+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: Az állvány alatt van a ládacsere programos láda, az erőd kapuja alatt kövekkel takarva. Sagabi és Lopakodó által újrarejtve. Köszönet!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Az első világháború legnagyobb tengeri ütközete hőseinek emlékére
Megközelítés:
A láda Horvátország legdélebbi csücskén, a Prevlaka félsziget végében, a Punta d'Ostro erődben található. A félszigetre nem lehet autóval behajtani. A félsziget bejáratánál a
N 42° 24,348' E 18° 30,647' 3 m [GCOTRA+parkoló] pontnál tudsz parkolni. Innen vagy gyalog, vagy biciklivel, amit a helyszínen bérelhetsz, vagy kisvasúttal tudsz az erődig elmenni.
Rejtek:
A petlink palack ládát az erőd tenger felöli mellvédfalában találod, kövekkel takarva.
Otrantói tengeri ütközet:
Az első világháborúban, 1916-ban az antanthatalmak az Otrantói-szorosnál tengerzárat hoztak létre, így akarták megakadályozni, hogy a Monarchia hajói azon átjussanak. Az Otrantói-szorost az antanthajók szigorú ellenőrzés alatt tartották. Emiatt a császári és királyi hadiflotta egyik fontos feladata az otrantói tengerzár szétzúzása volt, az ellene indított támadásokkal. Ezekből a harcokból a NOVARA cirkáló is rendszeresen kivette a részét.
1916. július 8-án és 9-én a NOVARA gyorscirkáló ismét Otrantónál küzdött a tengerzár elleni harcban. Ekkor heves összecsapások zajlottak le az ellenfelek között, de az éjszakai harc nem hozott látványos eredményt.
Az
SMS NOVARA cirkáló és parancsnoka,
Horthy Miklós legnagyobb diadalát 1917. május 15-én aratta Otrantónál. Itt zajlott le az első világháború legjelentősebb Adria-tengeri csatája. A brit-francia hajórajok blokád alá helyezték az Otrantói-szorost.
A Monarchia flottaparancsnoksága elhatározta, hogy áttöri és felszámolja a tengeri zárat. Az áttörés végrehajtására a Horthy vezette gyorscirkálóraj kapott parancsot, melynek kötelékébe a NOVARA, az
SMS HELGOLAND és az
SMS SAIDA tartozott. A hajók egyenként 3500 tonnásak voltak, fedélzetükön kilenc-kilenc darab 10 cm-es löveggel. A köteléket két rombolóval: az
SMS CSEPEL-lel és az
SMS BALATON-nal erősítették meg. Az ütközetbe két osztrák-magyar és egy német (U-89) tengeralattjáró, valamint több k.u.k. haditengerészeti repülőgép is bekapcsolódott. A kötelék fedezeteként - tartalékként - Cattaróban készenlétbe helyezték az
SMS BUDAPEST partvédő páncélost, az
SMS SANKT GEORG páncélos cirkálót, valamint hét torpedónaszádot.
A NOVARA és különítménye 1917. május 14-én este futott ki a Cattarói-öbölből, két lépcsőben. Tervük az volt, hogy a blokádot őrző hajókra a kora hajnali órákban csapnak le, megsemmisítik őket, majd az Albánia déli részén lévő Valona melletti Linguette-foknál egyesülnek és hazatérnek. A cirkálók hajnalban rajtaütöttek a tengeri zár hajóin. Heves tűzharcban 14 védekező brit és olasz őrhajót süllyesztettek el, és a vontatott hálókat is megsemmisítették. Sikerült az egyesülés is. Ekkor vették észre, hogy az ellenség nagy erejű köteléke közeledik feléjük, mely két brit cirkálóból, két felderítőhajóból, 4 olasz és 3 francia rombolóból állt. Az ellenség több mint háromszoros túlerővel és nagyobb lőtávolságú hajóágyúkkal rendelkezett.
Horthy nem tétovázott, azonnal kiadta egységének a tűzparancsot. Először a k.u.k. haditengerészeti repülők bombázták a brit cirkálókat, s a hajókat irányváltoztatásra kényszeríttették. A cirkálók a főerőkkel vették fel a küzdelmet. A NOVARA-t és a SAIDA-t mesterséges ködbe burkolták, s így közelítették meg az ellenséget. A britek megpróbálták hajóikat kivonni a lőtávolságból, ekkor a NOVARA parancsnoki hídja találatot kapott. A parancsnok mindkét lábán megsebesült, de nem hagyta el a fedélzetet, hanem hordágyról tovább vezette a heves tengeri csatát. Egy újabb ellenséges találat megrongálta a NOVARA géptermét, ezért a SAIDA vontatókötélre vette. Közben mindkét fél részéről újabb erősítések érkeztek a csata színhelyére. A császári és királyi flotta erősítése jelentős tűzerejű volt, ezt az antant hajói nem várták be, hanem délnek fordulva elhagyták a csatateret. Közben a német UC-25 tengeralattjáró megtámadta a köteléket, és torpedóval súlyosan megrongálta a brit DARTMOUTH cirkálót.
A császári és királyi hajóraj aránylag kis veszteséggel aratott fényes győzelmet. Minden hajója visszatért támaszpontjára. A NOVARA-t egy hét alatt kijavították.
