WAP-barát:
2018. október 23.
Újra kereshető a láda

A láda konyhai mikrós edény 20x15x6 cm-es. A láda új helyre került, a Ligetalja Termál Hotel parkoló bejáratától jobbra (a főút mellett) egy fatönk alatt elhelyezve.

Ligetalja Termál Hotel - Dózer Horgásztó és Termál Szabadidőpark

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határánál. Területileg Penészlek községhez tartozik.

Elérhetőség: Ligetalja Termál Hotel

Megközelítés: Debrecentől a 48-as úton a Vámospércsen át - Nyírábrány főterétől, Fülöp-Penészlek között, Hajdú-Bihar és Szabolcs megyehatártól kb. 850 m-re.

---

PENÉSZLEK TÖRTÉNETE

Penészlek a Dél-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km távolságra, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton, valamint a 48-as főútról Nyírábrány-Fülöp útvonalon közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a Debrecen-Mátészalka útvonalon Nyírbátor.

Első, kétes említései 1215-ből és 1219-ből származnak, de megbízható említése 1327-ből van, a szomszéd helyek határjárásai során említik az e helyről elnevezett birtokos családot. A települést 1422-ben Álmosdi Csire János kapta meg királyi adományként, majd 1455-ben Kenderesi János és Kendi László kapta meg. A 16. század végén Lónyay László birtoka, de a Rákócziaknak is volt joga hozzá, mert 1607-ben Rákóczi Zsigmond megerősítette az 1585-ben Lónyayaknak adott királyi adományt. A települést 1647-ben a törökök feldúlták, és 1675-ben - legalábbis egy része - még pusztán állott. Ekkor már nagyobb részét Lónyay Mária révén gr. Csáky István bírta, a Csáky - örökség a század végén br. Palocsay Istvánné Csáky Borbálával a Palocsayakra, majd a Károlyiakra szállott. A Károlyiak még egy korábbi királyi adománylevéllel a Rákóczi-részekre is igényt tarthattak. A 18. század végén a Rhédey család mellett a máriapócsi bazilita rend, a gr. Keglevich, a Winkler és Bernáth család volt a földesura, mind királyi adomány révén. Birtokosai kárpát-orosz telepesekkel népesítették be. A jobbágyfelszabadulás körül 1096 lakosa volt. Határába olvadt be az 1507-ben említett Mácsatelke és Tóttelke, de a határnevek már kivesztek az emlékezetből.

A település már a 13. század előtt kialakult. Neve a Váradi Regestrum-ban szerepel először, 1215-ben. A 14. században a kisnemesi Penészleki család, a 15. században az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai. Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez tartozott: Középszolnok, Bihar Szatmár és Szabolcs vármegyékhez. 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta.

A 19. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.

Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének.

Az 1773. évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964. évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.

A Penészlek falunév szláv eredetű, de nem lehetetlen, hogy a pleso, " tó " jelentésű szóból képzett Plesbnik-ból ered, mert a falu határában több nagy tó volt / Hosszú-víz, Mohos, Pecés-rét, Veres-rét /.

Penészleket 1919-ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Nagykárolyi járás része volt.

1924-től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott.

1938-1945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták.

1945-1950 között a megyék közötti terület- átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került.

1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.

A település híres szülötte Usztics Mátyás (1949-2017) színművész, rendező, szinkronszínész.

forrás: Wikipédia

---

A láda eredeti elhelyezője: sza

Közelben lévő ládák: GCORDD, GCNYAC
Ládatörténet:
A ládát 2016.01.21-én örökbe fogadtuk. A megtalálók véleményét figyelembe véve újrarejtettük, a korábbi rejtéstől néhány méterre. tapiapi
A láda áldozatul esett egy tarvágásnak. Újrarejtéséhez új gazdát javasolunk, ezért adoptálhatóvá tettük 2016. november 4-én.
2016. nov. 9. A terület jellege megváltozott, a látnivaló sokkal kevesebb, a láda eltűnt, gazdája nincs, ezért az adoptálhatóktól a megszűntek közé került. Ha a környék előnyére változik, akkor feléleszthető. [Admin (Fazék)]
2018. október 23.: A láda újra kereshető, a fenti koordinátán egy több ágú fa tövében. A korábbi elhelyezés nem mutatta meg a lényeget ezért az közelebb került a "látnivalóhoz". rajho