Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
[tapiapi, 2021.08.18 21:26]

---

WAP
1. Főbejárat. Jelszó: A szökőkútban található lámpák száma (xx)
2. Kopjafa. Jelszó: A kopjafán található legrégebbi évszám (xxxx)
3. Csille. Jelszó: A csille út felőli oldalán található 4db számjegy összege (xx)
4. A LÁDA! A láda egy örökzöldbe akasztott, fekete szigetelő szalaggal burkolt 5 cm átmérőjű, 10 cm magas gyógyszeres doboz. Végül a megtaláláshoz szükséges karaktersorozat a 4 ponton gyűjtött részlet egymás után írásával nyerhető

---

A láda újrarejtve! Köszönet Bánffy Miklós, alias GÖDE-nek!

---

---

A ládába TravelBug még nem helyezhető.

---

AZ EGYETEM MÚLTJA
A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket. Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (k.k. Bergakademie). 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, s az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati- és Erdészeti Akadémiára változott.
1920-ban, a trianoni békeszerződés után Selmecbánya Csehszlovákia része lett, így az Akadémia költözni kényszerült, Sopron adott helyet a hontalan iskolának.
A Magyar Országgyűlés 1949. évi XXIII. törvényében elrendelte, hogy "a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra tagozódik". Így 1949-ben létrejött Miskolcon az az egyetem, amely a Sopronból áttelepült Bánya- és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt.
Miskolcon 1949. szeptember 18-án volt az első tanítási nap. 1950 februárjában kijelölték az egyetem mai helyét mintegy 85 hektárnyi területen. Megkezdődött az építkezés, és az első tanulmányi épületeket már 1951 őszén használatba is vehették az oktatók és a hallgatók. Az első miskolci diplomakiosztó ünnepségen 1953-ban 236 bányagépész, kohász és szerszámgépész hallgató kapta meg a diplomáját.
Az egyetem neve 1990. július elsejével Miskolci Egyetemre (rövidítése: ME) változott.
Az egyetem folyamatos fejlődése, átstrukturálódása intenzív és töretlen az utóbbi években, melynek célja, hogy megfeleljen a XXI. század követelményeinek.

DIÁKHAGYOMÁNYOK EREDETE
Az a különös és a világon egyedülálló örökség, melyet a selmeci diákhagyományok jelentenek, tulajdonképpen nem Selmecbánya és az Akadémia szülötte. A város és a hajdani intézmény sokkal inkább a különböző nemzetiségű és távoli városokból érkezett diákok mentalitását és a magukkal hozott szokásokat olvasztotta egységes egésszé és formálta az idők folyamán mai alakjára.
Hagyományaink kialakításánál a diákok legtöbbször máshonnan vették át e közösség-összetartó szokások elemeit.
Ezek azok az alapok, melyekből diákszokásaink táplálkoztak, de nem csak ezeket jelenti, mert az Akadémián tanuló diákok ezeket kibővítették, átformálták és olyan egységes egésszé alakították az elmúlt több mint 250 év alatt, mely így egyetlen más egyetemen sem található meg. Egyfajta hagyományrendszer, mikro-kultúra jött létre, mely a diákság életének részévé lett és meghatározta életmódját arra a néhány évre, míg az Alma Mater hallgatója volt.
Ám ezeket a tradíciókat nem mindig csak a véletlen és a spontán jókedv éltette, szükség volt és napjainkban még inkább szükség van a tudatos hagyományőrzésre azért, hogy az utókor számára is élő maradjon ez az örökség!

