Marcali a magasból

A láda (15 cm x 10 cm x 15 cm) lényege a város látképét megnyitó szőlőhegyi kilátás, ezért a látogatást jó látási viszonyokra időzítsd. A rejtekhely a zöld turistajel mentén 2 m magasságban található. A vízmentes flakonban csak a napló számára van hely, bármit ott akarsz hagyni, azt ne a flakonba, hanem melléje a ládába tedd az ajándékos zacskóba! Ha időd engedi, érdemes a leírásban ismertetett műemlékeket is felkeresni, amelyek szándékosan nem szerepelnek multiláda virtuális segédpontjaként.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A láda megközelítése
A város főutcájáról a  N 46° 35,560' E 17° 24,372' [GCMARM+elágazás] pontnál kell leágaznod, és végig jó úton haladhatsz felfelé a zöld turistajel mentén. Legkényelmesebben a Barátok pincéjénél parkolhatsz  N 46° 35,469' E 17° 23,429' 180 m [GCMARM+1.parkoló], és ekkor egy rövid sétaúton feltárulnak a város látképének részletei. Ha nagyon sietős, közelebbi parkolót találhatsz az út végén:  N 46° 35,656' E 17° 23,385' 190 m [GCMARM+2.parkoló]

Az eléd táruló városról
A dombtetőről nézve  N 46° 35,592' E 17° 23,387' 185 m [GCMARM+fotó] a város hosszan nyúlik el észak-déli irányban. Balra a gombai, jobbra az eredeti marcali városrész fekszik, rajtuk túl az egykor mocsaras síkvidék tűnik elő. A város lakossága a hozzá csatlakozott kisközségekkel együtt mintegy 12 ezer fő. Viharos évszázadai során középkori műemlékei megsemmisültek, de a közeli Balaton környékére látogatók számára kellemes célpontot nyújthat egy rövid látogatás erejéig.
Természeti környezete
Somogy megyének a Balatontól a Dráváig tartó nyugati része (Belső-Somogy) nagyrészt homokos síkvidék. Belső-Somogy északkeleti határvidéke a Nagyberek, egykor a Balatonnal összefüggő viz borította vagy mocsaras lapály, amely déli irányban a Boronka-vidékkel folytatódik. A Kis-Balaton és a Nagyberek mocsaras vidékét a Marcali-hát választja el egymástól. Ez a nagyjából 10 kilométer széles dombvonulat Balatonberénytől nyúlik le déli irányban mintegy 50 kilométer hosszon. A lösszel borított hátságot a felszínformáló erők változatos domborzatú, vonzó megjelenésű dombvidékké formálták. Erről bővebb leírást találhatsz itt. A láda megközelítése során a dombtetőről nyugatra tekintve megérezhetsz valamit ennek a tájnak a varázsából is. A város maga a hátság és a Nagyberek találkozási vonalában fekszik.
Története
A város legrégebbi okleveles említése 1274-ből származik. Ekkor László fia János eladta a "Marcel szőlője" területtel határos Lók (a mai Lóki-csárda a várostól északra, az országút mentén található) nevű birtoka egy részét. Így ez az oklevél rávilágít a város nevének eredetére. A környék Péc nemből származó tulajdonosai nemsokára felvették a Marczali családnevet, ez a család hírneves hadvezéreket és közjogi méltóságokat adott az országnak, Marczali János elnyerte a horvát-szlavón bán méltóságot is. Ennek a nevezetes nemzetségnek az idejében Marcali mezővárossá fejlődött. Hunyadi Mátyás idejében a férfiág kihalt, és a város a Báthoryak tulajdonába került.
Az erős és gazdag város, mint annyi más település, a végvári harcok idején többször is az idegen hatalmak dúlásainak áldozatává vált. A várost 1532-ben Nándor király szövetséges hadai dúlták fel elmaradt zsoldjaik miatti bosszúként, majd 1544 körül a török foglalta el egy időre a várat és pusztította a várost. 1566-ban Szigetvár eleste végleg megpecsételte Marcali sorsát. Ezpetey Balázs marcali várkapitány Szigetvár védelmében esett el, a várkastély hátramaradt védői felgyújtották a marcali erősséget és elmenekültek. Az 1600-as évek végén lakossága 150 fő körül volt. A környező településeken alig maradt lélek, vagy teljesen pusztává lett, mint az 1927-ben a városhoz csatlakozott Kisgomba, Nagygomba és Lók is.
Az elpusztult város a török kiűzése után (földesurai ekkor a Széchenyiek közül kerültek ki) lassan új életre kelt, és a lakosság bevándorlással is gyarapodott.
A 19. század végének nagy fellendülése elkerülte a várost, mivel az adriai vasútvonalat Kaposváron keresztül építették ki.
Marcalit erősen érintették a 20. század súlyos eseményei. A II. világháború vége felé a Margit-vonal részeként elkeseredett harcok folytak a város megszerzéséért. A 3 hónapig tartó állóháborúban többször is gazdát cserélt, így a hősi halottakon kívül a polgári lakosság is erősen megszenvedte a nehéz időket.
A 80-as évek végéig a betelepülő ipar gyárai bőven jelentettek munkaalkalmat. A gyári dolgozók jó része kétlakiként főleg bogyósgyümölcs termesztéssel teremtett magának elfogadható életszínvonalat - a gyárak annak tudatában tervezték tevékenységüket, hogy a dolgozók nagy része a feketeribiszke szüret idején vette ki rendes évi szabadságát. A rendszerváltás után tönkretett ipari üzemek helyén az utóbbi időkben reménykeltő fejlődés indult meg, többek között a Videoton itteni tevékenysége nyomán.


Kultúrtörténeti emlékek
Azt javaslom, hogy a láda keresése előtt látogasd meg az alábbi műemlékeket (a parkolás nem lehet gond, ebben a kisvárosban nem ismerik a fizetős parkolás intézményét), és utána a kilátópontról végigtekintve a városon, azonosíthatod egyiket-másikat. Közülük kettő mindenképpen útba esik. A javasolt műemlékek részletes leírása itt kereshető.
Nagygomba műemléke a középkori eredetű templom  N 46° 35,759' E 17° 24,622' 125 m [GCMARM+1. műemlék], amely romjaiból 1735-ben részben újjáépült, mai barokk formáját 1755-ben nyerte el.
Az 1730-as évekre esik a plébániatemplom  N 46° 34,696' E 17° 24,861' 125 m [GCMARM+2. műemlékegyüttes] újjáépítése is.
A szőlőhegyi műemlék kápolna  N 46° 34,946' E 17° 23,470' 170 m [GCMARM+3. műemlék] az 1700-as évek végén épült.
A közeli szőlőhegyekben évszázados műemlék présházak  N 46° 35,354' E 17° 23,542' 170 m [GCMARM+4. műemlék] és  N 46° 34,849' E 17° 23,815' 160 m [GCMARM+5. műemlék] felkeresését is javaslom, a szőlőhegyi út kanyarjában pedig a homokkő Mária-oszlop  N 46° 35,410' E 17° 23,551' 170 m [GCMARM+6. műemlék] emlékeztet a város több évszázados szőlőkultúrájára.
A korszakos művész, Bernáth Aurél képei tekinthetők meg a szülőháza helyén álló kiállítóhelyen, amely ingyen látogatható, de nem minden nap van nyitva, előzetes egyeztetés szükséges lehet.