FIGYELEM!

A felújítás lassan a végéhez közeledik.
Az új információ:
Tisztelt Látogatók!
A jáki Szent György-templom 2024. április 2-ától a következő idősávban látogatható:
Hétfő - szombat: 10-16 óráig
Vasárnap: 11-16 óráig
Belépőjegy:
Felnőtt/nyugdíjas 1000 Ft/fő
Diák/6 év fölötti gyermek 500 Ft/fő
Egyházi és állami ünnepnapokon a nyitva tartás változhat!
A szentmisék rendje kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken 18 óra, vasárnap 9.30.

Nem mindenki örül a felújításnak

Ják története: Ják ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magában. A római korban e vidék történetét nagyban meghatározta az a borostyánkő út, amely Rómát a Balti-tengerrel kötötte össze, és ami Szombathelyen is keresztülhaladt. Ez az út a kereskedelemben betöltött szerepét a középkorban is megőrizte. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan nemzetközi útvonala az országnak, amely az akkori fővárost, Székesfehérvárt, és olyan jelentős városokat, mint Buda és Esztergom nem érintett.
A honfoglalás során a magyarok törzse talált itt magának végleges szállást. A XI. század elején pedig itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn. Mivel a jáki bencés apátság alapítása épp ebben az időben történt, valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult.
A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott.
A falu híres gerencsérei a XVIII. században kezdték meg működésüket. Ők kézművesi tevékenységükhöz a helyben talált kiváló minőségű agyagot használták fel. Céhük pecsétjén a Szent György templom volt látható.
1872-ben nyitották meg a Szombathely-Grác vasútvonalat, amely azonban elkerülte Jákot. Ennek következményeként a falu a XIX. század végére szinte teljes mértékben elszigetelődött, és nehezen megközelíthető településsé vált, amelyet csak híres templomáról ismertek az emberek országszerte.
A megközelítés illetve az idegenforgalom fellendítése érdekében 1929-ben autóbuszjárat indult Ják és Szombathely között. A járatot eleinte a kevés utas miatt a tulajdonos és egyben vállalkozó, Gaugel Imre csak heti két alkalommal indította. Ezidőtájt a templom sivár környékének megszépítése érdekében felmerült a parkírozás gondolata, amelyet egy évtizeden belül 1940-re meg is valósítottak. Ezzel is fokozták a műemlék művészi hatását és egyúttal a látogatóknak is pihenőhelyet biztosítottak e gyönyörű környezetben.
A falu lakosságának tevékenységét tekintve a XX. század közepéig többnyire földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak az itt élők. Majd az ipari fejlődés során megkezdődött az ingázás a falu és a közeli város, Szombathely között. Ennek oka az volt, hogy a város üzemei, gyárai adtak munkalehetőséget a község lakóinak. Ebben az időben sokan feladták vidéki házukat egy városi lakásért. Azonban ez napjainkban éppen az ellenkezőjére változott. Egyre többen választják a nyugalmat, a békét, a friss levegőt a város zaja helyett. Ennek köszönhetően a falu lakosságának a száma mind a mai napig folyamatosan nő. Ma közel 2500 ember él Jákon. Az idegenforgalom tekintetében a falu műemlék templomának még
most is csodájára jár szinte az egész világ.
A jáki templom története:
A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa. A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban.
Stílusa alapvetően román, de már megjelennek a gótikus elemek is. Fellelhető a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, normann hatás, valamint a burgundi, a bambergi dóm kőfaragók hatása is. Talán az alapító halála vagy a tatárjárás (1241-42) miatt az építkezés félbeszakadt. A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Munkájuk: az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése.
A felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. (A szentelést az alapító nem érhette meg.) Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék. A jáki templom előtt temetési jelenet látható.
Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter. Ettől kezdve az Erdődy grófi család a kegyúr. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613).
1532-ben, a kőszegi ostromkor, a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat.
1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.
1626-ban Erdődy Bálint és Zsigmond megegyeztek, hogy a templomot kijavítják. A 17. század közepén az épületet villámcsapás érte, és erősen megrongálta a templom déli részét. Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni. Ez a hatalmas munka Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik (1643-1666). A templom déli kertjébe vezető ún. Folnay-kapu is ekkor épült. Vaskapuját Pölöskei József készítette 1970-ben.
A 18. század végé Erdődy Gábor gróf, apát, aki később egri püspök lett, a tornyokat restauráltatta (1733-35).
1780-ban Szily János Szombathely első püspöke, egyházlátogatásának alkalmával a főhajó tetőzetét és a tornyokat igen elhanyagolt állapotban találta.
1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság sürgeti, hogy a templomot művészettörténeti szempontok szerint kell helyreállítani. Ettől kezdve a templom felújítása nem csak egyházi, hanem nemzeti ügy lett.
1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a munkálatok irányításával.
1896-1904-ig tartott a templom történetében a második legjelentősebb helyreállítási munka.
1937-ben Gróf Wenchein Frigyes apát idejében olasz művészek restaurálták a főoltár mögött "elfelejtett" Szt. György freskót és a déli torony alatt lévő freskókat.
Az 1980-as évekre ismét esedékessé vált a templom általános restaurálása. Az idő vasfoga, a savas eső sok kárt okozott. 1982-ben a főhajó cserepezése, a két oldalhajó rézzel való lefedése történt meg. A régi rézlemez felhasználásával készült el 1988-ra a II. világháború idején elvitt nagyharang helyett a 11 mázsás új Mária-harang.
1991-ben az ún. Mária-oltár restaurálásakor leltek rá a jáki gótikus szárnyas oltárra az elveszettnek vélt négy táblaképpel (Péter, Pál, Bertalan és Ker. Szent János). Visszakerült egykori helyére a nagytemplom északi hajójának az oltárához.

Linktár:
Ják honlapja

Jáki templom felújítása

Ládatörténelem:
2002.05.18. Tomi elrejti a ládát.
2003.10.19. A láda első eltűnése.
2004.04.01. A láda újratelepítve.
2004.08.12. A láda újra eltűnt.
2005.09.06. A ládagazda közel egy évig nem pótolta a ládát, sikerült adoptálnom, és az átalakítást megkezdtem.
2005.09.18. Web átalakítva, új mikroláda kihelyezve
2005.11.19. A mikroláda is eltűnik.
2005.12.03. A láda újratelepítve, alternatív jelszó megoldva.
2006.08.27. A ládából "eltűnik a logbook.
2006.09.12. A logbookot pótoljuk, a régit megtaláljuk a földön, összetiposva, sárossan.
2007.04.14. A láda ismét eltűnik. A parkba és a templomba való belépésért fizetni kell. A ládának új helyet keresünk.
2007.05.28 A ládát fizetős területen kívülre helyeztük. Az alternatív jelszó megoldva.
2007.07.21. A ládából eltűnik a logbook. Sajnos úgy tűnik valaki szabotálja a ládarejtéseinket. Virtualizálunk.
2010.05.03. kettéválasztjuk a .hu és a .com os rejtést.
2017.08.07. A virtuális jelszóhordozó eltünt.
Pótlása folyamatban.
2017.08.12. Új jelszóhordozó kihelyezve.