Szilvágyi - Vargánya Tanösvény
Szilvágy község határában fekvő, patkóalakú szőlőhegyen vakító fehér öreg pincékhez és a völgyben fekvő idős gesztenyésre nyíló panorámához invitál ez a láda, amire régi boronapince vigyáz.

A láda a Kerka völgy ládasorozat (GCKV) tagja, melynek célja hazánk dél-nyugati sarkának apró csodáinak bemutatása. Így, ha erre jársz...

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Láda
A láda egy kis 10x20x6 cm-es hosszúkás műanyag, ételtároló doboz, színes tetővel, ami a szőlőhegyen, a szőlőműveléshez, borászathoz kapcsolódó eszközöket bemutató boronafalas múzeum tetejének egyik sarka alatt lapul, a Vargánya-tanösvény pihenőhelyének közelében. Keresd a keresztes fa oromzatot.
Segítségként tekints fel az eresz alá.
Eléréséhez nyújtózkodni kell, esetleg "bakot" tartani a kincskereső társnak, de semmiképpen se az épület falát, épület szélét használjuk "lépcsőnek". Vigyázzunk az épületre!
Kérem, hogy visszarejtéskor csak annyira told be a ládát, hogy ha a pince fala mellett állsz és oldalról felnézel a rejtekhelyre, akkor ne látszódjon.

Megközelítés
Szilvágy Zala megye északi részén, Lentitől 21 kilométerre található. A település központjából indul a tanösvény és érdemes ezt a 4,2 kilométert végigjárva felkeresni a ládát.
Gépkocsival vagy rossz időben azonban ajánlott inkább a faluból Zalaegerszeg felé indulni és a település vége táblánál jobbra letérni a temető felé, végig aszfaltos úton, majd innen tovább kavicsos úton a pincékig és onnan a pihenőig.
Aki Zalaegerszeg, Nova irányából érkezik annak a település kezdetét jelző fa tábla előtt kell balra menni.

Szilvágy
A település Göcsej szívében, Lenti és Zalaegerszeg között, pompás környezetben helyezkedik el. Nevének első írásos említése 1343-ból ered. "Ozyagh"-nak hívták, ekkor a Bánffyak tulajdona, majd a Nádasdyak kezére kerül. Az 1389-es oklevelekben Alsó-és Felsőszilvágyként szerepel. Aszivágy néven is említették, amely kiszáradt patakmederre is utalhat, de a szilva népies elnevezését is bele lehet érteni. 1773-ban már Szilvágynak említik. 1778-ban még állt a Szent Adorján tiszteletére szentelt, de már akkor is romos katolikus temploma, amely később megsemmisült. Híresen gazdag gombatermő vidék, mely nemcsak a környékbelieknek kedvenc gombászóhelye, hanem országos gombásztábornak is otthont ad.
A település környezetében érdemes felkeresni Novát (Plánder Ferenc Helytörténeti gyűjtemény, templom, kilátó, erdei tornapálya), Pórszombatot (Medes-hegy fakereszttel, őshonos gyümölcsfajták gyűjteményével).

