WAP ON
Zók külterületén, fa elágazásában rejtőzik a 0,45 literes (kb. 15 * 11 * 6 cm külső méret) négyfülű geoláda.
WAP OFF

Bevezető
A Kárpát-medence őstörténetének fontos - bár avatatlan szemlélő számára kevéssé látványos - helyszínére hívlak ezzel a rejtéssel.

Megközelítés
Akár Bicsérd, akár Pellérd felől érkezel, itt  N 46° 0,315' E 18° 5,992' 190 m [GCZZZZ+PARKOLO] érdemes letámasztani az autót, ha félted vagy csapadékos az idő. A földúton dél felé indulva itt kb. 100 méter után kettéágazik az út:  N 46° 0,266' E 18° 6,017' 111 m [GCZZZZ+JOBBRA]. A Pécsi-víz töltésével párhuzamosan haladunk kb. 700 métert, majd itt  N 45° 59,931' E 18° 5,751' 115 m [GCZZZZ+BALRA] bekanyarodunk egy oldalvölgybe és felkapaszkodunk a platóra. Innen  N 45° 59,482' E 18° 5,880' 186 m [GCZZZZ+4X4PARKOLO] már jobb terepképességekkel rendelkező autóval sem érdemes továbbhaladni: a gerincen gyalogosan éred el a ládát.

"6000 éves múltat őrző szőlőhegy"
by new will

Zók kicsiny, szinte csak egyetlen utcából álló falucska Pécstől délnyugatra, Bicsérd és Aranyosgadány között. A falu a Pécsi - víz kiemelkedő északi partján helyezkedik el. Vele szemközt, a völgy túloldalán félszigetszerű dombok sorakoznak, melyek a baranyai dombvidék szinte csipkézetesen tagolt északi peremét alkotják. A kelet és nyugat felöl mély völgyekkel határolt, észak-dél irányban elnyúló kiemelkedések egy kéz ujjaira emlékeztetnek, szinte "kinőnek" a tőlük délre fekvő, nagy kiterjedésű fennsíkból. Oldalaikat az erózió meredekre koptatta, emiatt legtöbbjük legmagasabb része csupán egy igen keskeny, észak-dél irányú gerinc, jóformán csak lejtőjük van. Ezeken a meredek lejtőkön szőlőket és présházakat találunk az erdős völgyek fölött, állandó települési helyként sohasem szolgáltak.

Ha ezt a tájat a völgy északi partjáról nézzük, akkor a Várhegy csupán egy a sok szőlőhegy közül. Feljutva azonban az akácossal övezett domb tetejére, már több jellegzetesség is szemünkbe tűnik. A legfontosabb az, hogy a dombtetőn csaknem teljesen lapos és viszonylag széles (50-100 m) sávot alkotó kis fennsíkot találunk. Ez a Várhegytető, vagy a Várhegy "egyenese". Ha északi részének peremére állunk, akkor tiszta időben beláthatjuk a pécsi víz völgyét, áttekinthetjük a Nyugati Mecsek előterét, jól látható a Jakab-hegy, sőt a pécsi medence és a Dráva síkságának egy része is. Magát a dombtetőt nézve a figyelmes szemlélő hamar észreveszi, hogy annak felszíne sötétszürke, hamus földből áll, és gyakran találni rajta égett agyagdarabokat, cseréptöredékeket, állatcsontokat. Az őrkori megtelepülésnek ezek a felszínen észrevehető maradványai a tetőt délről határoló széles horpadásig tartanak. Ezen túl és a lejtőkön már csak az emberi történelem előtti geológiai múlt hagyatéka van, mint mindenütt a dombvidéken: a több millió éves Pannon tengeri üledék megkövesedett kagylóit rejtő meszes réteg, rajta a jégkori lösszel és az ezt takaró barna erdőtalajjal.

A tetőn előkerült különös tárgyak alapján keltek szárnyra azok a szép mendemondák, amelyeket a mai napig emlegetnek Zókon. Gyakran szó kerül egy itt elrejtett "aranyborjúról", amit még senkinek sem sikerült megtalálni, no meg rejtélyes alagutakról, amit elfeledett régi pincék üregeiből alakított a képzelet, és mondává növelt a hagyomány. Nem csak a meséket őrzi azonban a Várhegy, de nevében a történelem is. Nem említik írásos források, mégis van tényleges alapja az elnevezésnek: a magyar középkor korai századaiban itt létesített paticsfalú erődítés gyér maradványit az őskori település sáncárkával együtt felszínre hozták az ásatások.

