WAP: Két pontos multi Benczúrfalván:
1. N 48° 6,387' és E 19° 34,047' (180 méter) koordinátán a Benczúr-mauzóleum közelében, talajszinten, kővel takarva egy kisméretű (3x6 cm-es) kerek dobozka. Az utolsó előtti lépcsőfokon hajts térdet a művész előtt, majd fordítsd orcádat bal felé és megérezheted a múzsa csókját.
2. N 48° 6,423' és E 19° 33,584' (172 méter) koordinátán a falon lévő Benczúr Gyula emléktábla középső sora (egy szó).
Jelszóképzés: a két ponton talált szavak adott sorrendben egybeírva.

---

Megközelítés: 22-es főútról Salgótarján felől Kishartyánban kell letérni Nógrádmegyer irányába, majd azon túlhaladva lehet eljutni a faluba. Szécsény felől Salgótarján irányába haladva tábla jelzi Benczúrfalvát.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Benczúr Gyula: festőművész. A magyar reprezentatív történeti festészet egyik nagy alakja, 1844-ben született Nyíregyházán.
A család hamarosan átköltözik Kassára a rokonokhoz, ahová a gyógyszerész apa megromlott egészségi állapota kényszeríti őket. Gyula itt jár iskolába majd Klimnovics Béla művésziskolájába iratkozik be. Klimnovicsék tanácsára dönt úgy az apa, hogy Bécs és Párizs helyett Müchenbe, a művészeti Akadémiára küldik a tehetséges ifjút.
1861-ben kerül Münchenbe ahol több magyar festőtársa is tanul, Liezenmayer Sándor, Wagner Sándor, Székely Bertalan, egy évig Munkácsy Mihály is. Szinyei Merse Pállal pedig hosszabb ideig közös műtermet bérelnek és az ekkor készült képeik egymás hatásáról tanúskodnak. A német növendékek közül ismertek voltak számára Böcklin, Makart, Gabriel Max, Rudolf Seitz, Johann Herterich, Wilhelm Busch, Gysis, Leubach, Kaulbach és mások.
Két év sikertelen próbálkozása után Szinyeivel együtt sikeresen felvételt nyernek Karl von Piloty osztályára, amely ekkor volt fénypontján, és amely a sablonok alól való felszabadulást jelentette. Noha Piloty művészete a historizmust képviselte, nem fojtotta el tanítványaiban az egyedi, az övétől eltérő hangvételt. Benczúr Gyula 1869-ben végzett az Akadémián és itt figyelt fel rá II. Lajos bajor király, aki kastélyait rokokó stílusban kívánta freskókkal díszíteni. Benczúr sokat panaszkodott a témák sivárságára. 1876-ban művészetének elismeréséül II. Lajos a müncheni Akadémia tanárává nevezte ki Benczúrt, aki csak magyar állampolgárságának megtartásával vállalta el a tisztséget. Több tanári állást is ajánlottak neki Weimárban és Prágában is, de ő szívesebben fogadta el Trefort Ágoston magyar kultuszminiszter ajánlatát a Budapesten meginduló művészképző intézmény élére.

Híres képei: Önarckép (1861), Kislány pojácával (1863), Balatoni halásztragédia (1864), Hunyadi László búcsúja (1866), Etelka (1868), II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869), Gizella (1870), Benczúr Géza (1872), Nő erdőben (1873), XV. Lajos és Dubarry (1874-től több változatban), Olvasó nő (1875), Vajk megkeresztelése (1875), Szerecsen fejedelem (1876), XVI. Lajos és családja (1875), Kun László halála (1880), Nárcissus (1881), Bacchánsnő (1882), Andrássy Gyula (1884), Trefort Ágoston (1885), Budavár visszavétele (1896), Károlyi Lászlóné (1898), Batthyány Elemér (1898), Erzsébet királyné (1899), Schlauh Lőrincz (1900), Szent István felajánlja a koronát (1901), Ezredéves hódolat (1907), Ádám és Éva (1909), Petőfi Sándor (1909), Háromkirályok imádása (1910), Mikszáth Kálmán (1910), Wekerle Sándor (1911), Kleopátra (1911), Mátyás fogadja a pápa követeit (1915), IV. Károly koronázása (1916), Krisztus az Olajfák hegyén (1919), A diadalmas Mátyás (1919).

A hivatalos körök által mindvégig elismert festő 1920. június 16-án hunyt el dolányi birtokán, amelyet halála után Benczúrfalvának neveztek el.
Testét a helyi temetőben helyezték el az eklektikus stílusú, 1925-ben emelt mauzóleumban, mely Jánszky Béla alkotása. A síremlék domborművét Stróbl Alajos készítette.
A mauzóleum bekerített, dísznövényekkel beültetett sírkertben áll. A kiemelt, szarkofágszerűen kialakított sírhely sarkain négy kompozit fejezetű oszlop tartja a gúla alakú, enyhén lépcsőzött tetőt. A síremlék és a díszítőelemek betonból, illetve műkőből készültek. A sírkertben Benczur hat hozzátartozója van még eltemetve, valamint nem messze tőle Id. Szabó István nyugszik.

Parkolni itt lehet: N 48° 6,382' E 19° 33,971' 171 m [GCBEMA+parkoló1]
A láda megtalálásához  N 48° 6,387' E 19° 34,047' 180 m [GCBEMA-1] koordinátán, térdelj le a mester előtt és jobb orcádat megcsókolja a múzsa.

Benczúrfalva: A napjainkban Szécsényhez tartozó, középkori eredetű Benczúrfalva régi neve Dolány volt; ez a szláv eredetű szó völgyet jelent. A falu környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Közelében Árpád-kori őrtorony állt egy domb tetején, aminek ma már a nyoma sem látható. A török 1552-ben porig rombolta a települést. Dolány 1927-ben vette fel a Benczúrfalva nevet, mivel a híres festőművész, Benczúr Gyula korábban itt élt és alkotott.
A kastélyt a Vattayak építették a XVIII. században, később a Szontágh családé lett. Az 1890-es években Pejacsevics Mikó Endre birtokolja, majd 1910-től a festőművész tulajdona, melynek megvételét Mikszáth Kálmán tanácsolta neki.
1910-1920 között alkotott itt.

Halála után műtermét évtizedeken keresztül id. Szabó István szobrászművész, híres fafaragványok alkotója használta, majd fia, ifj. Szabó István vette át a szobrászműtermet, aki most is ott alkot. Megleshettük munka közben a mestert! Bátran be lehet csengetni, szivesen megmutatja alkotásait. Hiányolja nagyon a látogatókat!
Sajnos az édesapjától örökölt és a saját készítésű rendkívüli alkotások eddig még nem találtak méltó helyet egy állandó kiállításra!
Kertjében találtunk rá előző ládánk alanyára(GCOCSI), csak kicsiben.
A kastély jelenleg nagyon rossz állapotban van, a védett természeti értékű udvarába bemenni tilos és életveszélyes!

Parkoló: N 48° 6,443' E 19° 33,571' 179 m [GCBEMA+parkoló2]
A multi jelszavának második részét itt lehet megtalálni: N 48° 6,423' E 19° 33,584' 172 m [GCBEMA-2]
Az adott koordinátán az épületen található Benczúr Gyula emléktábla középső sora(egy szó). Ehhez a ponthoz nem kell bemenni az udvarba, a ház előtti járdáról a kerítés fölött rá lehet látni.



Felhasznált források: Wikipedia, Artportal, Hung-Art, Vendégváró.hu, Nógrád.net

---