Fekete harkály tanösvény

A Kaposvárhoz tartozó Töröcske széléről megközelíthető, körtúraként bejárható 4 km-es tanösvény (szintkülönbség: 80 m) a zselici táj mélyebb megismerését szolgálja. Ládaméret: 18 cm X 8 cm X 6 cm.
Segítség rossz műholdvétel esetére: a 10-es állomástól (N46°17,519' E17°46,886') nagyjából nyugatra 25 m-nyi távolságban keresd, a pallósornak a 10-es fa felé eső részénél, a deszka alatt talajszinten ágakkal és kéreggel álcázva.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Megközelítés
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.
A 67-es út Kaposvárt délről elkerülő szakaszáról egy magas dombtetőn ágazik el az út Kapos-Zselic kertváros és Töröcske irányába. Töröcskénél a kanyargós lejtőről leérve, a falu főutcájára kanyarodunk rá balra, majd az utolsó házakat is elhagyva találjuk a kis parkolót ( N 46° 17,915' E 17° 46,773' 180 m [GCTRTV+parkoló]), a tanösvény eligazító táblájával. A tanösvény kezdete ehhez közel, a  N 46° 17,836' E 17° 46,756' [GCTRTV+kezdőpont] pontban található.

A tanösvény a tájban
A tanösvény által érintett terület jellegzetes, változatos felszínű, erdős táj az 1976-ban védetté nyilvánított Zselici Tájvédelmi Körzet területén. Maga a tájkép a zselici kistérségben élők számára mindennapos, szépsége szinte magától értetődő. Az ország más részein lakóknak azonban változatos felszínével, titokzatos hangulatával, mással össze nem téveszthető megjelenésével nagyon kellemes rövid kirándulást jelent. Iskolai osztálykirándulások, biológia táborok, szakkörös diákok számára, akik hazánknak ezt a részét szeretnék megismerni, kihagyhatatlan.

A tanösvény leírása
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által létrehozott tematikus tanösvény avató túráját 2010.03.27-én tartották.
A tanösvény bejárása során felfedezhető tudnivalók részletes leírása és hasznos térképek a DDNP honlapján találhatók.
A tanösvény létrehozói egy számunkra eddig nem ismert, újszerű megközelítés szerint jártak el. Alkalmazkodva a 21. század technikai lehetőségeihez (és a természeti vagy emberi eredetű romboló hatásokkal való együttéléshez), a részletes tudnivalókat nem táblákon helyezték el, hanem a virtuális térben.
A terepen a jellegzetes és ismertetőt kívánó pontokon egy-egy néhány-karakteres (nehezen rongálható és szükség esetén költségkímélő módon felújítható) jelzést alkalmaztak, amelyek segítségével a tanösvény honlapjáról elő lehet hívni a tudnivalókat.
Ezért a honlapon található ismertetőt érdemes kinyomtatni, és a bejárás során mint útikalauzt folyamatosan használni.

A jelzések (harkályok és nyilak) sűrűn, és logikusan elhelyezve, eltéveszthetetlenül követik egymást. Zavart csak két zsákutca jelenthet, ezek miatt érdemes az említett honlapon az út vonalvezetését előzetes megnézni. Könnyen szem elől téveszted a jelzéseket, ha az óramutató járásával egyezőleg teszed meg a körutat, mert a harkály-jelek csak az állomások növekvő számsorrendje szerinti irányból szembeszökőek!

