéves a Csillagszálló
Október 6-a a történeti emlékezetben