WAP
A láda ismét kereshető!
A láda a Sorjási-tó melletti réten keresztül közelíthető meg, hagyományos geoláda, logbookkal, ajándékokkal. Mérete: 15x15x10 cm. A legöregebb fűzfához (korábbi rejtek) legközelebbi fűzfa ágai között kb. 170 cm magasan.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Az eredeti rejtőtől (Herrbert74) adoptáltam 2016.04.03-án. Köszönjük az eredeti leírást, "tiszteletből" meg is tartottam, mert érdekes információkat tartalmaz. Az újrarejtésnél segítségemre volt "aszdogemakri", akinek ezúton is köszönöm.
Ez a láda a Holt-Duna tanösvény mentén fekszik. A tanösvény a dunaremetei kikötőtől indul és ide is érkezik vissza, ezért ajánlott a
GCDREM-mel kezdeni a ládázást. Ez a leírás a tanösvény első feléről szól, a második felét lásd
GCHoDunál.
Parkolás:
1. Ha az ajánlott módon a kikötőtől indulunk:
N 47° 52,783' E 17° 27,820' 129 m [GCSorj+parkoló]
2. Ha csak ezt a ládát keressük fel, autóval is megközelíthetjük a tavat, de a platánsoron térjünk le itt:
N 47° 52,696' E 17° 27,181' 123 m [GCSorj+platánsor letérő]
Majd parkoljunk itt:
N 47° 52,469' E 17° 27,236' 123 m [GCSorj+sorjási pihenő].
3. Ha fürödni is akarunk utána a lipóti termálban, a termálnál parkolhatunk, és GCHoDuval a kempingnél kezdünk.
N 47° 51,717' E 17° 27,329' 123 m [GCSorj+lipóti parkoló]
A Holt-Duna Tanösvényt Szigetköz legjelentősebb holtága körül alakította ki a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2003-ban.
Az útvonal mintegy 300 hektárnyi országos jelentőségű védett terület körül vezet, melynek 90 százaléka Lipót, kisebb része Dunaremete községhatárba esik. A Holt-Duna a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része, a belső magterülete, mintegy 70 hektár, fokozottan védett, csak szakvezetéssel látogatható. A bemutató útvonal, mivel a magterületet nem érinti, bárki számára szabadon látogatható. Teljesen körbejárva 7 kilométeres gyalogtúrát jelent.
Dunaremetei kikötő
"ISTEN NEVÉBEN SZIGETKÖZ NÉPÉNEK JAVÁRA MEGNYÍLT 1933 MÁJUS 4-ÉN" ... olvashatjuk a korabeli emléktáblán. A Duna elrablásával a hajóforgalom is megszűnt, a kikötő helyét csak a megmaradt eredeti kikötő tuskók, néhány hajózásra utaló tárgy, például egy elsüllyedt hajóoldal, valamint emléktáblák jelzik. Az egyik emlékművön ez olvasható: "Dunai hajósok emlékére állíttatta Dunaremete község önkormányzata 2005 október".
Megtekinthető az Öreg-Duna, már amennyit a szlovákok meghagytak. Még látható, hogy mekkora volt a régi meder szélessége, látható hogy az új meder meg a régi part közötti sáv már sűrű füzessel beerdősült. Megfigyelhető a mellékágak és a Duna vízszintje közötti magasság-különbség. Itt található a híres dunaremetei vízmérce, amit a kisvízszintek csökkenése miatt többször kellett toldani.
Az önkormányzat által kialakított emlékliget mellett helyezte el a Ferto-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága is az egyik tájékoztató és pihenőpontját. Ilyen pontok hálózatát hozta létre 2003-ban az NP Kisbodaktól le, egészen Bagamérig, innen ágazik le Remeténél a Holt-Duna köré egy hurok, ami egy önálló tanösvénynek is tekinthető.
Dunaremetei átvágás (Szigetelt-csatorna)
N 47° 52,764' E 17° 27,804' 123 m [GCSorj+Dunaremetei átvágás]
A Duna mesterséges mellékága. Ez a csatorna a hullámtéri vízpótló rendszer egyik vízpótló főága. Ez továbbítja a Dunaremetei-mellékágrendszerből érkező vizet a Lipót-ásványi-mellékágrendszernek. Az itt gyorsfolyású, bővízű ág lejjebb szétterül a legalsó vízpótolt mellékágrendszer szigetvilágában. Az átjáró hídról megfigyelhető egy víz alatti "fenékküszöb", amely visszaduzzaszt, így szinten tartja a remetei ágak vízszintjét.
Mentett oldali vízpótlás
N 47° 52,697' E 17° 27,728' 123 m [GCSorj+Vízkivételi mű]
A dunaremetei vízkivételi művön keresztül kapnak vízpótlást Középső-Szigetköz holtágai és laposai. Az egyik ág a Holt-Duna-csatornába folyik, a másik a töltéssel párhuzamosan, részben szivárgó-csatornaként, a Gombócosi-csatornában folytatódik.
Kikötői platános allé
Az árvízvédelmi töltésről szemügyre vehetők a Gombócosi- és a Holt-Duna-csatornák, valamint az ezeket szegélyező rétek, itt jobbra haladva elérjük a helyi védett, egyedi tájérték platános utat. Az öreg platánokkal szegélyezett úton zajlott egykor a kikötői áruszállítási forgalom. Az allé Remetéig 1,5 km hosszú, de kb. harmadánál balra le kell térni a Sorjási-rétre.
