WAP

A 4 pontos multi, mely bemutatja Drégelypalánkot.

1. pont: Barokk templom oldala 25cm magasan fémkörön lévő 2 betű, 2. pont: Szentháromság szobor, bal hátsó alak kezében lévő tárgy neve (5 karakter), 3. pont: Szondi parkban, telefonoszlopon címkén, 4. pont: Geoláda a Szondi kopjafa közelében, egy fában (100cm magasan), természetes módon álcázva.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Sziasztok!
Szeretném bemutatni nektek Drégelypalánkot, ezt a határ menti települést, mely a Börzsöny északkeleti lábánál fekszik.
A multi lényege, hogy a településen körbevezessen, valamint elvigyen a Szondi-kopjafához, mely helyen régen kápolna állott.

Megközelítés

Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác-Diósjenő-Drégelypalánk-Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A vasútállomás Drégely és Ipolyvece között található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Láda

1. Pont: A multi első pontja az 1792-ben épített újjá barokk templom, melyben őrzik az Árpádházi Szent Erzsébet ereklyét. Tehát ennek a talapzatán található, egy kiálló rész 25 cm magasan, erről kell a 2 betű.  N 48° 3,011' E 19° 3,223' 156 m [GCDpal-1]

2. Pont: A szentháromság szobor bal hátsó alak, kezében lévő tárgy neve, (5 karakter) ez a második jelszórész. N 48° 3,039' E 19° 3,086' 139 m [GCDpal-2]

3. Pont: A Szondi parkban található, Szondi szarkofág közelében, a telefonoszlop kapcsolódoboza alatt felragasztva egy 4,5cm x 1cm-es szürke címkéről tudod leolvasni,  N 48° 3,134' E 19° 2,855' 127 m [GCDpal-3]

4. Pont: A geoláda, mely a volt Szondi kápolna, ma kopjafa közelében található, és benne az utolsó jelszórésszel. A láda 100cm magasan van egy fában, kérek mindenkit, hogy gondosan rejtse vissza, hogy hosszú életű legyen. N 48° 2,768' E 19° 1,821' 208 m [GCDpal-4]

Fekvése

A Börzsöny északi lejtői és a kanyargós Középső-Ipoly mocsári árterei, égeres láperdői közt települt, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ipoly-völgyi Természetvédelmi Területen, az E 75-ös számú nemzetközi főút mentén. Vára egy 444 méter magas andezitkúpon épült.

A szlovákiai Ipolyhídvéggel, s a folyó bal partján települt Ipolyvecével, Nagyoroszival és Honttal szomszédos falut a vidék paleolit lelőhelyeként is számon tartják. A népi hiedelem szerint valaha errefelé óriások is tanyáztak, s a környező hegyekben, a várromoktól nem messze, az Óriás-kőnek nevezett sziklánál nyomaik is felfedezhetők.

Története

Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, később Dragoly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy későbbi rézmetszeten Trigell néven szerepel. 1546-ból származó királyi dekrétum "Dréghely"-et említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent. Ezt a nevet valószínűleg a vár alapítóitól kapta, akik a nagyszerű építmények és a várat körülvevő kellemes benyomást keltő hegyek miatt nevezhették el így.

Ládatörténelem

2016.10.18: Stmester&Liberty vitt egy új mikroládát a 3-as pontra, illetve a végládát átrejtették, így biztonságosan kereshető/megtalálható! Köszönöm szépen a segítséget!

2023.10.22 A láda 3-dik pontjának folyamatos eltűnése miatt a jelszórészletet mikroládáról címkére változtattam.