WAP: A láda (15x15x10cm konyhai doboz) a barlanghoz vezeto osveny mellett talalhato, egy sziklauregben. A ládát kő takarja. Az ösvény bal oldalán mássz fel kb. 15 m-t, egy P+ jelzésű szikla mellett.
Lámpát ne felejts vinni magaddal!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelités és túraleirás
Az autót a  N 46° 58,327' E 25° 33,624' 840 m [GCBJEG+parkolo] parkolóban hagyva induljunk észak-kelet felé a Hétvezér sétányon. Innen már könnyen lehet követni a barlangoz vezető piros kereszt jelzést, viszont aki nem csak a ládát szeretné megkeresni, azt előbb meghivjuk egy borvizkostoló sétára.

Útbaeső borvizforrások
Az első borvizforrást a parkolóval szemben levő piac előtt találjuk, ezért is a neve "Piaci forrás" ( N 46° 58,316' E 25° 33,592' [GCBJEG+piaci forras]). Ennél nem találunk információs táblát az összetételről, de azért még meg lehet kóstolni, ha nincsenek sokan.

A Hétvezér sétányon haladva elég hamar elérjük a következő három forrást. Ezek közül a Lázár forrás ( N 46° 58,403' E 25° 33,766' [GCBJEG+Lazar] az első, pont az út mellett található. A táblán levő leirás szerint "kalciumkarbonátos, nátriumos, magnéziumos, szénsavas viz". Vizét elsőként 1862-ben elemezték. Nemsokára fürdőként használják, amely 1874-ben épült, és nevét gróf Lázár Lászlóról kapta. Vízhozama csekély. Hőfoka 10,5 C fok.

Innen északra található a László forrás a  N 46° 58,428' E 25° 33,767' [GCBJEG+Laszlo] pontban.
Használatba az 1840-es években helyezték, 1867-ben lett kőbe foglalva. Ez a forrás a község lakói és a vendégek házi ivóvíz használatára volt fenntartva.

Mellette található a Boldizsár forrás a  N 46° 58,439' E 25° 33,776' [GCBJEG+Boldizsar]. Az elmúlt század közepéig két forrás volt egymás mellett mintegy egy méternyi távolságra egymástól. Vizének hőfoka valamennyi forrás között a legnagyobb, 10-12 C fok.

Visszatérve a sétányra haladjunk tovább a piros kereszt jelzésen. Lehetetlen eltévedni, több helyen van útirányjelző tábla.
A Kossuth forrás( N 46° 58,319' E 25° 33,972' [GCBJEG+Kossuth]) nincs az útvonalon, de kis kerülővel útbaejthető. A  N 46° 58,332' E 25° 34,039' [GCBJEG+elagazas] pontban térjünk jobbra.
A forrás 1870-ben lett kőbe foglalva, 1875-ben föléje fedett sétányt emeltek. Vize nagy buborékokkal tör elő, kristálytiszta, a pohárban gyöngyözik, szaga szénsavas, fojtó, íze csípős, de nem fanyar. Hosszas állás után ez is rozsdás színű üledéket képez az üvegben. Hőfoka nyáron változatlanul 7-6 C fok, télen a külső hőmérséklet szerint ingadozik ugyan de +5 C fok alá a legnagyobb hidegben sem csökken.

Folytatva az útunkat egy dél-kelet felé haladó ösvényen elérjük a Petőfi forrást( N 46° 58,266' E 25° 34,027' [GCBJEG+Petofi]), melyet 1884-ben foglalták kőbe.
Vize ivókúraként alkalmas mellékpajzsmirigy bántalmak, cukorbaj, savhiányos gyomorhurut, vastagbélhurut és epehólyag megbetegedései kezelésére.

Innen már megint látható a megszokott piros kereszt jelzés, ezen menjünk tovább. A jegesbarlang innen kb. 15-20 perc sétára található. Az út az Ősforrás-mofetta mellett megy el (népiesen Döglesztő, amely 150 évvel ezelőtt egy kis tó volt, itt épült az első fürdő, ahol a határőrvidék katonái is őrködtek).

A jegesbarlang
A mindössze 40 m hosszú Jeges-barlang réteges mésztufában, egy repedés mentén alakult ki. Nagyjából egy viszonylag széles, magas, 1 m x 5 m bejáratú járatból áll, mely a vége felé szűkebb lesz, majd járhatatlanná keskenyedik. A bejáratnál a hőmérséklet kb. 6 fok C, a barlang végében pedig 0,5 fok C. A barlang falain és mennyezetén jeges képződményekben gyönyörködhetünk.

A rejtek
A barlanghoz vezető ösvény bal oldalán kell felmászni a rejtekhez. A láda egy szikla alatt található.
Gondosan rejtsd vissza!

Borszékról
Már a 16. században ismert gyógyvize, több mint 30 bővizű borvízforrása van. A fürdő a falutól 4 km-re 900 m magasan található. Az itteni borvizet szekereken messze vidékekre is elhordták a helybeli székelyek. Fürdőháza 1725-ben épült, borvizét már 1770-ben palackozták, 1793-ban vegyelemezték. Szénsavtartalma magas, a tizenöt forrás mindegyike más más összetételű. A rohamosan fejlődő település 1968-ban kapott városi rangot. 1910-ben 1862 lakosából 1702 magyar, 126 román, 125 zsidó és 10 német. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásához tartozott. 2002-ben 2864 lakosából 2240 magyar, 607 román és 14 cigány volt.

További információk, szövegek forrásai

Wikipedia
Webvidék
Borsec.eu

Térképként ajánlom az Openmaps Erdély térképét, megtalálható rajta a város teljes térképe és a turistaútak.

2011.07.13
Úgy tűnik a láda eltűnt, mihamarabb pótolni fogom!

2011.07.22
A ládát pótoltam és új rejteket kerestem neki, egy kevésbé forgalmasabb helyen.