Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 401 + 1 sikertelen + 9 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
túraruházat szükséges
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP:
Patakátkelés után, balra a zöld sávon, majd az első szintezési pontnál jobbra, fel az erdőbe, kb 20 m után kisebb sziklacsoport hasadékában találod a 12cmx12cmx6cm (0.25l)-es mikrós dobozt.
Figyelem!
A Barnakő-barlang nem látogatható, és kérem a kessertársakat, hogy Október és Április között az aranybányát se látogassák a Denevérek védelme érdekében! Havas, esős, csúszós időben óvatosan közlekedjünk!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés személygépkocsival
A Zobákpusztáról Magyaregregyre vezető út mentén, mindkét településtől kb. 4,5 - 5 km-re, praktikusan a Sín-gödör bejáratánál, 4-5 autónak is elég parkolóhelyet találsz itt: N 46° 12,731' E 18° 18,085' 292 m [GCbako+parkoló]
Mecseki népmondák
Barna-kő
A Sín-gödör bejáratával szemben, a Zobák - magyaregregyi műút nyugati felén hatalmas sziklatömb áll. Régi neve Sátor-kő. A monda szerint a XVIII. sz.-i rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat. Azért nevezték Sátor-kőnek, mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében, amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását.
Egy másik néphit szerint ez a szellemek tanyája volt, akik a barlang mélyén aranyat kalapáltak. Éjszaka dolgoztak és a faluba is belehallatszott a félelmetes csattogás. A szellemeket betyárok váltották fel, akik a közelben dolgozó vagy arra tévedt leányokat elrabolták, összeházasodtak velük. Ivadékaikból népesedett be Magyaregregy.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (411 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.