Egy négypontos multihoz hívunk mindenkit.

"Ózd, az újrakezdés városa - így fogalmazták meg tömören a borsodi település helyzetét és feladatait a gyár bezárása után, az ezredforduló küszöbén. A közel másfél évszázados kohászati múlt utáni évek gyökeres változásokat hoztak az itt élő emberek mindennapjaiba. A város sokat küzdött azért, hogy ne kerüljön naponta a média vezető hírei közé, mert abban nem volt sok köszönet. Aztán szép lassan megkezdődtek azok a kedvező folyamatok, amelyek nyomán új kép alakult ki Ózdról. A városnak ma már számtalan arca van. Van múltja és van jövője...és persze ami nagyon fontos: olyan értékei, amelyeket őrizni, védeni és ápolni kell."
Így kezdődik az a dokumentumfilm-sorozat, amelyből az Ózdon található épített értékeket (épületeket, szobrokat) ismerheti meg a néző.
Ennek nyomán invitálunk e nagy múltú településre mindenkit.
Ózd, az egykori kohászváros néhány évvel ezelőtt pezsgő életet élt, az Ózdi Kohászati Üzemek 14.000 embernek adott munkát. A rendszerváltást megelőzően a városban már hanyatlott a foglalkoztatás, sok ember máshol kezdett új életet. Többen már a teljes leépülést látták, mégis az elmúlt évtizedek során létrehozott alkotások átvészelték a "nehéz éveket".

ÓZD
A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy Ózd és térsége már az őskőkorban lakott terület volt. A mai Ózd városnak nevet adó települést a krónikák 1272-ben említették először. Az Ózd elnevezés népnévből ered. A XI. sz. második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken élt kunokkal rokon nép, akiket uzoknak neveztek. Sok pusztítást vittek végbe, ezért a besenyők és bolgárok szétverték őket. Az uz nép a vándorló kalandozó népek sorsára jutott. Szétszóródtak, egy részük hazánk különböző vidékein telepedett le. A történelmi, tárgyi emlékeken túl erről tanúskodik a Baranyában Ózdfalu , a Nógrád megyében található Ózdin és Erdélyben a Maros és Kisküküllő hegy alatt az Ózd patak völgyében fekvő Magyar-Ózd. A mi vidékünkre is került egy uz népcsoport, s az ő nevükből alakult ki a "d" kicsinyítő képző hozzáadásával az Ózd név.
Ózd nevével 1325-ben találkozunk ismét Ouz formában. Ugyancsak a XIV. sz.-ban Ózd személynévvel is. A család Ózdról nevezte el magát.
A XIX. század közepéig jelenetéktelen mezőgazdasági vidéket alkotott a település közvetlen szomszédságában lévő Bolyok, illetve Sajóvárkony falvakkal. A terület Borsod vármegyéhez tartozott. Északon Gömör vármegyével volt határos, a Hangony patak jelentette a megyehatárt. A település történetében a nagy változást az 1845-ös év hozta, ekkor kezdtek a vasgyár megépítéséhez.
A Belügyminisztérium 1948. október 16-án kiadott rendeletével 1949. január 1-től várossá nyilvánította Ózdot. 1979-ben további öt - már a várossal összeépült - községet csatoltak a városhoz: Centert, Hódoscsépányt, Susát, Urajt és Szentsimont. Lakossága elérte ebben az időben az 52.000 főt.
A nyolcvanas évek második felében a vasgyár termékei iránti kereslet jelentősen megcsappant. Ekkorra az Ózdi Kohászati Üzemek korszerűtlen, veszteségesen termelő nehézipari központ lett. A veszteséges termelés miatt sorozatosan állították le a gyáregységeket. A rendszerváltozás után, a kilencvenes évek elejétől kialakultak és teret nyertek a kis- és középvállalkozások.
A város jövője szempontjából kulcskérdés a modern, rugalmas gazdasági struktúra kiteljesítése, a város népességmegtartási képességének fokozása, a munkahelyteremtés.

1.A Városháza előtt felállított Palóc-Vasvár Írottkő
A város jelenéhez tartozik a múlt kutatása.
 N 48° 13,157' E 20° 16,877' 217 m [GCOZDS-1]
Az Arvisura egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben igen nagy távolságot átfogó, jelentős irodalmi alkotás, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját. Az ózdi Paál Zoltán könyve az "Igaz szólás" erről szól. Az Arvisura követ is az ő művében található útmutatások alapján állították fel. A rajta olvasható rovásírás a magyarságnak egy olyan ősi írása volt, amely annyira hozzátartozik nyelvünkhöz, mintha csak együtt keletkeztek volna. De a magyarokra rákényszerítették a latin betűs írást, a latinban 13 hangunkra nem volt jel és így a magyar nyelvet a latin betűkkel nem, vagy csak úgy tudták jegyezni, ahogyan a magyar sohasem beszélt. Csaknem ezer évig kellett nyelvünknek a latin betűkkel kínlódni, míg rovásírásunk logikája alapján mai fonetikus helyesírásunk kialakulhatott. Míg a többi népek latin betűs helyesírása azért nem fonetikus, mert nem volt olyan ősi írásuk, melynek segítségével a nyelvükben hiányzó jeleket kialakíthatták volna. Más az írás és más a kiejtés.
Ez az emlékkő sétánk első állomása. Aki az ARVISURÁRÓL és Paál Zoltánról többet szeretne tudni, itt olvashat róla.
A jelszó első része a kő mellett elhelyezett információs tábla belsejáben található mágneses mikro ládában vagy mellette lévő esőcsatornán rögzített kódon található három betű.

