+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell

A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval egészen a romig tudtok menni, a bicikliút a vasút túloldalán fut, tömegközlekedve a révfülöpi vasútállomás közvetlenül a rom mellett van. A síneken felüljárón lehet átjutni.
Láda
Oldalsó bejáratnál, mélyedésben, kő mögött...
Pótjelszó
Nagy rácsszerkezetű villanyoszlopon, fejmagasságban.
Révfülöp
Első írásos említése 1211-ből származik, de régészeti kutatások szerint már a római kor óta lakott a környék. Révátkelőként a XI. század óta működik, a terület neve Pilippraedium, azaz a tihanyi bencés apátság uradalmi majorja volt. Az Árpád korban egy Fülöp nevű kis halászfalu állt a területen, ez az egyhajós templom is hozzá tartozott. A falut a török hódoltság kezdetén felégették, teljesen elnéptelenedett, Kővágóörs szőlőhegye lett.
Új telepesek a XVIII. század elején érkeztek, nagy-, és kisbirtokosok egyaránt, így a század közepétől újjáéledt a szőlőtermesztés hagyománya, a révhajózás is újraindult, a század végétől pedig már révház is segítette az átkelőket.
A XIX. század végén filoxéravész pusztított a környéken, és a szőlőtermesztés hanyatlásnak indult, sok szőlőgazda kénytelen volt eladni telkét, présházát, így az ekkor már Révfülöpnek hívott település újból fejlődésnek indulhatott, hamar kedvelt nyaralóhellyé vált. 1899-ben megalakult a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő egylet, tevékenységük megteremtette a mai arculat alapját. Hamarosan kiépült a vasút, a távközlés, és a villamos áram is, modern községgé vált a település.
A község a Fülöp-hegy lábánál helyezkedik el, itt bukkan elő Magyarországon az egyik legrégibb kőzetanyag, a kb. 400 millió éves agyagpala, a "filit", melyet a helyiek peresztegnek neveznek.
A templomrom
Fülöp falu egyhajós, román stílusú templomát a XIII. században építették a Balaton-felvidék egyik legkedveltebb építőanyagából, a vörös homokkőből. Kapuja szépen faragott, félköríves, kő bélleletes. A török hódítás idején, 1548-ban a törökök a faluval együtt felégették, 1953-ban konzerváltatta a műemlékvédelmi hivatal, végül 2000-2001-ben újították utoljára fel. A templom falai a diadalívvel és a felette emelkedő oromfallal szinte eredeti magasságában megmaradtak, környéke rendezett, tiszta.
Forrásaim voltak
revfulop.hu
Wikipedia