---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

"Erődtemplomok" sorozatunkkal Erdély, pontosabban Szászföld különlegességeire az erődtemplomokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket, közülük több is a világörökség részét képezi.

Megközelítés:
Szászhermány (románul: Harman, németül: Honigberg) Brassótól 14 km-re ÉÉK-re fekszik, a 11-es úton Kézdivásárhely felé haladva balra kell letérni.
Javasolt parkoló:
 N 45° 42,850' E 25° 41,168' 522 m [GCSZHR+parkoló]

Az erődtemplomokról általában:
Erdélyben az Olt és a két Küküllő között több tucat ilyen, védelmi célú erődítmény maradt fenn napjainkig. II. Géza uralkodása során, 1150-től érkeztek az első nagyobb szász csoportok, melyeket később még továbbiak követtek. Magyarország keleti határait védték a besenyők, később a tatárok, majd a törökök támadásaival szemben.
Az erődtemplom lényege, hogy a közeledő ellenség hírére ide menekülhettek be a falvak lakói. Ehhez erős várfalat és sarokvédműveket húztak a templom köré és őrtornyokat emeltek.

"Erdély erődtemplomos falvai" néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu:
Kelnek, Fehér megye
Prázsmár, Brassó megye
Szászfehéregyháza, Brassó megye
Szászkézd, Maros megye
Székelyderzs, Hargita megye
Nagybaromlak, Szeben megye
Berethalom, Szeben megye

Sorozatunkban a hat leghíresebb erődtemplomot ajánljuk figyelmetekbe, melyből öt a világörökség része.

A szászhermányi erődtemplomról:
Gótikus erődtemplomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül.

Az egészében faragott kővel burkolt torony 52 m-es magasságával a legmagasabb a Barcaság tornyai között.
A falakat széles és mély vizesárok sánc övezi, melyen át a felvonóhíd csatlakozott a főkapuhoz. Ezt később oszlopsoros, fedett folyosóval egészítettek ki. E folyosón át, a tanácsházzá átalakított kapubástya alatti hosszú, szűk folyosóra lehet jutni, ahol még most is megvan a középkori váraknál divatos, felülről leereszthető védrács, mely gyakran veszélyes kelepcéül szolgált az ostromlóknak. A prázsmári templomhoz hasonlóan, itt is jelen vannak a várfalba épített lakó- és tárolóhelyiségek, belső járatok, lőrések. A túlélésre készülve a termés egy részét eleve ide tárolták be, hiszen a portyázó seregek, ha már ott voltak, fosztogattak, kegyetlenkedtek, de minimum vitték a termést.

1377-ben I. Lajos Brassó fennhatósága alá rendelte. 1421-ben a betörő török, 1532-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. 1552-ben Petru Rareş moldvai vajda felgyújtotta, 1599-ben Mihály vajda, 1602-ben Basta csapatai dúlták fel. 1612-ben Bethlen Gábor két hétig ostromolta eredménytelenül. 1658-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták. 1848 decemberében a székelyek foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült.

A hét bástyával és 12 méter magas fallal körülvett evangélikus erődtemplomban gyönyörű és értékes keleti szőnyegek találhatók. 1970-ben restaurálták.

A falunak 1910-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. 1992-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt.
Ami az egészben a leghihetetlenebb: a szászok hiába védték magukat minden támadástól nyolcszáz éven át, végül maguk mentek el biztonságot nyújtó falaik alól.

Hétfő kivételével minden nap látogatható 9-12 és 13-16 óra között (vasárnap az istentiszteletek miatt rövidebb időben), a belépő 2 Eur-nak megfelelő Lei fejenként.

Brassóból a 3. sz. buszpályaudvarról naponta több járat is indul és a vonatok is sűrűn járnak ide.

A Segesvár-Medgyes-Nagyszeben útvonal mindkét oldalán, de Szászföld más részein is szebbnél-szebb erődtemplomokat találtok, mindegyik felér egy kis felfedezéssel.

Ládatörténet:
2019.06.28. A láda régóta betegeskedik, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2019.08.16. Pityulino és cic jóvoltából újra kereshetővé vált a láda. Köszönjük a javítást.