Wap: Hagyományos konyhai, műanyag doboz, mérete 20x10x6 cm, a táró bejáratától 25 méterre lejjebb, északra, egy csonk tövében, kőfészekben van elrejtve.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Helyszín:
Zirctől, a Bakony szívétől délre, a 82-es út és a Bakonybélbe vezető út által közrefogott területen helyezkedik el a Három-hegy. Ezen terület része a 82-es Veszprémbe vezető főút jobb oldalán elterülő Kokas-hegy. Fával, bokrokkal sűrűn benőtt, szinte áthatolhatatlan terület. A nehézség/terep osztályozás az utolsó 400 méterre vonatkozik. Figyelem: nyáron a nehézség akár 4-es is lehet a buja növényzet miatt!!

Barlang vagy táró?
Barlangnak nevezzük a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket. A táró mesterséges képződmény, kívülről a hegybe behatoló szintes vagy kevéssé emelkedő vágat, mely szállításra, bejárásra, vízelvezetésre vagy szellőztetésre használják. Az 1960-as évek végén kőzettani kutatásokat végeztek az ország számos pontján. Itt szerencsére semmilyen, gazdaságosan kitermelhető ásványkincset nem találtak. Maga a járat 65-70 méter hosszú és 3 méter magas, egyenesen és vízszintesen helyezkedik el. A benti klíma télen-nyáron 14 °C, a páratartalom magas. Zseblámpát nem árt vinni, de különösebb felkészülést, öltözéket nem igényel.

Figyelem! Természetesen nem kötelező bemenni a járatba! Esős idő után erősebb csepegés figyelhető meg. Néhány szikladarab az idők folyamán erodálódott, lehullott. Szóval, csak óvatosan, mindenki használja a józan eszét! A táróba mindenki saját felelősségére mehet be!

Az 1980-as évek elején jártam itt először, télen találtunk rá a nyílásra. Utána nyáron viszont alig találtuk meg, annyira nehezen járható a hegyoldal, ha a vegetáció "elemében van". Ez késő tavasztól az első fagyokig tart. A környék szúnyogban és kullancsban gazdag!
A táró felett található hatalmas fát érdemes óvatosan körbejárni, több tízezer hangya otthona, jól megfigyelhető a kolónia tevékenysége.

Megközelítés:
A helyszín két kiindulóponttól is megközelíthető. Első ajánlott parkoló a Veszprémet Győrrel összekötő 82-es számú főútvonal 17-es km táblájánál, Zirctől 3 km-re, a  N 47° 14,297' E 17° 53,939' 418 m [GCKOKB+parkoló1] ponton található. Itt a szalon autót letéve, át kell menni a főúton, és a földúton lefelé, átkelve a csak táblával jelzett vasúti átjárón (figyelmesen!), 900 méter után elérjük a traktor parkolót  N 47° 14,230' E 17° 53,358' 415 m [GCKOKB+traktorparkoló], ahová terepbíró gépjárművel szintén el lehet jutni, de itt azt le kell tenni.
Másik ajánlott parkoló Zircről Veszprém felé kiérve a  N 47° 15,024' E 17° 53,068' 398 m [GCKOKB+parkoló] ponton található kőkereszt melletti aszfaltos-murvás rész. Itt letéve az autót (terepbírót is!), kb. 200 méter után elérjük egy kőbánya bejáratát  N 47° 14,909' E 17° 53,098' 401 m [GCKOKB+Bányabejárat], ahol a kintlévő tábla ellenére át lehet haladni egészen a tőle 60 méterre található mezőgazdasági útleágazásig  N 47° 14,884' E 17° 53,109' 403 m [GCKOKB+elágazás], ahol balra folytathatjuk utunkat (jobbra van a bányterület). A földút végig kanyarog a szántóföld és az erdős terület határán egészen a már említett traktor parkoló  N 47° 14,230' E 17° 53,358' 415 m [GCKOKB+traktorparkoló] pontig.
Innen a szekérúton kb. 150 méter után elhaladunk egy jókora (40 méter hosszúságban lerakott) trágyadomb mellett  N 47° 14,269' E 17° 53,290' 417 m [GCKOKB+Trágyadomb], ami után a szekérút szinte elveszik a kaszálatlan, méteres fűben. Elérve a  N 47° 14,368' E 17° 53,262' 424 m [GCKOKB+elágazás1] pontot, balra felfelé, az erdő felé kell letérni egy kisösvényen. Az erdő szélét 30 méter után elérve, megpillantunk egy  N 47° 14,371' E 17° 53,237' 435 m [GCKOKB+elágazás2] vaddisznó dagonyázó tavacskát, mely mellett be lehet térni az erdő különben szinte áthatolhatatlan területére. Követve a GPS jeleit, 70-75 méter után elérjük a tárót.

A rejtek:
A láda hagyományos konyhai, műanyag doboz, mérete 20x10x6 cm, a táró bejáratától 25 méterre lejjebb, északra, egy csonk tövében, kőfészekben van elrejtve. Igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a kevés erre tévedő ne fedezhesse fel, és a rátett lapos kő ne törje össze.