Röviden:
Dombon egy galagonya bokor tövében, kő alatt található a láda. 450 milliliteres négyfülű (mérete 15 cm x 10 cm x 5 cm).

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források és Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Megközelítés:

Gyalogosan a OKT útja keríti körbe, több irányból is ösvények vezetnek ide.
Ha szekérrel jársz a műútról a N 47° 57,060' E 19° 25,618' 198 m [GCSF08+Letérés] itt térhetsz a földes útra, mely száraz időben a forrásig járható.

A forrás története:

Terény község határában található egy különleges forrás, mely a felette növő fa tövéből tör elő. Erre utal ősi neve is, ami Gyökér-kút volt, bár manapság inkább hívják Büdöske-forrás-nak.

A környékbeli juhászok régen felfedezték a helyet és minden tavasszal megtisztították a benőtt gyökerektől. Áldásos munkájuknak hála a forrás a mai napig működik, vize kristálytiszta és frissítő. Néha néha a tisztogatás elmarad, akkor inkább hasonlít utóbbi nevére, a Büdöske-forrás elnevezésre.

Rejtek közelében:

Orsós magnó múzeum

A Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert.
 N 47° 56,554' E 19° 26,541' 207 m [GCSF08+Szent-Györgyi Albert emlékhely]

A kút része Cserhát forrásai
jelvényszerző túramozgalomnak. Kérlek a kódlapról ne rakjatok fel képeket!

A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térség változatos topográfiája sokféle típusú kőzetet alakított ki. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.

A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.

A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.

Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.

Források
WIKI
Földtan
Éghajlat
21 forrás a Cserhátban

Ládatörténet:
2022.05.19 Ma meglátogattam a ládát, minden rendben, semmi változás.
2018.10.29 A rejtés helyének leírása ha2 megjegyzése alapján pontosítva lett.
2018.10.08 A ládát beillesztettem A Cserhát forrásai (10+1) ládasorozatba.
2018.05.29 A ládát adoptáltam és ma meglátogattam. Fazék örülni fog, hogy az általa 2 éve kirakott láda még mindig megvan, teljesen jó állapotban, bár egy kicsit piszkosan. Új fedelet és logfüzetet kapott, plusz fel lett töltve egy pár ajándékkal is. Természetesen a jelszó is változott. Jó keresgélést!
2017.8.8 A jelszóhordozó évek óta eltűnt, a találatokat a logbíró fogadja el, a rejtő se e-mail-ben, se telefonon nem elérhető, ezért adoptálhatóvá teszem. Egy hagyományos láda jó lenne. (Vagy talán még a 2016.3.14-én rejtett is megvan) [Admin(Fazék)]