"Erődtemplomok" sorozatunkkal Erdély különlegességeire az erődtemplomokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket, közülük több is a világörökség részét képezi.

Megközelítés:
Székelyderzs (románul: Darjiu) Udvarhelyszék magyarlakta települése.
A Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő déli, Agyagfalván is áthaladó útról a  N 46° 15,889' E 25° 15,043' 565 m [GCDERZ+leágazás] letérve Kányádon (rom: Ulies) keresztül 10 km-re van Székelyderzs, melynek központjában van a templom.
Javasolt parkoló:  N 46° 12,125' E 25° 11,968' 554 m [GCDERZ+templom]

Az erődtemplomokról általában:
Erdélyben az Olt és a két Küküllő között több tucat ilyen, védelmi célú erődítmény maradt fenn napjainkig. II. Géza uralkodása során, 1150-től érkeztek az első nagyobb szász csoportok, melyeket később még továbbiak követtek. Magyarország keleti határait védték a besenyők, később a tatárok, majd a törökök támadásaival szemben.
Az erődtemplom lényege, hogy a közeledő ellenség hírére ide menekülhettek be a falvak lakói. Ehhez erős várfalat és sarokvédműveket húztak a templom köré és őrtornyokat emeltek.
Erődtemplomokat jellemzően a szászok építettek, de azért Székelyföldön is vannak erődített templomok, ilyen a székelyderzsi is.

"Erdély erődtemplomos falvai" néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu:
Kelnek, Fehér megye
Prázsmár, Brassó megye
Szászfehéregyháza, Brassó megye
Szászkézd, Maros megye
Székelyderzs, Hargita megye
Nagybaromlak, Szeben megye
Berethalom, Szeben megye

Sorozatunkban a hat leghíresebb erődtemplomot ajánljuk figyelmetekbe, melyből öt a világörökség része.

A székelyderzsi unitárius erődtemplom
UNESCO védelem alatt áll, a világörökség részét képezi
A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom. A monumentális építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása.

A templom építése különböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605 - Basta Erdély-dúlása után épült Petky János költségén.
A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, és azokat fizetés arányában osztották ki a családoknak, azzal a kikötéssel, hogy minden családtag csak az ő családjának padjába ülhet.

A várfal belső oldalán egykor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Ezeket 1788-ban bontották le, mert a templom elveszítette a védelmi jellegét. Félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették ingóságaikat (kelengyésláda, szerszámok), a beköltöztetett hombárokban, szuszékokban gabonakészletét tarthatta. A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá.
A több mint kétszáz éves hagyományt a falu lakossága ma is élő örökségként őrzi.
Ottjártunkkor csak egy gazdának volt árpája ládában, de a szalonnát a falu népe még ma is az egyik bástyában tárolja, ahonnan szerdánként lehet elvinni belőle, és nagy szégyen annak a gazdasszonynak, aki nem tudja megítélni családja heti szükségletét.

Különlegesség még a várfal délnyugati sarkában levő védelmi kút, amelyhez a településnek vallási hagyománya is kötődik. Évszázadok óta előírás, hogy kizárólag csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni. A vize tiszta, iható.

A templom szószékét művészi faragású és díszítésű, festett korona ékesíti, amely 1759-ben készült. Bartha Mihály és neje Dénes Judit készíttette. Felirata: "Kiálts teljes torokkal, mint a trombita". Az orgonakarzat 1800-ban épült. Akkor készült az első orgona is, amelyet, 1837-ben valamiért kicseréltek a ma is meglévővel. Az orgona fémsípjait az I. világháború végén kiszedték és hadi célokra használták fel. Teljesen csak 1946-ban, a II. világháború után sikerült rendbe tenni.
A szentély boltozatát faragott kövek díszítik. A szószéktól jobbra haladva a papi szék fölött két olyan zárókő látható, amelyek csúfolódó arcot ábrázolnak. A csúfolódó arcok után az első zárókőn a székelység címere, a másodikon egy címerpajzsban ábrázolt eke, a harmadikon a Petky család címere látható.

Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat melletti befalazott ablak kibontásakor) került elő egy rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezési ideje egyelőre bizonytalan. Szakirodalmi ismertetések 1274 - 1431 közötti időszakra teszik a keletkezését, kiemelve, hogy téglába égetett technikaként Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke.
Nem csak keletkezése, hanem olvasata is vitatott. A fordítási változatok közül a legelfogadottabb: Miklós Derzsi apa-pap.

A templom 15. század elején készült freskója az északi falrészt teljes egészében uralja (Szent László legenda). Az 1720-ban beépített karzat sajnos szétrombolja az elejét, így a legenda első fele, a kivonulás hiányzik. Az ütközetből fennmaradt egy részlet, az utána következők viszonylag jól láthatók: A kun üldözése, a birkózás, a lefejezés és a legvégén a pihenési jelenet. A gótikus hálóboltozat gyámkövei helyenként beépülnek a falképszőnyegbe, de összességében nem tudják megtörni sem azt az erőt, amely a falképből árad; sem azt az esztétikai élményt, amelyben a magas szintű ábrázolás részesít.

Belépőjegyet a templom tőszomszédságában lévő lelkészlakásnál adnak.

A Szent László legenda
Idézet ismeretlen szerző - feltehetőleg férfi :) - tollából:
" ...egyszer csak meglátja a boldog emlékezetű László herceg, hogy egy pogány egy szép magyar lányt hurcol a lován. Azt gondolta tehát Szent László herceg, hogy az a váradi püspök lánya, és ámbár nehéz sebben volt, mégis nagy hamar üldözőbe vette lova hátán, akit Szögnek nevezett.
Midőn pedig utol érte, hogy lándzsájával leszúrja, képtelen volt reá, mivel sem az ő lova nem vágtatott gyorsabban, sem amazé nem maradt vissza semmit sem, hanem, mintegy kartávolság maradt a lándzsa és a kun háta között. Rákiáltott tehát Szent László király herceg a lányra, és mondá: Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél fogva, és vesd a földre!
Az meg is tette. Midőn a földön hevert, Szent László herceg távolról lándzsát akart belé vetni, hogy végezzen vele. De a lány nagyon könyörgött neki, hogy ne ölje meg, hanem bocsássa szabadon. Ebből is kitetszik, nincsen hűség az asszonyokban, mert bizonyára fajtalan szerelemből akarta megszabadítani.
A szent herceg pedig hosszasan küzdött a kunnal, és elvágta annak inát , megölte. De ez a lány nem a püspök lánya volt."'


Ládatörténet:
A jelszót SirLes 2023.07.16.-án pótolta. Hagyományos láda nem lett kihelyezve, ettől a dátumtól kezdve virtuális rejtésként kereshető. A koordinátákat is SirLes információi alapján frissítettem. [Marton Zoli ládadoki]