2. Fésülködő nő
A séta második állomása a Városi Televízió épülete előtt álló szobor.
 N 48° 13,247' E 20° 16,328' 205 m [GCOZDS-2]
Ózd város egyik legszebb köztéri alkotásaként tartják számon Olcsai-Kiss Zoltán mészkőszobrát. A Kossuth-díjas, érdemes művész alkotását 1961-ben avatták fel.
Az új évezred építkezéseinek része Ózdon a város útjainak felújítása, melynek részeként sok körforgalom került átadásra. A szobortól nem messze a szakmunkásképző iskola udvarán a város kohász-bányász múltját idéző ipari skanzen található, amely az iskola nyitvatartási idejében látogatható.
A második jelszórészlet a szoborhoz legközelebbi pad alján található mikro ládába találod vagy alatta a pad lábán lent rögzített kódon. Összesen három betű.

3. Ózdi horgásztó
A Csónakázó tó mesterséges eredetű, a 60-s években épült. Ózd belterületén 4,3 ha területen fekszik! Vízutánpótlása 2 db zsiliprendszeren keresztül történik, a mellette folyó Hangony patakból. Ennek jó vízminősége és kiváló vízhozama van még a száraz nyári időszakban is. A tavon 14 éve folyik horgásztevékenység!
 N 48° 13,518' E 20° 15,992' 209 m [GCOZDS-3]
Itt volt található a Sellő szobor mely áttelepítésre került. A szobrot körülvevő fákat a 70-es években szülők ültették gyermekük születésekor. Minden fa élete egy gyermek életével együtt kezdődött.
A tó manapság horgász tó, évente többször történik haltelepítés. A víz körül sétálóút vezet, mely a fűzfákkal övezve szemnek és léleknek is megnyugtató látvány. A tó mellett található a strand a kempinggel és az Ifjúsági park. Néhány évvel ezelőtt épült fel itt a szabadtéri színpad, ami gyakori helyszíne a város rendezvényeinek.
A jelszó harmadik részlete egy volt két törzsű fa tönkjében faháncs alatt találod egy mikro ládában vagy a szomszédos fán fent egy ágon rögzített kódról olvashatod le, összesen két karakter.

4. Ózd a hét völgy városa.
A ládát, a  N 48° 13,915' E 20° 16,339' 192 m [GCOZDS-4] koordinátán a sárga turistaút mellett egy gödörben faháncsok alatt.
A gépkocsival érkezők számára a legközelebbi parkoló a  N 48° 13,911' E 20° 16,283' 214 m [GCOZDS+Parkoló] koordinátán, az utca végén.
Ám aki még egy kis időt rá tud szánni a látványra, a hegygerincen vezető úton menjen el a  N 48° 13,994' E 20° 16,266' 308 m [GCOZDS+Hegycsúcs] koordinátánál lévő jelzőkőig. Itt tiszta időben É-i irányban a Tátra közeli csúcsait is láthatja, míg keletre a Bükk néhány magaslata is megfigyelhető. Az erős tagoltság, a keskeny völgyektől szabdalt, dombokkal körülzárt, viszonylag szűk ózdi völgy - középütt a nagy kiterjedésű egykori gyárterülettel - meghatározta Ózd fejlődésének a jellegét is. Összefüggő egységes szerkezetet alkotó város így nem alakulhatott ki. A "hét völgy városa" innen csaknem egészében belátható. A gyár körüli falvak összeolvadása a várossá nyilvánítással felgyorsult, az 50-es évektől új lakótelepek töltötték be a gyár és a környező települések közti területeket. A várost körülölelő hegyeken gyönyörű panoráma fogadja a nézelődőt.

A jelszó a három ponton talált karakterek (3+3+2) és a ládában talált részlet egyben! Összesen 13 betű.

Köszönet a segítségért Kocsik Lászlónak!

Mindenkinek jó keresést kívánunk!

Ládatörténet
2019.01.27 A 4. ponton Attibati pótolta a ládát, köszönjük.
2019.01.28 Mivel a rejtő nem aktív, a ládát a közösség javítja, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2021.05.23 Anikó & Gyuri újrarejtette a 4. pontot.
2022.07.30 N.Zs. újrarejtette a 4. pontot.
2024. 04.07 Vincenzo65 pótolta az elveszett ládát.
2024.11.14 adoptáltam ezt a ládát. [SzittyaReflex]
2025.02.10 a ládaoldalt Anettx útmutatása alapján aktualizáltam.
2025.03.16 A ládát navigaator játékostárs napló bejegyzése alapján karbantartásig betegre állítom! Karbantartás hamarosan!
2025.03.23 A ládát meggyógyítottam, a ládaoldalt aktualizáltam