A templomba bejutást a 30-441 5571 telefonszámon kell egyeztetni, vagy a szomszédos Postán nyitvatartási időben lehet érdeklődni.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Szentsimon A Hangony patak völgyének középső részén fekvő község első említését 1214-ben találjuk meg, akkor még Hangony-puszta néven. A területet 1247-ben kezdik el templomának védőszentjéről nevezni. A települést bár eredetileg a Hangonyi nemzetség foglalásbirtokaihoz tartozott, a rimaszécsi Balog család királyi adományként kapta. A völgyben a könyves Kálmán idejében kialakított Gömör vármegye déli határvonala a Hangony patak lett. A bal parton lévő Hangony, Szentsimon, Uraj, Susa Gömörhöz került, a jobb parton lévő Domaháza, Sikátor, Bolyok Borsod vármegye területe maradt.

A SZENTSIMONI KATOLIKUS MŰEMLÉK TEMPLOM

 N 48° 13,958' E 20° 13,587' 227 m [GCSITE+templom]
Az első templom torony nélkül, egyenesen záródó oltárral épült, jórészt homokkőből. Falait támpillérek erősítették. Ajtaja délre nyílt, ablakai csak magasan, lőrésszerűen lettek kiképezve. A későbbi bővítések során nyerte el mai téglalap alakját. A további bővítések eredménye a nyolcszögű huszártorony, és a téglából épített szentély Utoljára épült hozzá a sekrestye és az oldalsó bejárat előtere, az ún. "szegények egyháza". A tornyán lévő jelzésekhez hasonlót Petőfi 1846-ban Sajógömörben látott, a toronydísz is jelzi, hogy történelme során sok urat szolgáló épületről van szó.
A pápai tizedjegyzék 1332-es feljegyzései szerint a faluban már plébánia is volt, ami az esztergomi egyházmegyéhez, majd 1776 után a rozsnyói püspökséghez tartozott.
1920-ig a rimaszécsi esperesi kerület legnagyobb egyházközsége, hozzá tartozott Alsó és Felsőhangony, Uraj, Susa, Jéne, és Kisfaludpuszta is. A plébánia épülete 1776-ban épült. Tartalmazza a hangonyi határban a török által elpusztított pálos kolostor köveit is. Plébánosai nagy műveltségű, elismert emberek, többen a rozsnyói papnevelde tanárai voltak. Anyakönyveit 1715-től vezetik.
1948-1960 között a templomot Csomor Ernő plébános restauráltatta, ekkor kerültek napvilágra a XIII. századból, valamint a feliratok tanúsága szerint 1423-ból származó freskótöredékek az északi falon és a diadalíven. Ezeken megtaláljuk Szent Györgyöt, a királyok imádását fogadó Madonnát és a megfeszített Krisztus siratását. A külső falak a pillérek közt is festve voltak! A diadalívről leválasztva, gipszágyba helyezve és bekeretezve megtalálható egy 1330 körül készült részlet is, valószínű Keresztelő Szent János képével.
A templom másik országosan ismert nevezetessége az 1650-ből származó késő reneszánsz és gótikus elemeket is hordozó 24 nagy méretű fakazettából álló mennyezeti borítás. Ez azért is ritkaság, mert ez inkább a református templomokra jellemző építészeti elem.
A templom többi berendezése is műemlék. Szószéke és oltára 1687-ban készült, orgonája 270 éves, karzatalji festése 1737-ből való, Mária oltára 1850-ben készült. Megtalálhatók Heintz Henrik, Prokopp Péter, Molnár C. Pál, Jeges Ernő és Sugár Gyula alkotásai is.
A település a története során mindig erősen vallásos volt, erre utal a területén előforduló nagy számú kereszt és három kápolna (1828-ból,1899-ből és 1918-ból). A ma fellelhető tíz kő és vaskereszt közül a legrégebbi 1905-ös építésű a falu közepén áll. A templomkertben található emlékmű a két világháború Szentsimoni áldozatainak állít emléket.

