Wap: A kb. 15x15 cm-es láda a kezdő táblával szemben a facsoport déli sarkánál, egy fa tövének üregében van, a környező eszközökkel álcázva.

---

A ládába TravelBug helyezhető

---

A logbookban GPS-ünk pontatlansága miatt hibásan szerepel a koordináta. Akit ez zavar, vigyen radírt, és javítsa ki!

Ezzel a ládával az alsó-kiskunsági semlyékek egyikét, a növényzetében az Alföldön egyedülálló Csodarétet szeretném bemutatni.

A LÁPRÓL
Az ásotthalmi láprétet 1988-ban Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanárnő fedezte fel a botanika számára. Csodarétnek a botanikusok nevezték el, egyrészt védett növényekben gazdag volta miatt, másrészt, mert valóságos csoda, hogy fennmaradt a szántóföldek és szőlőtáblák közt (a rétet 150 éve nem szántották fel). 1992-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a 95 hektárnyi láprétet. 251 magasabb rendű növényfaj található itt, melyek közül 15 (egyes források szerint több) védett. Ezek közül kiemelkedő érték az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum), és a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris). Utóbbinak világállományából 80% a réten nő, eszmei értéke 250.000 Ft. Itt olvasható egy rövid összefoglaló arról, mikor milyen virág nyílik.

A láprétet a láda mellől induló, 4 km-es Csodarét-tanösvény mutatja be, melyen a rét növénytársulásain kívül a helyi tanyák felépítését, és az Ásott-halmot is megismerhetjük. A tanösvényt -a környéken lévő más tanösvényekkel együtt- a vajdasági tükörprojekt keretében alakították ki. A projekt célja volt, hogy a környék védett, illetve védelmet érdemlő területeit -a határon innen és túl- egybefogva, tájvédelmi körzetet hozzanak létre. Ez a cél mára megvalósult, 2012 decemberében megalakult a terület hajdani vízfolyásáról elnevezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet.

A terület érdekességét számos botanikai értéke mellett az adja, hogy a környéken él a fokozottan veszélyeztetett délvidéki földikutya világállományának kétharmada (kb. 200 egyed). A rágcsáló Európa egyik legritkább (és legfurcsább) emlősfaja: csupán a 2005-ben kezdődő kutatások során derült ki, hogy külön fajt alkot! Akit érdekel a téma, itt láthat egy interjút a földikutyákról és a felfedezés jelentőségéről:
http://videa.hu/videok/allatok/2013.03.28.-a-delvideki-foldikutya-VMrohDSArqSHGQhz

ÁSOTTHALOM
A település története régre nyúlik vissza. A korai középkorban egy falu állt itt, mely később elpusztult. Templomának maradványai a Csodaréten álló Ásott-halmon találhatók.
Az Ásotthalom helynevet először 1778-ban írták le. 1840-re kezdett kialakulni a szabadkai határ mentén (ekkor még Szabadka és Szeged területei határosak voltak egymással) az átokházi tanyasor. Mellé a város a mai község területére tanyát épített, ez először Átokházához, majd Királyhalomhoz tartozott. Az árvíz után az átokházi tanyai kapitányság gyorsan fejlődött: 1914-re 4736 lakosa lett.
A város 1942-ben Királyhalmon egy tisztviselői kirendeltséget létesített. Ez volt az alapja annak a folyamatnak, ami miatt Ásotthalom több más tanyaközponttal együtt kivált a város területéből, és önálló község lett. 1996-ban lépett be -a már várossá fejlődött Mórahalom vezetésével megalakult- Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásába.
Ásotthalom és a rét kapcsolatát jelzi, hogy a település címerében szerepel a rét egyik védett növénye, a törpe nőszirom.

A LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE
Mórahalom felől:
A körforgalomnál Röszke, majd később Kissor felé kell lefordulni, és a műúton haladni eddig a pontig N 46° 11,563' E 19° 51,523' 140 m [GCACSR+waypoint], ahonnan a rétet egy földúton lehet elérni. Akinek nincs GPS-e, a "KIRÁLYHALMI ISKOLA" táblát figyelje.

Ásotthalom felől:
A falu végénél kell lefordulni, szintén Kissor felé, majd a betonúton haladni a fent említett pontig. Ásotthalom felől nincs kitáblázva, így akinek nincs GPS-e, annyit tud tenni, hogy Kissor után figyeli a táblát a visszapillantó tükörben. Egyébként az út nem derékszögben, hanem hegyesszögben ágazik le a rét felé.

Miután megvan a leágazás, az első elágazásnál balra, a következőnél jobbra kell fordulni, és elhajtani a rét sarkáig. A táblával szemben ott a láda.

A Csodarét csak egy a környék számtalan nevezetessége, értéke közül. Remélem, a környék többi ládájával együtt kedvet csinálok a rejtésre, és hamarosan még több geoláda segíti majd a Körös-éri Tájvédelmi Körzet bemutatását.

Néhány közeli láda:
Mórahalmi bivalyrezervátum -GCMOBI
Kiss Ferenc kopjafája (és emlékerdő) - GCASOT, ezenfelül további információkat tudhattok meg a környékbeli nevezetességekről a - szintén a közelben lévő - GCTAJF-Ismerkedj meg a tájfutással! nevű láda oldalán (maga a láda sajnos megszűnt).

---

Ládatörténet

2010.01.17: sinus90 jelezte, hogy a láda nincs jó helyen, ezért áthelyeztük a facsoport déli, rét felőli sarkához. A koordináták már az új helyre mutatnak.
2012.07.-08. között a láda részt vett a Flora Szívbarát lépések Kincstúra programjában.
2013.08.21: a láda felkerült a geocaching.com -ra.