Rejtés

Hagyományos átlátszó 0,68 ml-es műanyag konyhai doboz, mérete 16x12x6 cm, a barlang bejáratától 80 méterre északra, egy nagyobb szikla tövében van elrejtve. Gondosan rejtsd vissza!
Tartalék fehér mikroláda a jelszóval egy kisebb szikla alatt itt:  N 47° 6,140' E 17° 44,917' 388 m [GCKLIK+tartalék mikroláda]

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A láda része a Bakonyi Barlangolások GCCAVE névre hallgató 22 megtalálandó rejtést magában foglaló ládasorozatnak!

Parkolás és megközelítés

Kerékpárral NEM ajánlom a megközelítést! A járművet az ajánlott parkolóba hagyva,  N 47° 6,672' E 17° 44,051' 321 m [GCKLIK+parkoló] gyalog jutunk el a Rákóczi Ferenc utcán a község határáig. Innen délkeleti irányban földúton teszünk meg 1 km-t az erdő széléig a piros sáv jelzésen. A meredek hegyoldalban lépcsőkön jutunk fel a barlang bejáratához a piros barlang jelzésen. A feltárás során rengeteg anyagot hordtak ki a barlangászok, amiből csinos kis teraszt építettek a barlang elé. Miután megtekintettük az impozáns (lezárt) bejáratot kutassuk fel a ládát. A barlangnyílást rejtő sziklafal mellett indul a keskeny ösvény oldalazva a hegyoldalban amelyen 80 méter megtétele után érünk a rejtekhez.

Szentgáli-kőlik

Magyarország második leghosszabb dolomitban kialakult barlangja. (A leghosszabb dolomitban kialakult magyarországi barlang a Kessler Hubert-barlang). A Mecsek-hegy északnyugati lejtőjén, az Alszegi-rét felett 366 m tszf. magasságban nyíló Szentgáli-kőlik  N 47° 6,103' E 17° 44,890' 370 m [GCKLIK+Szentgáli-kőlik barlang] (ahogyan a helybeliek mondják: külik) jelenleg ismert járatainak hossza 420 méter, mélysége 39 méter. Az eredetileg jelentéktelennek tűnő, mindössze 12 méter hosszú barlang kutatását 1985-ben kezdte meg a veszprémi Heliktit Barlangkutató Csoport. Az egyre intenzívebb feltáró kutatásoknak köszönhetően hamar a többszörösére nőtt a járathossz, egyben értékes régészeti leletek (rézkori edénytöredékek, bronzkori urnák, római érmék stb.) is előkerültek. Az idővel csökkenő aktivitású feltárások irányítását 1999-től a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület vette át, akik igen nagy mennyiségű kitöltés eltávolítása révén újabb járatokat tettek járhatóvá. A barlang hossza ekkor még intenzívebb ütemben nőtt, hiszen az egyesület mindössze 180 méteres hosszal "vette át" a barlangot.
A közel vízszintesen települt felső-triász Fődolomit vastag pados kőzetében kialakult - jobbára keskeny, hasadékszerű - járatok szerkezeti vonalak, törések mentén képződtek. Kisebb, omlásos eredetű termek csupán ott jöttek létre, ahol e törésvonalak metszik egymást. A barlangi képződmények közül meg kell említeni a Nagy-terem heliktitjeit, a néhol megőrződött lemezes kalcitkiválásokat, néhány cseppkőoszlopot, álló- és függőcseppköveket, valamint a falakat helyenként díszítő borsókövet. Barlangkataszteri száma: 4430-1. Szinonimái: Kő-lik, Kőlik, Kő-lyuk-barlang, Mecsek-hegyi-kőlik, Mecsekhegyi-kőluk, Mecsekhegyi sziklaüreg.

Hazánkban valamennyi barlang ex-lege védett. Ezt azt jelenti, hogy megismerésének pillanatától kezdve óvja a törvény hatalma, és nem szükséges külön védetté nyilvánítási eljárás. Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett címet is kaphatnak.

Videó Szentgálról és a Kőlikről

A barlangot szervezett formában, képzett barlangászok vezetésével március 15. és október 31. közötti időszakban naponta lehet látogatni.
Bővebb információ, jelentkezés itt: Barlangi kalandtúrák a Szentgáli-kőlikban

Szentgál

Szentgál a Dunántúlon, Veszprém megyében található. A 8-as számú fő közlekedési úton haladva Veszprémtől nyugatra tűnik fel Szentgál táblája. Innen még 3 km-t kell haladni a bekötőúton, hogy a községbe érjünk. A Bakony erdei veszik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították. Vasúton megközelíthető a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vasútvonalon. A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az első lakos egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevű volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve. A valóságban (Győrffy professzor kutatásai szerint) egy Sankt Gallenből érkező hittérítő pap járta ezt a környéket is többek között Géza fejedelem meghívására. Innen a Szentgál név. A honfoglaló magyarság letelepedésekor a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét. Az első írásos emlék 1281-ben említi Szentgált. Ekkor, mint királyi kutyatenyésztők szerepeltek. A királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Minden adó és nemesi taxa fizetése alól kivetették és peres ügyeikben a király ítélt felettük. Kiváltságaikat a későbbi királyok sorra mind megerősítették.

Forrás:
Wikipédia
Szentgáli-kőlik barlang

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)