Néhány tudnivaló
Az említett honlaphoz hasonló részletességgel leírni a környezetet nem lehet, de néhány dolgot ragadjunk ki!
A környék földtanáról
A tanösvény a Töröcskei-patak széles, vizenyős völgyéből indul. Az Észak-Zselic kistáj jellemzője, hogy a Pannon-tenger homokos-agyagos üledékeiből keletkező, majd kiemelkedett egykori platót a völgyek észak-dél lefutású dombhátakra tagolják. Az egykori felszínt a száraz időszakban vastag lösztakaró fedte be, amely a lepusztulási folyamat során a lejtőkön keveredett a tengeri üledékkel.
Bármelyik kőzeten is alakult ki az erdőtalaj, a kiránduló számára a végeredmény egy: esős időben a csúszós, vendégmarasztaló sár.
A lösztakaróról
A lösz levegőben szálló finom porból rakódott le hideg, száraz éghajlatú időszakokban füves mezőkön emberi mértékkel mérve rendkívüli lassúsággal; idők során vidékünkön akár 20...30 méteres rétegben. Ahogy a réteg vastagodott, a növények mindig a felszínen hajtottak ki, az idősebb növények tövei fokozatosan a felszín alá kerültek és a gyökérzettel együtt elhaltak. Ilyen módon a laza kőzetté váló földréteg irányfüggő szerkezettel rendelkezik (anizotróp) a zömében függőleges egykori gyökérzet miatt. Az ilyen alapkőzet sebhelyeinél a föld függőleges táblákban omlik le.
Ebben a folyamatban már az emberi tevékenység is szerepet játszik: a dombok tetejére vezető földutak az erózió fő felelősei a történelmi időkben. A kocsikerekek által fellazított puha kőzetet a lerohanó vizek elhordják, és a mélyút pár évtized vagy évszázad alatt függőleges falú szurdokká válik.
Ahol az eredeti Pannon-tengeri üledék a kőzetalkotó, ott az erózió nem függőleges falú szurdokokat, hanem V keresztmetszetű formákat képez, amelyek előbb-utóbb lejtősfalú mellékvölgyekké alakulnak.
Mindkét formára találunk példát a tanösvénytől jobbra az 1. és 2. pont között.
A zselici erdőművelés
A tanösvény által feltárt erdőrészben cél a korábbi századok állapotának visszaállítása, ennek érdekében a tarvágások helyett a szálaló vágás alkalmazása és a tájidegen jövevény fajok (akác, vörös tölgy) kiszorítása.
Sajnos az őshonos fafajok nem mindig olyan életerősek, mint a jövevények! A bükköknél a farontó tapló jellemző, és vidékünkön a gyertyánfák egyre nagyobb hányada is beteg. Legnagyobb bajban a szilek vannak: állományuk évtizedek óta egyre csak pusztul: a tanösvény 11. állomásánál a pallósor mellett áll egy hegyi szil, amelyet az említett honlap megemlít, de az azóta eltelt pár hónap alatt már kiszáradt.
Minden rosszban van valami jó...
A korszerűnek mondott erdőművelés nem kizárólag kárt okoz: az erdőn járó nehézgépek olyan mértékben teszik tönkre a földutakat, hogy az a békák számára nagyon is előnyös: a meggyűlő pocsolyák mint békakaltető helyek -hacsak nem okoznak tömegkatasztrófát idő előtti kiszáradás miatt- az egyébként veszélyeztetett kétéltűek számára a túlélés esélyeit javítja. A dombgerincen végigvonuló földút egyes szakaszai ezt jól példázzák, ezért nézd el, ha néha nagy dagonyázásra vagy kerülőre kényszerülsz.
Az erdőművelők -jó okkal!- sokat kárhoztatják a túlszaporodott vadállományt a fiatal telepítésekben általuk végzett kíméletlen pusztítás miatt. De nézd csak meg pár év múlva a 6. pont közelében a kis elkerített területet! Ez kizárja a szarvasokat és őzeket, a növényzet háborítatlanul fejlődhet. Ha a vadak nem pusztítják az újulatot, és az emberi karbantartó tevékenység is hiányzik, néhány év alatt átjárhatatlan dzsungellé válik az erdő...

A tanösvény útjai
Az utak és ösvények alapvetően kiépítetlenek, természetes állapotúak. Előfordulhat olyan időszak, amikor az erdőgazdasági gépek teljességgel járhatatlanná varázsolják azokat a szakaszokat, ahol a harkály-jel együtt fut az erdei szekérutakkal, itt megeshet, hogy az utak szélén a fák között kell haladni. Meredek szakaszokon lépcsők, vizenyős völgyekben pallósorok segítenek. A lejtős domboldalak csapadékos időben nagyon csúszósak lehetnek! Kullancsok ellen javaslom a védekezést.