SZENTSIMON KÖZELMÚLTJA

A falu története során a Hangonyiak, majd a Balog nemzetséghez tartozó Széchyek tulajdona volt, de később Wesselényi Ferenc(Széchy Mária férje) , majd Csáky Imre bíboros is magáénak tudhatta e földeket. 1900-ra a Csákyak eladósodtak és eladták a területet Miklovics rimaszombati ügyvédnek, aki tovább akarta adni a falu lakóinak. Ez akkor nem sikerült, Grosz János lett az új birtokos.
Trianonban Csehszlovákia határát a község északi határvonalán húzták meg. Addig a rimaszécsi-feledi járáshoz tartozott, vásározóhelye is Rimaszécs volt. Ezt a kapcsolatot a határ megszüntette. A határon átmenekültekkel megnőtt földnélküli lakossági rétegéből egyre többen vállaltak az ózdi gyárban munkát. A falun át Ózdról Hangonyra átvezető utat 1911-ben építették ki makadám úttá. Bár a Felvidék visszacsatolásával 1938-tól 7 éven át megszűnt a közeli országhatár, Szentsimon továbbra is Borsod megye vonzásában maradt, előbb a putnoki, majd az ózdi járáshoz sorolták. Lakói közül egyre többen vállaltak munkát a vasgyárban, de a környékbeli településekkel ellentétben nem költöztek a városba. A település 1979-től egyesült Ózd várossal, amellyel összeépült. Közigazgatásában ma is hozzá tartozik.

A templom mellett az egykori iskola épületében  N 48° 13,972' E 20° 13,565' 226 m [GCSITE+múzeum] helytörténeti gyűjteményt találhatunk. Szentsimonban az 1980-as évek második felétől rendeztek kiállításokat. Először kézimunkákból, hímzésekből szőttesekből, főleg a "stafírungok" legféltettebb darabjai kerültek kiállításra. 1995-től Szentsimonban évente megemlékezést tartanak a Don kanyari áttörés évfordulóján. 1996-ban először háborús emlékek kiállítása kapcsolódott ehhez a megemlékezéshez. 2005-től állandó kiállítás nyílt az összegyűjtött emlékanyag felhasználásával. A tárolókban többségében az eredeti fotók és dokumentumok vannak, a falon ezek kinagyított másolatai, néhány segédanyaggal kiegészítve. Az asztalokon elhelyezett könyvek csak a keresztmetszetét adják a témának, de van köztük néhány különlegesség. Az akkori ember lelkületének könnyebb megértését segítik a két világháború közti időszakból származó dalok, hangfelvételek. A kiállítás rendszeres látogatói Ózd város középiskoláinak történelem fakultációs osztályai és néhány általános iskolai felső tagozatos osztály, akik rendhagyó történelemórán ismerkednek meg a két világháborúval egy kis falu lakosainak szemszögéből. A helytörténeti gyűjteményről, és mindarról ami a faluhoz kapcsolódik Szentsimon honlapjáról tájékozódhatunk.

A HŐSI EMLÉKMŰ

Neveit olvasva jól érzékelhető a települést alkotó nagycsaládok az ún. "HADAK" névsora. Érdekessége, hogy a második világháborút megelőzően az 1938. október 4.-én lezajlott, parancs nélküli rimavölgyi bevonulásnak is emléket állít. Tartalmazza a faluból elhurcolt zsidó vallású lakosok nevét is.

Szentsimon Ózdról a kb. óránként induló 20 jelzésű helyi járattal közelíthető meg.
A településről és a templomról 2001-ben kiadott színes tájékoztató kiadvány a templomban és a mellette lévő Postán is kapható.
Misét szerdán és pénteken 7.30-kor, vasárnap 11.00-kor tartanak.A templom többnyire zárva van, de bármikor látogatható előzetes egyeztetés után. Ez a 30-441 5571 telefonon, illetve ezen az e-mailen megtehető, vagy nyitvatartási időben a szomszédos Postán is segítenek a bejutásban

A segítségért köszönet Kovács Bélának!

Ládatörténet:
2018. szept. 11. A láda több mint 6 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2019. január 27. Az elveszett ládát Attibati újrarejtette. Köszönjük. [Admin(Fazék)]