+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
"Erődtemplomok" sorozatunkkal Erdély, pontosabban Szászföld különlegességeire az erődtemplomokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket, közülük több is a világörökség részét képezi.
Megközelítés:
Az 1-es (E60) úton Sebes (Szászsebes) és Sibiu (Nagyszeben) között haladva Sebestől 13 km-re kell letérni Calnic (Kelnek) felé. A bekötő út 4 km hosszú.
Javasolt parkoló:
N 45° 53,343' E 23° 39,607' 332 m [GCKELN+parkoló]
Az erődtemplomokról általában:
Erdélyben az Olt és a két Küküllő között több tucat ilyen, védelmi célú erődítmény maradt fenn napjainkig. II. Géza uralkodása során, 1150-től érkeztek az első nagyobb szász csoportok, melyeket később még továbbiak követtek. Magyarország keleti határait védték a besenyők, később a tatárok, majd a törökök támadásaival szemben.
Az erődtemplom lényege, hogy a közeledő ellenség hírére ide menekülhettek be a falvak lakói. Ehhez erős várfalat és sarokvédműveket húztak a templom köré és őrtornyokat emeltek.
"Erdély erődtemplomos falvai" néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu:
Kelnek, Fehér megye
Prázsmár, Brassó megye
Szászfehéregyháza, Brassó megye
Szászkézd, Maros megye
Székelyderzs, Hargita megye
Nagybaromlak, Szeben megye
Berethalom, Szeben megye
Sorozatunkban a hat leghíresebb erődtemplomot ajánljuk figyelmetekbe, melyből öt a világörökség része.
A kelneki erődtemplom:
UNESCO védelem alatt áll, a világörökség része.
Az erőd már a falu központjából látszik, megtekintéséhez a vár bal oldalán induló ösvény végén, az evangélikus lelkészi hivatalban lehet elkérni a kulcsot.
A kelneki erőd nem annyira a méreteivel hívja fel magára a figyelmet, mint inkább különlegesen szép fekvésével és idilli hangulatával. A várat egy szász nemesi család , Chyl de Kelling gróf építtette a 13. században, kétszáz évvel később pedig eladta a falu lakóinak. A falubeliek tovább bővítették az erődítményt, a 16. század első felében új falakat emeltek, a kaputornyot egy kamrasorral erősítették meg, míg a belső udvarban egy kis kápolnát is építettek a várfalon belül. Máig megmaradt a kettős várfal faerkélyes kaputornya és a falon belül több épület. A kápolna belsejében a 16. század elején készített freskók néhány töredéke is megvan, a nyugati oldalon pedig az 1733-ból származó reneszánsz stílusú fa szószék látható, amelyet népi ihletésű virágos motívumokkal díszítettek.
A várban épült kápolna félkörívvel zárul és félköríves a diadalív is. A nyugati homlokzat kapuja késő gótikus. A diadalív mellett a déli falon halvány falfestmény-töredék maradt fenn: dicsfényglóriás szent feje és felette drapéria. A 16. század végén gótikus csarnoktemplomot építenek többszögű szentélyzáródással. 1868-ban egy részét lebontják.
A 16. századi második várudvar megépítése miatt az öregtornyot két újabb emelettel kellett kiegészíteni, amely így már több mint 20 méter magas lett, ezáltal a külső falakon túl is biztosítva a tűzfegyverek hatékonyságát.
Az erőd ellenállt Mihály vajda 1599. évi és a tatárok 1658. évi ostromának is. A 18. század óta pusztult.
A romos várat és a kápolnát 1962-1964 között restaurálták.
Az evangélikus kápolna ma már nem működik, de reneszánsz virágmintás festett fakarzatáért érdemes megnézni.
A várban több történelmi és képzőművészeti kiállítást szerveztek, az előadóteremmé átalakított kápolnában pedig szimpóziumokat és konferenciákat, valamint középkori, reneszánsz és barokk ihletésű koncerteket is tartanak.
1910-ben a településnek 1702, többségben román lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 3115 lakosából 2747 román, 312 cigány, 49 német és 6 magyar volt.
Egészen különös tehát a hangulat: az erdélyi viszonylatban is jelentősnek mondható várban van egy elszenderedett kis kápolna és egy alig-alig háborgatott néprajzi gyűjtemény és az egészet egy mesebeli táj övezi.
A Segesvár-Medgyes-Nagyszeben útvonal mindkét oldalán, de Szászföld más részein is szebbnél-szebb erődtemplomokat találtok, mindegyik felér egy kis felfedezéssel.
Ládatörténet
2025. 1. 6. - Nem tűnik betegnek, kereshetőre állítottam. [Admin(Fazék)]