Vargánya Tanösvény
A túraútvonal névadója az egyik legízletesebb ősszel szedhető, ehető gombafaj, amely elsősorban tölgy és bükkerdőkben fordul elő, és könnyedén felismerhető barna kalapjáról, vörösesbarna tönkjéről.
A tanösvény Göcsej egyik híres gombatermő vidékének központjából, Szilvágyról indul és a közeli szőlődomb, a környező erdők természeti kincseit, valamint épített örökségét mutatja be.
A kiinduló pont a község temetője mellett (1. állomás) található, amely a falu központtól indulva Becsvölgye irányába, a falu végén jobbra lévő bekötőúton haladva érhető el. Az induló tábla információval szolgál a Göcsej tájegység jellegzetességeiről, és a temető értékes növényfajait is bemutatja. Sokan nem is gondolják, hogy a gondozott sírkertek számos értékes növénynek nyújtanak menedéket és biztosítanak fennmaradást, mint amilyen a hangafélékhez tartozó csarab, és a különböző orchideafélék, mint amilyen az agárkosbor.
A temető után a bal oldali, réteken keresztül vezető úton haladjunk tovább, amely az első hegyhátra vezet minket, ahol öreg boronapince és idős gyümölcsfák közelében található az újabb megálló (2. állomás), amely az itt fellelhető építészeti emlékekről, a közeli völgyben található régi gesztenyésről, termésének felhasználásáról mesél. A boronafalas pincesor a Bánffy földbirtokos család birtoka volt. A három egymás mellett lévő boronapince 1890 körül épült. Megőrzésük így együtt jelent nagy értéket.
Utunkat a következő domb irányába folytassuk, ahol egy régi pincesort követően jutunk el a következő ponthoz, ahol hangulatos pihenőhely és erdei tornapálya várja a túrázókat (3. állomás és pihenőhely). Őseink munkáját dicsérik a ma is termő, régi gyümölcsfák (körte, alma, szilva, meggy) és megismerhetők a talán sok helyen már elfeledett régi szőlőfajták is. Kinti munkára alkalmas napon vendégszerető gazdákkal is találkozhatunk, akik szívesen megismertetik az érdeklődőket a régi szőlőkkel, gyümölcsökkel, a tartósításukra használt aszalással, és a hegyi élettel.
Kelet, észak-kelet felé induljunk tovább, és egy rövid réten haladó szakasz után máris az ízletes gombák egyik élőhelyére jutunk, az erdőbe, ahol gomba-kalauzt is találunk az első információs pontnál (4. állomás). A legúribb (császárgomba) gombától az egyik legmérgezőbb, és a mesékben gyakran ábrázolt légyölő galócáig sok fajt megismerhetünk, amely előfordulhat a környező erdőkben.
Tovább haladva az erdei ösvényen egy öreg tölgyfához érkezünk (5. állomás), amely a régi legelőerdő egyik tanúja. A hagyományos és a mai erdőgazdálkodás által kialakított erdők közötti különbség ezen a ponton jól megfigyelhető, jellemzőiről nyújt információt a tábla.
Az erdőben továbbhaladva a következő pont szintén egy öreg tölgy alatt (6. állomás) található, amely a falu legelő állatainak egykori itatójánál áll.
A mára magassásos területté alakult rész régen gyakran került víz alá a legelőerdő részeként, és csak hosszú idő alatt alakult át a jelenlegi állapotba, amelynek a folyamatát ismerteti az itt található leírás.
Az utolsó előtti ponthoz a fiatal fákból álló erdőt követő réten kell áthaladni, amely az egykori majorság területéhez tartozik. A rét szélén (7. állomás) álló táblán a művelt területek természetes élőhellyé való átalakulási folyamatát, a művelésből való kikerülés utáni életüket és jellegzetes fajaikat ismerhetjük meg.
A túra útvonala innét a faluba visz. A major épülete mellett elhaladva, az úton a település irányába induljunk, ahol a központban álló, a XIX. század első felében épült, régi szépségében tündöklő haranglábnál érünk utunk végére (8. állomás). A harangláb története mellett, a Kerka mentén számos faluban fészkelő védett fehér gólya életét ismerhetjük meg. A vonulása, táplálkozása, életmódja mellett, a rájuk leselkedő veszélyekre (pl. magasfeszültségű vezetékek) is felhívja a figyelmet a leírás. A hazánkban néhány helyen még kéményen is fészkelő gólya Szlovéniában a természetvédelem jelképe.
A település egyik látnivalója a római katolikus fa harangláb és az előtte lévő díszes nagy fakereszt. A kétoszlopos haranglábnak eredetileg a szoknyája és a harangháza is teljesen nyitott volt. Később házas, zártszoknyás, zárt harangházas építménnyé alakították. Műemlék jellegű, barokk stílusú, melynek különlegessége, hogy a kétoszlopos nyitott nyakrészt zárt harangházzá alakították és így tömegében nagyobb harangláb keletkezett. Ez a későbbi bővítés ügyes ácsmunkát dicsér, hiszen olyan harmonikus az építmény megjelenése, mintha eredetileg is ilyen lett volna.

Láda karbantartás
2021.06.27.
A láda ellenőrzése megtörtént, minden a helyén van!

2020. 03. 08.
Láda ellenőrzés. Minden rendben van. A Pincemúzeum épületének belsejét az elmúlt évben felújították és a közeli Tündérkert őshonos gyümölcsfái is új jelölőtáblát kaptak.
Vigyázzunk a láda keresése és visszarejtése során is az épületre! :)

2015. 06. 07.
A láda pótlása az eddigi rejtekhelyre. A láda "helyzetére" vigyázó szemek figyelnek a helyi önkormányzat és a Pincemúzeumot létrehozó egyesület révén. A láda keresése és visszarejtése során továbbra is vigyázzunk az épületre! :)

2011. 09. 17.
A láda másodszori újrarejtése egy új helyre.
A koordináták már az új rejtekhelyre mutatnak.
2011. 09. 17.-én 10:30-kor pincemúzeumot avattak a szilvágyi Nagy-hegyen, amely a ládának is jó rejtek. A rejtést a pincemúzeum létrehozója és tulajdonosa a Szilvágyért Egyesület engedélyezte, de kérem, hogy vigyázzunk az épületre a láda keresése, visszarejtése során.