A győzelem jelentős volt, az antant éjszakai blokádja teljesen megszűnt. A központi hatalmak tengeralattjárói több hónapon át zavartalanul kelhettek át a szoroson.
Veszteségek az antant oldalán:
83 halott
72 sérült
2 romboló elsüllyedt
12 őrhajó elsüllyedt
2 szállító gőzös elsüllyedt
1 cirkáló (súlyos károsodás)
10 őrhajó (súlyos károsodás)
Veszteségek a monarchia oldalán:
15 halott
31 sérült
2 cirkáló (közepes károsodás)
A k.u.k. flottát az U-4 és U-27, ill. az U-89 (német UL-25) tengeralattjáró segítette. A SANKT GEORG páncélos cirkáló 2 rombolóval és 5 torpedónaszáddal, a BUDAPEST partvédő 3 torpedónaszáddal futott ki.
A szövetséges hadvezetés, s a Monarchia is nagyra értékelte az otrantói győzelmet. A király, IV. Károly 1918. március 1-jén Horthyt ellentengernaggyá léptette elő, s kinevezte a flotta főparancsnokává. (Otrantó nyomán a leginkább tettre kész és népszerű parancsnoknak ítélték. Szerk.) Tettéért utólag kitüntették a legmagasabb rendjellel, a Mária Terézia-rend lovagkeresztjével. Budapesten 1937-ben állították fel a haditengerészek emlékművét. A hasáb formájú alapzatból hullámokat hasító cirkáló, a NOVARA orra nyúlt előre.
Az első világháború befejezésekor, 1918. október 31-én Horthy ellentengernagy a király parancsára átadta a császári és királyi hajóhadat a Délszláv Nemzeti Tanácsnak. Később a volt osztrák-magyar hajóhad hajóegységeit az antanthatalmak felosztották egymás között. A NOVARA cirkálót Franciaország kapta meg, ahol THIONVILLE néven egy ideig iskolahajóként működött.
A dicső tengeri ütközetek után Horthy és a résztvevő tengerésztisztek emlékül elkészítették a NOVARA emlékérmet. Az érem emlékeztette a NOVARA-n szolgálókat a háborús évekre, arra, hogy egykor Horthy parancsnoksága alatt a flotta kötelékében küzdöttek.
Prevlaka félsziget:
Az erőd a Prevlaka-félsziget csúcsán található, a hasonló nevű "természeti parkban". Nem volt ez mindig ilyen idilli: a jugoszláv időkben, lévén az egész öböl a hagyományokhoz hűen hadikikötő volt, a félsziget is szigorúan őrzött katonai terület volt. Erről ma a temérdek szocreál épület, bunkerek, a tengerpart szikláin pedig szögesdrót tanúskodik. Jugoszlávia felbomlása után a horvátok maguknak követelték a félszigetet, ami elhúzódó fegyveres konfliktushoz vezetett, és egészen 2002-ig ENSZ-megfigyelők is állomásoztak a térségben. Abban az évben a félszigetet végleg megkapta Horvátország, a fegyvereseket kivonták, a területet pedig megnyitották a látogatók előtt.
A Prevlaka Parkba 14 kunába (kb. 500Ft) kerül a belépés. Ezért a pénzért jár az a szolgáltatás is, hogy az embert egy átalakított traktor által húzott közúti "vonat" elviszi a park bejáratától a kb. 2km-re lévő erődig - kocsival ugyanis nem engedik meg a behajtást.
Punta d'Ostro erőd:
Az erődöt 1856-ban kezdték építeni a Monarchia mérnökei, azóta gyakorlatilag változatlan formában áll a vártán. Az I. világháborúban jelenetéktelen károk keletkeztek benne, de a II. már jobban megtépázta. 1943-ban német légitámadás érte az erődöt, az ezáltal okozott sebek láthatók mai is. Az azóta tartó több, mint hatvanéves délszláv uralom és a kitüntetett katonai szerep sem tett hozzá annyit, hogy ezeket a sérüléseket kijavítsák.
Az Punta d'Ostro még ilyen pusztuló állapotában is rendkívül fenséges: a míves katonai építészet remeke. Ahogy a képeken is megfigyelhető, arra is volt energia, hogy mészkő vakolatdíszekkel ékesítsék a falakat (mindezt egy olyan erőd esetében, ami a mázsás gránátokat tüzelő hajóágyúknak kellett, hogy ellenálljon!).
És amiért nekünk, magyaroknak mindenképpen el kell az erődbe látogatnunk, ha a közelében járunk: 2007-ben a Császári és Királyi Haditengerészeti Egyesület kezdeményezésével, a Magyar Tengerészeti Egyesülettel, a győri Rotary Clubbal és a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen emléktábla állíttatott az erőd falán. Ennek felirata magyar, horvát, német és angol nyelven:
"Az otrantói tengeri ütközet hőseinek emlékére".
Az otrantói csata emléktáblájának felavatása (video)
Az Osztrák-Magyar Haditengerészet flottája (video)
Az Osztrák-Magyar Haditengerészet hajói
Császári és Királyi Haditengerészet
(szöveg és fotók : wikipedia)