WAP:
N46 15.075 E17 41.585, láda a tó közelében, egy nagy fa "ujjai között".

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

HELY TÖRTÉNETE
Nyaralásunk alkalmával került a láda - az eredetileg Feneketlen-tónak - ma a térképen Feneketlen-kútnak nevezett helyre a Zselic nyugati oldalán. A Denna név - így nevezték régen a helyszín környékét - a szláv patriarchális családfő uralom emlékét őrzi. A szó a "dédszülőtől örökségképpen nyert falu"-t jelent. Denna eredetileg somogyi várföld volt. 1200 táján a pannonhalmi bencés apátság tótókat telepített a Zselicségbe, többek közt erre a területre is. 1268-ban Lőrinc nádor somogyi főispán a birtoknak egy részét a hetesi nemeseknek adományozta. Ezt IV. László megerősítette 1274-ben. 1490 táján Corvin János birtokolta a területet. 1722-ben a környező településekkel együtt a kaposi várhoz tartozott, mint puszta. 1726-ban a Batthyány családé, majd még ugyanezen évben átkerül az Eszterházy család birtokába. Nagy Lajos 1828-ban megjelent könyve szerint már egyetlen lakosa sem volt. Helyi hagyomány szerint a falu lakosait veszett farkasok pusztították el. A levéltári feljegyzések szerint a törökdúlás idején Kaposvár várának elfoglalását követően néptelenedett el a település. 1962-ben ásatásokat végeztek a Somogy Megyei Múzeum régészei a ma Szentegyházi tetőnek nevezett helyen. Megállapították, hogy valamikor egy 8,8m X 15,3m-es templom állt, mely alatt és körülötte temető húzódik, benne 3-4 ezer sírral. Így egyértelműen bizonyított a lakosság sorsa.

Denna maga, ahol a tó található, hajdanán Eszterházy birtok volt, amit mezőgazdasági területként hasznosítottak. A tó állatok itatására szolgált. Abban az időben a mezőgazdasági munkák java részét ökrös szekérrel végezték. A monda szerint a tóba süllyedt egy egész szekér ökreivel együtt, ezért kapta a Feneketlen-tó nevet. A tavat az 1950-es években tisztították ki, ekkor találtak benne szürke marha szarvat, ami alátámasztani látszik a régi legendát.
A Zselici Erdészet a területet 2004-ben kiépítette és a tó helyét kitakarítatta. Ma inkább kút jellege van, a vízmélysége kb. 1,5 méter.

A HELYSZÍN MEGKÖZELÍTÉSE
A 61-es föút Kaposmérő és Kaposfő közti körforgalomból Kadarkút irányába kell kanyarodni. Bárdudvarnok után Lipótfa, Bánya település táblánál kell lefordulni. Lipótfára beérve jobbra kanyarodunk a főúttal és elmegyünk a Bánya lehajtót jelző tábláig  N 46° 16,251' E 17° 40,185' [GCFKUT+K1] Nem kanyarodunk jobbra a Falu irányába, hanem egyenesen megyünk tovább a SEFAG üzemi útján, ami végig aszfaltozott. Ettől a táblától értendő a kiindulópont. Ezen a "betoncsíkon" Bőszénfára lehet átjutni a festői Belső-Zselic szívén keresztül.
Egy hármas erdei jelzőtábláig haladunk melyen Görgényi vadászház, Mátyás-kút, Feneketlen-tó feliratok vannak  N 46° 15,061' E 17° 41,568' [GCFKUT+K2] . Itt balra fordulunk és kb. 80m megtétele után ismét balra a zöld kör jelzésen. A helyszín kocsival, biciklivel is megközelíthető.

A TERÜLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A SEFAG üzemi útjára hivatalosan csak engedéllyel lehet kocsival behajtani. Az erdészet nem, de a természetvédők büntethetnek ennek hiányában. A sorompót nem szokták lezárni, mert bent egy vadászház üzemel és a vendégek nem kapnak kulcsot. Az útra való behajtást komolyan szankcionálhatják, így mindenki fontolja meg a gépjárműves közlekedést. Bizonyos vadászati idények idejére megtilthatja a gazdálkodó a területen való szabad mozgás lehetőségét. Ezt általában ki szokták táblázni az erdőbe vezető utak mentén, de érdemes tájékozódni a területileg illetékes vadgazdálkodónál - jelen esetben a SEFAG ZRT. Zselici Erdészeténél. A tilalmi idő álltalában szeptember elejétől - szarvasbika bőgés - februárig tart. Ekkor lép életbe a vaddisznó kocák védelme a malacozási hónapokra. Ezekben a hónapokban is látogatható az erdő, de csak 9 - 15 óra közti intervallumban. Ha esetleg vaddisznó hajtás van, akkor aznap sajnos nem ajánlatos a kirándulás.
Szeretném felhívni a figyelmet,hogy ezeket az ajánlásokat mindenki próbálja meg betartani az utána érkező geocachingelők érdekében is!
KÖSZÖNÖM,
Jó keresést!''