N 47° 52,696' E 17° 27,181' 123 m [GCSorj+platánsor letérő]
Sorjási-rét
Ismertebb nevén Sorjási-legelő, de ma már nem legeltetik, mivel megszűnt az állatállomány. Valaha ez a dunaremetei gazdák legelője volt, ma üde kaszálórét. Megfigyelhetők a réteken táplálkozó madárfajok, mint például: egerész ölyv (Buteo buteo), vörös vércse (Falco tinnunculus), mezei pacsirta (Alauda arvensis), seregély (Sturnus vulgaris), cigány csaláncsúcs (Saxieola torguata), sárga billegető (Motacilla flava).
Sorjási-tó
Valaha anyagnyerő hely volt, de a bányászattal már régen felhagytak. Partjai természetes úton regenerálódtak, helyenként megfigyelhető a teljes parti zonáció, a nyílt vízfelülettől a lebegő és legyökeresedő hínártársulásokon keresztül a nádas, bokorfüzes és nyáras ligeterdőig. Jelenleg horgásztóként funkcionál, vizében őshonos halfajok találhatók, mint például: sügér (Perca fluviatilis), compó (Tinca tinca), naphal (Lepomis gibbosus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus).
A láda is itt található: A korábbi rejtek a tótól 100 méterre, egy terebélyes fűz gyomrában volt, most ahhoz a legközelebbi fűzfa ágainak ölelésében kb 170 cm magasan bújik meg. Rengeteg a szúnyog, tanácsos a szúnyogriasztó alkalmazása. Egy rövid logolás idejére távol tartja őket, kipróbálva.
N 47° 52,497' E 17° 27,131' 120 m [GCSorj+Láda]
Sorjási pihenő
N 47° 52,469' E 17° 27,236' 123 m [GCSorj+sorjási pihenő]
A tó déli oldalának zugában, keményfás galériaerdőben található a második bemutató-, és pihenőpont. Jól tanulmányozhatók itt a magasártérre jellemző fásszárú növények, mint például: kocsányos tölgy (Quercus robur), magaskőris (Fraxinus excelsior), magyar kőris (Fraxinus pannonica), vénic szil (Ulmus laevis), fekete nyár (Populus nigra), fehér nyár (Populus álba), fehér fűz (Salix álba), enyves éger (Alnus glutinosa), cserjék: fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrű som (Cornus sanguineus), mezei juhar (Acer campestre), kányabangita (Viburnum opulus).
A pihenő mellett indul a tó körüli ösvény, amit főleg a horgászok használnak. Emlékszem, gyerekkoromban itt olyan felfedezőútra indultunk, mintha egy földrészt fedeznénk fel. Valójában 10 perc alatt bejárható.
Remetei lapos
A hajdani Duna-ág mára szinte teljesen feltöltődött, medrében a Duna magas vízállásakor jelenik meg a fakadó víz. Itt kiválóan tanulmányozható a mocsári, mocsár-erdei növénytársulásra jellemző élővilág. A kétéltűek és hüllők számos faja megfigyelhető itt, mint például: vöröshasú (vagy alföldi) unka (Bombina bombina), mocsári béka (Rana arvalis), erdei béka (Rana dalmatina), kecskebéka (Rana esculenta), kis tavibéka (Rana lessonae), barna varangy (Bufo bufo), vízisikló (Natrix natrix).
Induljunk tovább délre a Lipót felé vezető úton!
N 47° 52,494' E 17° 27,163' 123 m [GCSorj+lapos]
Remetei-csatorna
N 47° 52,358' E 17° 27,168' 123 m [GCSorj+Remetei-csatorna hídja]
A hajdani Duna-ág napjainkig belvízlevezető csatornaként funkcionált, tehát időszakonként kotrásra került, ezért nem töltődött fel, megőrizte holtág jellegét. Napjainkban fő funkciója a vízpótlás, a mentett oldali vízpótló rendszer vízpótló ága. A kisbodaki vízkivételi zsiliptől a Holt-Duna-csatornáig húzódik. Partjait természetszerű elegyes galériaerdők kísérik, sűrű cserjeszinttel. Ezek kiváló élőhelyei a poszátaféle madaraknak, mint például: barátposzáta (Sylvia atricapilla), mezei poszáta (S. communis), kis poszáta (S. curruca), Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus), Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita).
Holt-Duna-csatorna és pihenő
N 47° 52,078' E 17° 27,117' 123 m [GCSorj+Üdülőházak pihenő]
Átkelve a Remetei-csatorna hídján délnek haladunk, bal oldalon a Hold-Duna sűrű növényzete és a Holt-Duna-csatorna, jobb oldalon szántóföldek kísérnek. Elérkezünk a fokozottan védett terület bejárójához, amely előtt egy kis gyepes területen található az újabb pihenő-, és bemutató pont. Innen rálátás nyílik a Holt-Duna zsombék-sásos, nádas, gyékényes szegélyére, valamint arra a Holt-Duna-csatornára, amely a dunaremetei vízkivételi mű irányából frissíti a Holt-Duna vizét.
Itt található a macskaszigeti bejáró is, ami a fokozottan védett területre vezet. A Holt-Duna tanösvény nem erre, de folytatódik, lásd
GCHoDu!
Forrás:
szigetkoz.eu
Horváth Gyula János engedélyével