Az erődtemplom kertjében egy fa tövében 4x18 cm-es PET előforma. Tollat vigyél, óvatosan logolj, jól rejtsd vissza!

A ládába TravelBug nem helyezhető.

"Erődtemplomok" sorozatunkkal Erdély, pontosabban Szászföld különlegességeire az erődtemplomokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket, közülük több is a világörökség részét képezi.



Megközelítés:
Szászfehéregyháza (románul: Viscri, németül: Weisskirch) Segesvártól DK-re 40 km-re van.
A Brassó-Segesvár közötti 13-as (E60) útról Rupea-nál (Kőhalom) vagy másik irányból Bunesti-nél (Szászbuda) kell letérni és nem túl jó úton 12-15 km-t kell még megtenni. A falu főutcájáról jobbra kell fordulni az erődtemplom felé (tábla jelzi).
Javasolt parkoló:
 N 46° 3,301' E 25° 5,381' 570 m [GCSZFE+parkoló]
Célszerű a hátsó kapus megközelítés egy utcával később (mivel mindig van egy kiskapu is:)), tehát a  N 46° 3,160' E 25° 5,373' 560 m [GCSZFE+útkereszteződés],pontnál jobbra fordulni, majd a dombon a jobb oldalon a kiskapu nyitva lesz.

Az erődtemplomokról általában:
Erdélyben az Olt és a két Küküllő között több tucat ilyen, védelmi célú erődítmény maradt fenn napjainkig. II. Géza uralkodása során, 1150-től érkeztek az első nagyobb szász csoportok, melyeket később még továbbiak követtek. Magyarország keleti határait védték a besenyők, később a tatárok, majd a törökök támadásaival szemben.
Az erődtemplom lényege, hogy a közeledő ellenség hírére ide menekülhettek be a falvak lakói. Ehhez erős várfalat és sarokvédműveket húztak a templom köré és őrtornyokat emeltek.

"Erdély erődtemplomos falvai" néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu:
Kelnek, Fehér megye
Prázsmár, Brassó megye
Szászfehéregyháza, Brassó megye
Szászkézd, Maros megye
Székelyderzs, Hargita megye
Nagybaromlak, Szeben megye
Berethalom, Szeben megye

Sorozatunkban a hat leghíresebb erődtemplomot ajánljuk figyelmetekbe, melyből öt a világörökség része.

A szászfehéregyházi erődtemplomról:
UNESCO védelem alatt áll, a világörökség részét képezi.

Szászfehéregyháza erődtemploma, Szászföld egyik leglátványosabb, legérintetlenebb építészeti kincse. Fekvése és csendes környezete megérinti az arra járót, az az érzése az embernek, hogy megállt az idő.
A település elzártsága megmagyarázza az okiratok viszonylag késői megjelenését. Csak 1400-ban szerepel " Alba ecclezia" (vagyis Szászfehéregyháza) a Kőhalom egyházközség püspöki adót tartalmazó helységnyilvántartásában. A kőhalmi szabad falvak között 1500-ban Szászfehéregyháza 51 gazdasággal, 3 pásztorral, egy tanítóval és 2 szegénnyel szerepel. Itt is a többi falvakhoz hasonlóan a templom régisége azt bizonyítja, hogy a német telepesek a 13. század végén alapították a helységet. A román stílusú csarnoktemplomnak, melyhez hasonlót csak Homoródon találunk, volt egy elődje melyet részben belefoglaltak az építménybe. A német telepesek ( mint bevándorlók telepedtek le Szászfehéregyházán II. Géza király uralkodását követően) a jelenlegi falu északnyugati oldalán levő hegyfokon egy kis kápolnát találtak. Ennek az elhagyott kápolnának a létezése megkímélte a telepeseket egy román stílusú három hajós bazilika építésétől, melyhez hasonlókat a 12. század folyamán a legtöbb királyföldi szász településen építettek. A kápolna átalakítása a telepesek gazdasági helyzetének fejlődése és a történelmi helyzet alakulása folytán több szakaszban zajlott.

