1. Fa üregében 1,9 m magasan. (Alternatívaként a szemetes oldalára is felírva.)
2. Fenyő előtti (hátulról) harmadik tuján 1 méter magasságban. (Alternatívaként a szemetes oldalára is felírva.)
3. Villanyoszlopon 2 x 5 cm fémlapra felírva.
4. Villanyoszlopon lévő 2 x 5 cm fémlapon.
Jelszó: a részletek sorrendjében, egymás után írva, nagybetűvel esetleg kisbetűvel, ékezettel vagy anélkül!

---

A ládába TravelBug még nem helyezhető.

---

Markaz község főbb látnivalóihoz invitállak benneteket ezzel a 4 pontos ládával. Kedvcsinálóként néhány érdekesség, vagyis A "markazi legek":
-Magyarországon belül itt van a legnagyobb szintkülönbség a falu közigazgatási külterületén a legalacsonyabb és legmagasabb pontjai között (853m).
-Itt található az ország legmagasabban fakadó (988m) forrása, A Disznó-kút
- Itt található az ország legnagyobb átmérőjű szabadtéri Szent Korona alkotása is.

Markaz a Mátraalján fekvő, egyedülálló természeti szépségű kisközség 1838 lakossal, Budapesttől mintegy 100, Gyöngyöstől 14 km-re. A régi múltra visszatekintő falu egyaránt híres szőlő- és borkultúrájáról, horgásztaváról, hagyományairól, vendégszeretetéről. A falu nevével először az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben találkozunk. A falu első birtokosai a Kompoltiak voltak. A család kihalása után 1522-ben az Országh család lett a falu földesura. A török hódoltság után a falu elnéptelenedett, és közel két évszázadig lakatlan volt. Az újra népesítést 1742-ben báró Bossányi Gáspár földesúr hajtatta végre. A 40 betelepülő család döntő többsége szlovák, kisebb része magyar volt.

A Markaz név eredete nem tisztázott. A többféle magyarázat közül az látszik a legvalószínűbbnek, hogy Aba Sámuel Márk nevű unokatestvére volt a névadó, Egy másik elképzelés szerint a honfoglalás előtti népvándorlás során olyan törzsek érkeztek erre a területre, akiknek a nevében a Markaz szó centrumot, központot jelentett. A helység történetéről bővebben itt olvashatsz.

Induljunk el a látnivalók felfedezésére!

1. Faluszéli kiskápolna  N 47° 48,898' E 20° 3,156' [GCMRKZ-1]

Gyöngyös felől érkezve az első látvány, amit megpillantasz, a ligettel körülölelt kiskápolna, mely 1913-ban épült késő barokk stílusban. A kápolnát 1913. szeptember 8-án Boldogasszony (Kisasszony) tiszteletére szentelték fel. 1937-ben az I. világháború frontkatonáinak emlékére "Hősök ligetét" hoztak létre, facsemetéket ültettek. Az akkor elültetett kicsiny fák mára terebélyes koronát növesztő fákká váltak, hűs árnyékukkal ma is védik a faluszéli kápolnát. A kápolna előtt kőfeszület és Mária szobor áll.
Minden évben szeptember 8-án tartják a templom előtti kis részen a búcsút.

2. Melegvízi tó  N 47° 49,506' E 20° 3,260' [GCMRKZ-2]
A régi falu településrendszerének fontos közlétesítménye volt. Vize egész évben egyformán 16 fokos volt, így válhatott egyfajta szabadtéri mosodává. Az asszonyok a mosóköveken sulykolták a szennyest, télen is mezítláb álltak a vízben. A mosáson túl nyári időben főleg a kisebb gyerekek strandolásának helyszíne volt. Pontos létesítését nem tudjuk, de az 1784-87 között készült katonai térképen már szerepel.
Napjainkban díszhalakkal betelepítve hangulatos pihenőhellyé vált. A tó partját az egykori mosókövekből erősítették meg. Közöttük szivárog át a meleg talajvíz a tóba. A szomszéd telkeken télen sem marad meg a hó a természet adta termálvizes talajfűtés következtében.

3. Tájház  N 47° 49,631' E 20° 3,488' [GCMRKZ-3]
A Tájházat az 1870-es évek elején építette helyi mesterember. A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos ház. Durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették, teteje náddal fedett. Bent szabadkéményes konyha és kemencés szoba található. A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület

A tájház előzetes bejelentkezés alapján látogatható, mielőtt érkeznétek, telefonáljatok
hétköznap: Hegedűsné Kis Tündének 20/454-1136
hétvégén: Szekernyés Gézánénak 30/580-4353

Kicsit tovább haladva, a dombra a pincesoron felkapaszkodva, szép rálátás nyílik a Markazi-tóra itt: N 47° 49,657' E 20° 3,541' [GCMRKZ+kilátás]

Mielőtt tovább indulsz, ha eddig még nem láttad volna, akkor figyelmedbe ajánlom a Markaz jelképének számító Római katolikus templomot.
1906. június 24-én összeomlott a falu régi temploma. Az 1910. decemberére elkészült új istenházát 1911. június 18-án szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, mely azóta Markaz díszévé és egyben szimbólumává vált. A vándor bármerről közelíti meg a falut, megakad a szeme a templomon.

4. Szent Korona Emlékmű  N 47° 49,528' E 20° 4,004' [GCMRKZ-4]
A Szent István-parkban álló emlékmű Győrfi Lajos szobrászművész alkotása, 2007. augusztusában avatták fel. A szobor és környezetének anyaga a térségre jellemző andezit kőzet. A mű jelképrendszere jól értelmezhető, megformálása a természeti környezetbe és a mátrai tájba illeszkedik, megjelenésével és térképzésével ünnepélyességet áraszt. A palástformájú rendezvénytér a környék középkori vár építészetét szimbolizálja, melyből, mint egy régészeti lelet a magyarság kialakulásának szkíta, hun, avar és honfoglalás kori töredékei vannak természetes sziklákba faragva. E mondákból ismert csodaszarvas, táltos, griffes és turulos ábrázolások gondolata vezeti fel szemünket a központi formára, mely egy középkori templom hatását keltve, az égen kirajzolódva mutatja meg, hogy a "Szent Korona országa" lettünk, melyet Szent István ajánlott fel Szűz Mária oltalmába.
A közelben nagy futkározós mező található a gyerekeknek, egy felújított gémes-kúttal, a felnőttek részére pedig tetővel ellátott pihenő- és tűzrakó hely.

A jelszót az egyes helyszíneket talált jelszórészletekből (azokat egymás után írva) kapod.

Markaz további látnivalói: a várrom és a tó, illetve a tóban levő érdekesség, a Pusztatemplom. Ezeket azonban egy-egy másik láda kíván bemutatni, így én csak ajánlani tudom.
A Markazi-vár szépségeit a GCMVAR láda megkeresésével tudod megnézni. A tavat GCMZTO láda mutatja meg neked.

Markaz község honlapja

Markaz kálvária Google térképen

Markaz kálvária