Geodoboz

12 x 8 cm alapú 6 cm magas műanyagdoboz jóval a temető kerítésén kívül egy kiszáradt diófa tövében.
Kifejezetten kérek mindenkit ne menjen át a szántáson, búzaföldön, a ládát rejtő bozótsort hátulról szépen meg lehet kerülni!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Honnan ered a Dengeleg?

Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. Ejtése, hangalakja: Dengelegy. A patakról kaphatta nevét a település, s azt megőrizte egy évezreden keresztül.

(Forrás: Balogh István: Dengelegi évszázadok - Egyházasdengeleg monográfiája Egyházasdengeleg. 2002.)

A templom története

A Váci Egyházmegyének az elmúlt évezredből ránk maradt legősibb temploma, amit Szent István király fia Imre 1083. évi szentté avatása után, feltehetően legelsőként építették a liliomos királyfi tiszteletére.
Az oklevélben 1221-ben említett falu templomának keleti, téglából épült része még az államalapítás korának egyházi emlékei közé tartozik. A kis méretben is monumentális hatású korai szentély és templomhajó, a résablakokkal megvilágított belső tér, a szentély északi falán fennmaradt "farkasfog" díszítésű külső téglapárkány Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emlékévé avatják. A téglatemplom hajójának falában a belső akusztika javítására eredetileg elhelyezett, rezonanciát fokozó cserép "hangűrök" a római kor óta folyamatosan tovább élő építési hagyomány dokumentumai.
A templom első építési periódusában a nyugati oldalon torony (egyes tudósok szerint nyugati szentély) állott. Ezt feltehetően a 14-15. század fordulóján elbontották és a templomot nyugat felé a mai templomhajóval kibővítették, valamint sekrestyét emeltek. A bővítéskor az eredeti téglaanyag felhasználása mellett kőfalazatot építettek.
Jelentős műemléki értéket képvisel a templomhajó tölgyfából készült gótikus fedélszéke, melynek fennmaradása arra utal, hogy a templom a feljegyzésekkel egybehangzóan a viszontagságos török idők alatt is folyamatosan szolgálta a hívőket az istentiszteletek hajlékaként.
1710 táján építették a barokk keresztboltozatot az első, román-kori templom szentélye, hajója és a sekrestye fölé.
A műemléki restaurálások 1953-ban indultak meg. 1975-76-ban régészeti és műemléki kutatással egybekötött építészeti restaurálás történt.
A kilenc évszázad óta fennálló, de már falaiban is megroskadt templom szerkezetileg is eredményes helyreállítását "A Magyar Millennium ezeréves államiságunk megünneplése keretében Árpád-kori falusi kistemplomok műemléki helyreállítása" program keretében kezdte el az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a helyi egyházközség és az önkormányzat a Váci Egyházmegye közreműködésével.
A templom a helyreállítási munkálatok befejezése után 2002. augusztus 31-én lett újraszentelve.
Istentisztelet vasárnaponként:Miserend.hu

A templom helyreállítása

A templom szerkezeti helyreállítása Magyarországon eddig nem alkalmazott, egyedülálló falazat megerősítési műszaki megoldást igényelt, amely kivitelezését a vatikáni Sixtus kápolna rekonstrukciójában résztvevő olasz műszaki csoport végzett el.
A templom alapzatában és a falazatban átmenő acélhevederek akadályozzák a falazat szétcsúszását, amely után a külső és belső tér felújítása hatékonyan kezdődhetett meg.
A falak által levezetett alapokat veszélyeztető csapadék terhelését az épületet körül ölelő 6,5 %-os oldallejtésű téglajárda kialakításával csökkentették.
Érdemes szót ejteni az új zsindelyfedésről is, amelyet a korábbi formának megfelelően, de korszerűbben építettek újjá. A fedést kiváló minőségű, hasított vörösfenyő zsindelyekből készítették, amelyeket Ausztriából hoztak.
A hetvenes évek helyreállítási munkái során készült különleges, nagyon érdekes és esztétikus szerkezetű harangláb is megerősítésre került a legújabb felújítás keretében, amely elkészültével a templom és környezete tökéletes állapotban várja a híveket és a műemlékeink iránt fogékony országjárókat.

Hogy közelítsem meg a rejteket?

Egyházasdengeleget Héhalom felöl elérve az alábbi ponton forduljunk a temető irányába N 47° 47,827' E 19° 33,543' 155 m [GCDeng+Kereszteződés] jobbra ahol aszfaltúton pár száz métert haladva elérjük a temetőben található műemlék templomot. N 47° 47,840' E 19° 33,802' 180 m [GCDeng+Templom]. A mért pont a harangtorony közepére mutat. Itt hangoljatok rá a koordinátákra műszeretekkel, majd keressétek meg a temető kerítésén kívül elrejtett ládánkat a N 47° 47,827' E 19° 33,732' 171 m [GCDeng+Letérés]pontnál letérve az aszfalt útról egy félig kiszáradt diófa tövében kövekkel álcázva.
Sikeres kincskeresést!

Bér község mellett fekvő Virágospusztán  N 47° 52,721' E 19° 30,079' 280 m [GCDeng+Múzeum]régi kúria területén található rádiómúzeum és állatpark megtekintését ajánlom további programként a közelben.

Ládatörténet
2009.05.17. Ládaellenőrzés
2009.06.17 A ládát újra telepítettük, egy félig kiszáradt diófa tövébe.
Alternatív jelszót is kihelyeztünk, a Demszky track-stop tábla túloldalára, ennek koordinátáit csak vész esetén fedjük fel. Reméljük nem kerül rá sor!
Memento első láda: 47-47,827' 19-33,834' 176m élt: 2009.06.01-ig
2014.01.01 Kicseréltük a kectam jóvoltából pótolt ideiglenes rejtést egy Tesco füles standardra, némi ajándékféleséggel feltöltve.
2019.06.21. A láda örökbefogadva. Előző felhasználó: Ruttkay.
2019.07.06. Ládaellenőrzés. A régi dobozt kicseréltem.