Szászfehéregyháza soha nem volt uradalmi birtok, csak a szász közösség vezetője épített lakótornyot a személyes használatára a 13. század második felében. Mivel a torony alapzata egy sírhelyet kettévág, bizonyosak lehetünk abban, hogy a tornyot a kápolna után építették, akkor amikor a területet már nem használták temető céljára. Egy másik különbség, hogy a torony a kápolnától eltérő anyagból van építve, mégpedig szürke bazaltból. A torony földszintjén nincsenek bejáratok, azt egy kelet-nyugat irányú nyereg- boltozat fedi, hasonló a második szint mennyezete is, azt a földszinttel és a felette levő szinttel egy, a fal vastagságából kialakított lépcső köti össze. A keleti oldalon levő félkör alakú toronybejáratot mozgatható létrával lehetett elérni. A második szinttől kezdve az emeleteken az íjászok számára a belső oldal felé kiszélesedő és 1,60 m magas lőrések vannak kiképezve.
A kórus átalakításakor egy megrongált freskó nagyobb maradványait fedezték fel. A csarnok ablak nélküli északi fala szintén festménnyel volt díszítve, erre néhány feliratot festettek. A gótikus és reneszánsz (1694-ből származó) templomi székek a nyugati fal hosszában vannak elhelyezve, a festett karzatú erkélyeket pedig 1717-re időzíthetjük, míg a déli oldal templom székei 1843-ból valók. Ez az intim jellegű falusiasan festett bútorzat a templombelső különlegessége mellett népművészeti értékeket is képvisel.
A főbejárat valószínűleg mindig is a délkeleti részen volt. Az erődítések során, a 16. század kezdetén, a délkeleti részt két toronnyal és két bástyával látták el. A háromemeletes és fatámasz oszlopokra helyezett, a falból kidomborodó védő erkéllyel rendelkező déli torony és a déli bástya közös, hosszú gerinccel rendelkező tetővel van fedve és azokat ugyan úgy, mint a nyugati bástyát a várfal külső oldalához tapasztva építették. A 19. században a kelti bástya elvesztette a védő erkélyét, az alsó szintek fűthető lakásokká lettek átalakítva, míg a legfelsőt még 1960-ban is a szalonna tárolására használták. A déli bástya alsó helyiségeit egyetlen nagy teremmé alakították, annak keleti oldalán egy bejárattal csak a felső szinteken hagyták meg a széles lőréseket, melyek forgó tuskókkal zárható tölgyfa ablakkeretek vesznek körbe. A déli bástya és torony védőerkélye és teteje közös. A kaputorony a bejárat mögé a várfalba volt építve. A kaputorony és a déli-torony között a gyalogosok részére egy 10 cm széles, lapos vasakkal megerősített faajtóval ellátott bejáratot nyitottak, amihez széles kőlépcső vezet, mert az udvar földje sokkal magasabban van a külsőhöz képest.
Egy második várfalat is építettek a 18. században a belső fal köré, azt máig megőrizték egy méter magas fal formájában és csak az északkeleti és délkeleti oldalon hiányos.
Az erődtemplomot 1971-ben teljes felújításnak vetették alá.

A templom kinyitását a 141 sz. házban lehet kérni; belépődíj 1,5 Eur-nak megfelelő Lei.

Az erődítményben szász kézműipari és népművészeti kiállítás is megnézhető.

A falu régi hangulatát és érintetlenségét szintén sikerült megőrizni, jellegzetes szász házai bájos rendben sorakoznak a széles főutca két oldalán.

A Segesvár-Medgyes-Nagyszeben útvonal mindkét oldalán, de Szászföld más részein is szebbnél-szebb erődtemplomokat találtok, mindegyik felér egy kis felfedezéssel.

Ládatörténet:
2019. június 28. A láda régóta betegeskedik, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]