A jelszót a tereptárgyak közül a legnemodaillőbb vason találod.
Mi inkább a városi ládák helyett, a szabadban elrejtett ládákat részesítjük előnyben, mégis egy külvárosi tavacskát szeretnénk bemutatni ezzel a rejtéssel.
A tó Békásmegyeren a Honvéd utca, a Hegyláb utca, az Óbor utca és az ELMŰ Mező utcai trafóállomása között fekszik A Gőtés-tó és tágabb környezete eredetileg a Duna felé terjedő vizenyős rét volt, melyet a réteg- és talajvízből táplálkozó a Róka-forrás vagy Béka-forrás táplált, és amely a beépítések során fokozatosan csökkent. Sorsát a békásmegyeri lakótelep építése pecsételte meg: megmaradt részének túlnyomó többségét 1977-ben feltöltötték, és a lakótelep-építkezés felvonulási területe lett. Óbor utcai oldalán betonelemelőregyártó telep létesült. A darupálya beton alapjait éppen az egykori forrásra építették. Ennek következtében a forrás több helyen a szomszédos bányagödörben fakadt fel. Az építkezés befejezése után a területet nem rendezték, de nem is töltötték fel, mivel a vízfeltöréseket nem tudták megszüntetni. A hegyláb és a békásmegyeri lakótelep között megmaradt a nádas, zsombékos terület. A gazdátlan terület hamarosan illegális
hulladéklerakóvá vált. Az élőhely lecsökkenése és a sittlerakás ellenére a viszontagságokat a nedves biotópban a névadó pettyes és tarajos gőte túlélte. A természeti értékeket Ambrusné Kenézy Judit, Csorba László és Száraz Péter biológiatanárok felismerték. Kezdeményezésükre a Gőtés-tó védelme bekerült Óbuda Békásmegyer Önkormányzat Természetvédelmi Koncepciójába (Lohrberer Á. Pethő Á. Vajda J., 1992). Az önkormányzat rehabilitációs tervet készíttetett, kutató fúrásokat finanszírozott és a kotrási munkákra jelentős összeget szánva a kiviteli munkákat megrendelte. A munkák megindításában Farkas György környezetvédelmi előadónak, valamint Kondor Kálmán helybéli lakosnak elévülhetetlen érdemei vannak. A Gőtés-tó rehabilitációja az Önkormányzat, a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, az aktív helyi lakosok, tanárok és diákjaik kezdeményezésére 1996 őszén kezdődött. A helyreállítási munkálatok terveit és ütemezését Zacskó Balázs és Zoltán Csaba, a Kertészeti Egyetem tájépítész hallgatói készítették el, Csemez Attila egyetemi tanár irányításával. Első ütemben a felső (Honvéd u. felőli) tó formáját mélységét és partját alakították ki (lásd az ábrát), a vízpótlás biztosítására a forrást megkotorták, a tóból kiemelt földet és iszapot elszállították. A következő tavaszon végezték
a tó partjának megkötését és a környezet tereprendezését, valamint a növények telepítését. 1997 végére a további tórészek kialakítása is elkészült, így létrejött a négy, egymással összefüggő vízfelület, amelyeket kisebb csatornák kötnek össze. A tó faunája több védett fajt is számlál, ezzel növelve a tó értékeit. A Gőtés-tó nem csak a hüllők és kétéltűek számára biztosít megfelelő élőhelyet, de kiemelkedő szerepet játszik az ízeltlábúak és a madárfajok gazdag populációjának fenntartásában is.
Felhasznált irodalom: Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány: Mesél Óbuda Földje
(Budapest, 1998)
MegközelítésBékásmegyert a szentendrei Hévvel lehet megközelíteni. Majd a 186 vagy a 143. jelzésű autóbusszal a Zemplén Győző utcáig kell menni. Gyalog: Csobánkatér - Viziorgona utca - Zemplén Győző utca útvonalon célszerű támadni. Lustácskábbaknak pedig: Autóval a láda megközelíthető kb.: 15méteren belül.
A szúnyogok:Sokan vannak. Ajánlatos szúnyogriasztót használni.
Sikeres keresgélést, jó szórakozást! A pezsgőt az első megtaláló fogyassza egészséggel. A tóba be lehet hűteni...******
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1474 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.