SZAKESTÉLYEK
A szakestély a Selmeci Diákhagyományok követőinek egyik legfontosabb rendezvénye. Hangulatát évszázadokon keresztül megőrizte, formáját tekintve többé-kevésbé változatlan maradt. A szakestély mindig egy adott embercsoport (szak, baráti kör, egy vállalat selmeci utódintézményben végzett dolgozói stb.) rendezvénye, mely az érintettek összetartozását, barátságát hivatott kifejezni, erősíteni.
A szakestély egy Selmec szellemében megkeresztelt ember számára mindig ünnep. A barátság, a kollegalitás, az egymáshoz tartozás ünnepe. Egy szakestre meghívást kapni mindig nagy megtiszteltetés. Éppen ezért mindenkire nézve kötelező az ünnephez méltóan viselkedni és felöltözni. Aki ezt nem teszi meg az nem méltó a közösség bizalmára és szeretetére. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a szakestély olyan rendezvény, mely minden résztvevőtől bizonyos fokú aktivitást igényel. Nem követendő tehát az a rossz példa, amikor valaki beül egy szakestélyre és arra vár, hogy őt szórakoztassák; éppen ellenkezőleg: a szakestély varázsa pont abban rejlik, hogy minél több ember készül komoly vagy vidám, de mindenképpen a szakestélyhez kapcsolódó és fényét emelő felszólalásokkal.
A szakestélyen minden világi rang, cím beosztás érvényét eszti, mindenki egyenlő. Minden kérdésben a szakest által választott Elnök szava dönt, rajta kívül csakis az általa kiválasztott tisztségviselőknek van megkülönböztetett szerepük.

A csille és rönktolás:
A miskolci és soproni hallgatók ezzel az eseménnyel kívántak tisztelegni mindkét egyetem jogelődjének számító - az 1735-ben Selmecbányán alapított, a világ első felsőoktatási intézményének tekintett - Alma Mater, és nagyhírű professzorainak emléke, valamint a 271 éves közös múlt és a diákság összetartozása előtt.

A hagyományokról bővebben itt olvashatsz!

Ingyenes parkolásra lehetőség van az alábbi helyen:  N 48° 4,819' E 20° 45,817' 138 m [GCNME+parkoló]

A REJTÉS
Egyetemi éveim alatt nagyon megszerettem az Egyetemvárost. El is határoztam, hogy egy geoládát elhelyezek ide. Végülis multi lett belőle, melynek pontjai az egyetem szebb, jelentősebb helyei felé invitálják a kessert. Ezek az alábbiak:
1. Főbejárat. A bejárat előtt található egy nagy szökőkút.  N 48° 4,867' E 20° 45,879' 138 m [GCNME-1]. Jelszó: A szökőkútban található lámpák száma (xx)
2. Kopjafa.  N 48° 4,934' E 20° 46,123' 137 m [GCNME-2] Jelszó: A kopjafán található legrégebbi évszám (xxxx)
3. Csille.  N 48° 4,929' E 20° 46,167' 138 m [GCNME-3] Jelszó: a csille út felőli oldalán található 4db számjegy összege (xx)
4. LÁDA! A láda  N 48° 4,764' E 20° 46,186' 140 m [GCNME-4] ponton található. A láda egy örökzöldbe akasztott, fekete szigetelő szalaggal burkolt 5 cm átmérőjű, 10 cm magas gyógyszeres doboz.
KÉRLEK BENNETEKET, AZ EGYETEM ÉLETE MIATT KÖRÜLTEKINTŐEN VÉGEZZÉTEK A MEGTALÁLÁST, ÉS AZ ÚJRAREJTÉST IS!!! (köszi)

1. rejtés
2009.03.30. 14:00 Sajnos a ládát kifosztották

2. rejtés
2009.05.06. 15:00 Sikerült újra rejteni Puszkányék segítségével, amit itt is szeretnék megköszönni. Már nem az UV dombon van!

3. rejtés
2009.11.12-én volt, bízok benne, hogy ez már végleges lesz.

4. rejtés
2015.07.01-én volt, köszönöm a segítséget Geisz Ferencnek

5. rejtés:
2022.02.27.-én: Bánffy Miklós, alias GÖDE

A jelszó az állomásokon gyűjtött részek egymás után írásával adódik

"Selmec: Az Istened, Anyád, Szeretőd, Menyasszonyod, Testvéred, Mindened,
Aki bántja: ellenséged!"

Vivat Academia!

Farkas Attila
alias.: Mátrixvezér, avagy motorozni mindig jó!
ME-GÉK Gépész/Gépgyártástechnológiai szakirány
2004-2009'