A település első írásos említése az 1290-es évből származik. A Várhegynek nevezett bortermő domb a középkor óta a faluhoz tartozik, de a régészeti felfedezések egy jóval ősibb kulturális örökséget tártak fel ezen a vidéken. A Várhegy őstörténete nem kevesebb mint 6 ezer évre tekint vissza.

Várhegy a Mecsek és a Villányi hegység közötti dombos országrész északnyugati részének egyik hegyfoka. 1917 óta a történészek jól ismerik a fennsík régészeti felfedezéseit. A felszínről előkerült leletek főleg a korai bronzkor időszakából valók; közeli rokonságot mutatnak a Vucedolban talált leletekkel. A terület a "Zók kultúra" - avagy a "Vucedol-Zók kultúra" - névadó települése lett.

Az első ásatás a szerb hadsereg vezetése által vette kezdetét 1919-ben, a környék háború utáni megszállása idején. A feltárt leleteket Belgrádba szállították. Később csak néhány edényt hoztak nyilvánosságra, rádásul az első ásatásról nem maradt fenn teljes értékű dokumentáció.

1943-ban Török Gyula, a Pécsi Múzeum régésze vezetett ásatást Zókon, de munkája csupán egy korlátozott területett érintett. Csak 1977-ben kezdtek alaposabb kutatásokat végezni abból a célból, hogy választ adhassanak a korai bronzkor hazai vonatkozásaival kapcsolatos kérdésekre.

A területen feltárt legkorábbi település a rézkorból való (Lasinja-Balaton kultúra, Kr.e. 4. évezred eleje). Ezt követi a Badeni kultúra település emlékeinek feltárása a késő rézkor idejéből, majd a Vucedol-Zók kultúra település nyomai láthatók. Ez a korai bronzkori település - mely kb. 300 évig maradt fenn - alapos szervezettségről árulkodik. Épületeit védelmi árok vette körül. A legkésőbbi őstörténeti felfedezések a Somogyvár-Vinkovci kultúrával kapcsolatosak. A szétszóródott tárgyak a fennsík teljes területén fellelhetők, és sokban különböznek a korábbi Vucedol-Zók település leleteitől.

Eltekintve a virágzó Vucedol-Zók település mindennapjaiból fennmaradt leletektől - mint a díszes és egyszerű fazekas-, agyag- és csont eszközök, lakóház maradványok, égetőkemencék stb. - a legfontosabb leletanyag a korai bronzkor kezdetéhez kapcsolódó fémiparhoz kötődik. Az öntőformák és olvasztótégelyek a helyi fémiparosok tevékenységét ábrázolják. A leletek bősége a szükséges nyersanyagok kereskedelmi úton történő rendszeres áramlásáról árulkodik.

Az arzén tartalmú réz (szulfidércből olvasztott réz) ügyes használata egy kiemelkedő társadalmi réteg kialakulásához vezetett, mégpedig a kovácsokéhoz, továbbá előidézte a mitológia kovács isteneinek megformálását. A bronzkori fejlődés európai hajnala nyomon követhető a Zók Várhegy régészeti bizonyítékainak segítségével.

Az ötletet illetve infót Bubó barátom adta, ezúton is köszönjük neki.

Egyéb érdekességek: "Mamut fekszik Zók határában"

"Jó állapotban lévő őskori mamutleletet találtak Zók határában. Világszenzáció lehet, ha bebizonyosodik, hogy az állatot az itt élt emberek ejtették csapdába a jégkorszak idején. Erre pedig van esély, hiszen a zóki várhegy ősidők óta lakott vidék."

Ládatörténet
2021.05.07 20:32 Frissítem a ládaoldalt.
2021.04.16 19:00 142 kilométeres dél-baranyai ládakarbantartó kör során áthelyezem a dobozt.
2021.04.05 13:11 Kinizsi2022 játékostársunk Egyéb logban jelezte, hogy a láda túl messze van a bemutatni kívánt helyszíntől, konkrétan egy szomszédos dombon.
2017.12.15 Alternatív megközelítés leírásával egészítettem ki az oldalt.
2017.12.09 15:00 Az 1. Dél-Dunántúli Regionális Kessertalálkozó után éppen 522 héttel a geoláda kereshető. ;-)
2017.12.09 12:55 Kihelyeztem a geoládát.
2013.08.21 Jevica és Gyuszi továbbadja a tervet.
2013.06.11 A ládagazda a moderátorokkal megküzdő new will helyett Kadorca lett, aki átadta Jevica és Gyuszinak.
2009.05.13 A geoláda moderációja sikeresen lezárul, +6/-3 eredménnyel.

Forrás
Cikk a leletről
Zók honlapja
Museum.hu
Magyarok eredete
new will (Attila) ládaleírása

Sikeres kincskeresést!