N 46° 15,408' E 18° 25,304' [GCvarj-1]
a bányászemlékmű legfelső tábláján olvasható két évszám közül az első.

 N 46° 15,458' E 18° 24,832' 253 m [GCvarj-2]
A geoláda és a láda jelszó
A ládát a bánya romjai közt kell keresni, lsd. a fotót.
A romok környékén gyakran legeltetnek birkát ill. lejjebb egy kis bányató található ahol néha pecások horgásznak.
A váraljai tavakat a völgyön felfele kell keresni a műúton továbbhaladva.

Ezzel a ládával tisztelegnék a múlt bányászainak, akik a veszélyektől és nehézségektől soha nem hátráltak meg ill. azon bányászok emlékének akik munka közben halálos balesetet szenvedtek.

A jelszó=xxxxyyyyyyyy

Ha a táróba be szeretnél jutni, akkor azt előre be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban, ugyanis a hivatal üzemelteti a múzeumot.

A falu mellett régen kőbánya is üzemelt, érdekes látványosság ez is (46.15,9054 , 18.26,0460) és
(46.15,7236 , 18.26,1300)

A tavaknál egy még csordogáló forrás található, ez az István- forrás (46.15,1626 , 18.25,2792)

VÁRALJA
Váralja a török időkben keletkezett. ma Tolna megyéhez tartozó falu, lakóinak száma 1049 fő.

A településen régen szenet bányásztak, ennek emlékére egy bányászati múzeum működik a faluban (46.15,4092 , 18.25,3044).

A közelben mesterségesen dúzzasztott tavakat találunk, a környező füves réten kellemesen kikapcsolódhatunk.

A Váraljai-völgy az, amelyen kevesen mennek fel a Mecsek legmagasabb csúcsát, a Zengőt hordozó keleti részébe.

Ez a hegység egyetlen Tolna megyéhez tartozó része, miután Tolna a szomszédos Mázát néhány más faluért elcserélte Baranyával.

1694-ig a Völgységi patak völgyében Máza felett fekvő néhány falu is Tolnához tartozott.
Ezeket akkor egy Pozsonyban kelt nádori rendelet csatolta át Baranyához.

Váralja nevét a felette álló várról kapta, amelyből mára rom sem maradt, pedig az 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára szerint "A felette lévő csúcsos hegy ormán egy régi vár romjai most is láthatók".

Váralja vegyes magyar és német lakosságú falu. Lakosai annyiban különböznek a környező Völgység tájának magyarjaitól és németjeitől, akiknek nagy többsége katolikus, hogy a váraljai magyarok reformátusok, a németek pedig evangélikusok. Temploma is van mindkét felekezetnek. A falu magyarjai a sárközihez hasonló népviseltben járnak.

Hagyományaikat azzal is igyekeznek őrizni, hogy fiataljaik külföldi szereplésekre is járó együttesének "apartmenjében" 18 vendéget szállásolhat el.

Váraljának vasútmegállója is van. Dombóvári átszállással, vagy Baja-Bátaszék felől érhető el. A megállótól a kék négyzetjelzés vezet végig a szinte egyutcás falun. A Mecsek a Váraljai-pataknak a falu felett összeszűkülő és már erdős völgyével kezdödik.

Az erdőszélen a madár-csárda vár vendégeket, de csak a nyári szezonban. Feljebb, a völgy kiszélesedő tisztásán az egykori KISZ tábor épületeit ma a bonyhádi iskolák diákjai használják, szintén táborozásra. A patakon a táborozók szórakoztatására duzzasztottak fel két kellemes tavat.

Kellemes és eredményes keresgélést kívánok!

Ládatörténet
2017.08.06 A láda jelszava megváltozott.
2017.05.12 Ládaellenőrzés. A hagyományos pont változatlanul megtalálható a helyszínen.
2007.09.10 A ládát adoptáltam CoVától, aki felé itt szeretném kifejezni köszönetemet az eredeti rejtésért és az öt évnyi gondoskodásért. A ládaleírás még az eredeti :-)
2005.04.04 14:00 A geoláda kikerül a helyszínre.